Jácint
17 °C
31 °C

Megvan a válasz az illegális letöltésre

2010.01.05. 15:07
Hollywood észrevette, hogy a dvd és a bluray önmagában már nem elég vonzó, viszont egyre népszerűbbek az internetes videotékák és a letöltések. A filmipar az elektronikai cégekkel közösen elkészített egy online filmterjesztő rendszert, ami újra a kasszákhoz csábíthatja a filmrajongókat.

Az emberek egy része egyszerűen letölti a filmeket valami szerverről, fittyet hányva arra, hogy a film gyártása pénzbe került. A másik része meg venne filmeket, de a legálisan, online boltból letöltött mozifilmek a másolásvédelem miatt korlátozottan használhatók.

Teszteltem a magyar kínálatot, és a Filmlikk oldalán megvett filmet két lejátszóm nem tudta kezelni, néhány filmet pedig csak kikölcsönözni lehet. A másolásvédelem megakadályozza, hogy egy interneten megvett filmmel átugorjunk a haverokhoz egy mozizásra, mert talán el sem indul. Külföldön sem jobb a helyzet, az Apple által terjesztett filmeket az Apple szoftvereivel kell lejátszani, a Blockbuster.com kínálata meg Sony HDTV-ken nem megy.

A mozikedvelők könnyen megszerethetik a kalózmásolatokat, mert azok szinte mindenen lejátszhatók, és kényelmesen, az interneten megszerezhetők. Hollywood ezért az elektronikai gyártókkal együtt kidolgozta a Digital Entertainment Content Ecosystem, azaz DECE nevű rendszert, ami lehetővé teszi, hogy a filmjeink mindig velünk legyenek.

A kocka el van vetve

Minden filmvásárlást egy online adatbázisban rögzítenek, és a DECE-szel kompatibilis lejátszók ebből tudják megállapítani, hogy az adott felhasználónak milyen filmek megnézéséhez van joga. Néhány fontos részlet még nem derült ki, például hogy lesz-e családi előfizetés, illetve hogy egy hozzáférést egyszerre mennyien használhatnak majd.

A New York Times cikke szerint könnyen elképzelhető, hogy a szállodák internetre kötött tévéjéről is elérjük majd az otthoni filmgyűjteményünket, és egyetlen bluray-t vagy dvd-t sem kell magunkkal vinni a nyaralásra. Aki vesz egy bluray filmet, az jogot kap arra, hogy minden más eszközéről, még a mobiljáról is hozzáférjen a film digitális másolatához.

Hanyatlik a dvd, kaszálnak a mozik

A filmipar törekvése mögött az áll, hogy teljesen átalakultak a szórakoztatóipari fogyasztói szokások. Az amerikaiak 2009-ben többet költöttek mozijegyre, mint dvd-re vagy bluray-re. Az Adams Media Research adatai szerint 2009-ben a dvd és bluray piaca az USA-ban 13,3 százalékkal csökkent (8,73 milliárd dollárra), de még a kölcsönzésük is csak 0,5 százalékkal nőtt (8,15 milliárdra).

Ezzel szemben a mozik 9,8 százalékkal növelték bevételeiket (9,87 mrd), és szárnyalt az online filmipar. A netes vásárlás 72,8 százalékkal (250 millió dollárra), a netes kölcsönzés 60,1 százalékkal (111 millióra), míg a kábeltévés vagy IPTV-s kölcsönzés 16,3 százalékkal nőtt (1,27 milliárdra).

A DECE működése igen egyszerű, és a megvalósításához szükséges technológia rég elérhető. A kihívás inkább az lehetett, hogy egyetlen rendszert támogasson az összes érintett cég, amit még nem sikerült teljesen összehozni. A hat nagy hollywoodi stúdióból öt támogatja a DECE-t, a Disney még kivár. A csoporthoz tartozik a Microsoft, az Intel, a Cisco, a Samsung és a Nokia, számos kábelszolgáltató, sőt még a Tesco és a Best Buy áruházláncok is.

Sajnos az idei CES-en még nem lesznek DECE-kompatibilis eszközök, de a csoport megtette az induláshoz szükséges legfontosabb lépéseket. Kijelöltek egy új fájlformátumot (a H.264 egyik változatát), és belevettek a szabványba öt ismert másolásvédelmi rendszert (Adobe, Microsoft, Intertrust, Widevine, és a mobilos OMA v2), ezeket használják majd a lejátszók és az online filmforgalmazók. Illetve megbízták a Neustar nevű amerikai céget, hogy hozza létre a vevők adatait kezelő rendszert. A gyártók néhány hónapon belül megkapják a DECE műszaki specifikációját, és jövőre megjelenhetnek az első lejátszók.

Mégis győznek a letöltők?

Hollywood lassan reagált a technológia fejlődésére, ami veszélyezteti az DECE sikerét. A dvd-t és bluray-t használók valószínűleg örülnek majd az extra szolgáltatásoknak, de még nem tudni, hogy a többi nézőt is sikerül-e a kassza felé terelni.

A kalózmásolatokat letöltők valószínűleg nem extrának, hanem alapjognak tekintik, hogy bárhol, bármikor és bármivel megnézhetik a filmjeiket. És tényleg fittyet hánynak arra, hogy egy film legyártása százmilliókat felemészt. Az illegális letöltéseket persze meg lehet próbálni perekkel és tartalomszűrő rendszerekkel kordában tartani.

Azt viszont nehezebb megakadályozni, hogy egy nagy forgalmazó ráüljön az online filmterjesztés piacára. Ahogy tette azt az Apple a zeneletöltések piacán, vagy az Amazon.com az elektronikus könyvek piacán. Hollywood ezt mindenképpen el akarja kerülni, hogy ő diktáljon, ne más.

A DECE rendszerében van egy ördögi csapda. A filmipar arról próbálja meggyözni a vevőket, hogy vegyenek sok pénzért felhasználási jogot, hogy többféle kütyün meg tudják nézni a filmeket. Így ugyanúgy a tulajdonukban lesz a film, mintha egy műanyag korongon, dvd-n vagy bluray-.en vették volna meg. Csakhogy ezek az kütyük csökkentik a birtoklási vágyat, mert azzal elégítik ki a mozizási igényeket, hogy folyamatos hozzáférés biztosítanak az online videotékákhoz. Ehhez viszont nincs szükség semmilyen egységes online jogkezelésere.

Kölcsönzés megabiteken

Egy olvasónk megírta, hogy amerikában hogyan működik a Netflix online videotékája. Havi 12 dollárért korlátlan számú filmet lehet megnézni, és a kínálatban több mint tízezer film van

Még csak a tizedük HD minőségű, de az olvasónk azt írta, hogy a hagyományos felbontás minőségére sem lehet panaszkodni. Az árakról még annyit érdemes tudni, hogy a videotékákban 2-3 dollárt kérnek el egy bluray kölcsönzéséért.

Az USA-ban és más fejlett piacokon több, netszolgáltatótól független online téka verseng egymással, ezért viszonylag olcsón kikölcsönözhetők a filmek. Fizetünk egy kisebb összeget, megnézzük a filmet, és ha megint kíváncsiak vagyunk rá, akkor megint fizetünk egy kisebb összeget. Egy bluray árából 5-10 kölcsönzés kijön, és kevés olyan film van, amit érdemes sokszor megnézni.