Klotild
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Grafikus mag költözik a processzorba

2009.09.23. 17:17 Módosítva: 2009.09.23. 17:18
Új processzorok, grafikus gyorsítók, meg ezek együtt: az Intel konferenciáján bemutatták, hogy merre tart az IT-szektor. A válság mindenesetre nem vette el a kedvüket a fejlesztéstől.

Javában folyik az IDF, az Intel technológiai újdonságokat bemutató konferenciája, ami a frankfurti autószalon nyákokba integrált változata: a Kaliforniában leleplezett termékek lesznek a meghatározók a következő pár évben. Nem is feltétlenül termékekről van itt szó, inkább technológiákról, amik alacsonyabb fogyasztású, nagyobb teljesítményű processzorok megépítését teszik lehetővé.

Nem állnak le

"Az elmúlt 40 év során a Moore törvényének hála egyre több és több képességet integráltunk processzorainkba.” – mondta el Sean Maloney, az Intel Architecture Group alelnöke és vezetője. Ennek a folyamatnak egyik legújabb képviselője a most bemutatott Westmere csip, ami több szempontból is világelsőnek számít. Egyrészt finomítottak a gyártástechnológián, az aktuális 45 nanométer helyett már 32 nanométeren készült a processzor, amitől jelentősen nőhet a teljesítmény/watt-hányados. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a Westmere-be, az Intel csipjei közt elsőként grafikus gyorsító is került, és az AES-technológiának hála a titkosítás és annak visszafejtése is jóval gyorsabb lesz, mint korábban. A csip az utolsó negyedévben kerül piacra.

De jön még másik 32 nanométeres is. A Sandy Bridge hatodik generációs grafikus gyorsítót kap. Bár a csip csak 2011-ben fog megjelenni, és már a Nehalem utáni architektúrát használja, már ma is vannak kipróbálható példányok. A processzor végleges verziója egyébként várhatóan 4 gigahertzes órajelen kerül majd forgalomba és lesz belőle négy meg nyolcmagos verzió is.

Az IDF-en szóba került a Larrabee is, ami jövőre jut el a boltokba. A processzorok és grafikus gyorsítók tulajdonságait ötvöző csip számos magból épül majd fel, ezek azonban rugalmasan programozhatók, így bármilyen feladatra lehet őket használni. Az eseményen demózták is a csip képességeit: az ötven maggal dolgozó Larrabee egy Gulftown processzorral megtámogatva futtatta a Quake Wars: Enemy Territory egyik változatát. A demó különlegességét az élethű fizikai modellezés mellett a ray-tracing adta: a Larrabee-nek hála a tükröződő felületeken olyan élethűen jelent meg a környezet, amire korábban alig volt példa.

A sokmagos csip először grafikus kártyákon jelenik meg, de várható, hogy rövidesen a processzorokba is belekerül.

Jön a 22 nanométer

Volt szó más áttörésről is: a vállalat bemutatta a világ első, működő 22 nanométeres SRAM tesztáramkörét. A 364 megabites SRAM-tömb 0,092 mikronos SRAM cellákból épül fel, összesen 2,9 milliárd tranzisztor található bennük. Ezek a legkisebb működő cellák. „Az Intelnél Moore törvénye él és virul”, mondta Paul Otellini, a cég vezetője. „Elkezdtük a 32 nanométeres mikroprocesszorok gyártását, ezek az első nagyteljesítményű processzorok, amikbe már grafikus gyorsítót is integrálnak. Ezzel párhuzamosan a 22 nanométeres gyártástechnológia fejlesztésén is dolgozunk, és első működő példányaival a még erőteljesebb termékek gyártását készítjük elő” – folytatta.

Újdonság az Intel Atom Developer Program elindítása is. Ennek célja, hogy a fejlesztők egyszerűbben írjanak programokat a vállalat alacsony fogyasztású processzoraira. Elvileg platformfüggetlen megoldásról van szó, tehát az új környezetben létrehozott kódok ugyanúgy elfutnak majd windowsos, mint linuxos környezetben. Ennek a lépésnek egyebek közt az lehet az oka, hogy az Intel rövidesen piacra lép netbookokra szánt operációs rendszerével, és annak elterjedését segítheti, ha ugyanazok az alkalmazások lesznek majd a Mobilnra, mint Windowsra.