Árpád
-2 °C
3 °C

DivX, Mpeg, XviD, ISO, mkv, H.264, ASF?

2010.01.28. 07:54 Módosítva: 2010-01-28 07:54:30
Ma már a nagymamáknak is ismerniük kell a fájlformátumokat, mert nem kérhetnek mindig telefonos segítséget, ha meg akarják nézni a kis hableány/nagy traktoros unokáról készült HD-videókat. Gyorstalpalónkban megmutatjuk, hogy mit kell tudni a multimédiás szórakozáshoz.

Slágertermék volt karácsonykor az lcd-tv, és aki nemcsak a hagyományos felbontású tévéműsorokat akarja nézni rajta, az valószínűleg szerzett hozzá lejátszót is. A bluray a filmek magas ára miatt kevésbé izgalmas, viszont tucatnyi cég gyárt merevlemezes lejátszókat, amik a filmeket és a képeket is megjelenítik az óriási tévéken. Ezeknek a leírásában a támogatott formátumok közt azonban túl sok hárombetűs rövidítés van felsorolva, ezért most megpróbálunk rendet tenni a fejekben.

A képek terén nem sok meglepetés érheti a nagyszülőt, a digitális fotózásban csak annyi lényeges újítás történt az utóbbi években, hogy megjelent a jpeg hd formátum, ami jpeg xr és HD photo néven is ismert. Ez a szokványos jpeg képeknél több adatot tárol, azaz szebbek a fotók. A jpeg hd különösen akkor jön jól, ha nagy kijelzőn nézik a képeket. Bár a lejátszók a png-t is ismerik, ez nem annyira számít, mert a formátum főleg a betűk szép megjelenítését segíti. A bmp is szép, de a képek túl sok helyet foglalnak a merevlemezen, mert nincsenek tömörítve.

MPG, CIA, LSD

Bonyolultabb a helyzet a filmek esetében, és a gyártók egyáltalán nem segítik a felhasználókat. Ész nélkül felsorolják a fájlformátumokat, tömörítési eljárásokat és egyéb technológiákat a készülék leírásában. Mintha egy ásványvizes palackra ráírnák, hogy víz és H2O is van benne. Persze sokkal egyszerűbb összedobni egy ilyen listát: TP, TS, TRP, MPEG, DIvX (3/4/5), XviD, DAT, ISO, DVD (VOB, IFO), MKV (X.264), H.264, WMV, ASF, MOV, RMVB, FLV, MP4, mint azt leírni, hogy ezek mi a fenét jelentenek.

A kamerával felvett filmek megnézéséhez a lejátszójának főleg az MPEG-4, PS és az MP4 kódolást kell ismernie, de jól jön az FLV is, amit az internetes videómegosztókon (például a YouTube-on) használnak. Ha a lejátszó a DAT-ot is ismeri, akkor dvd-s kamerákkal felvett filmeket is meg tudja nyitni.

Egészen másra van szükség akkor, ha az ember mozifilmeket akar megnézni. A DivX például elterjedt kódolás, és azt mondják rá, hogy dvd-közeli minőség. Mintha azt állítanánk, hogy Marilyn Manson van olyan szép, mint Marilyn Monroe. A DivX általában agyontömörített filmet jelent, ami rosszul néz ki a plazmán. Ez a kódolás egyébként MPEG-4 ASP néven is ismert, és a fájl kiterjesztése általában AVI.

Mozizásnál a legfontosabb fájlkiterjesztés jelenleg az MKV, a Matroska. Nagyjából olyan, mint amilyen tíz évvel ezelőtt volt a zeneiparnak az MP3. A lemezkiadók kézzel-lábbal tiltakoztak ellene, mert úgy gondolták, hogy jó dolog műanyag korongokat (cd-t) árulni, aztán egy Apple nevű cég felrúgta az egészet, és eladott néhány milliárd mp3-at. Kezdetben persze az mp3 illegalitásban terjedt, mint ahogy most is az MKV a fájlcserélő hálózatok legkedveltebb formátuma - nagyfelbontású filmek kalózmásolatát terjesztik MKV-ban. Lehet, hogy ebből is legális üzletet csinál valaki, amire azért van esély, mert szabadon felhasználható, nyílt forráskódú formátum, és egyre szélesebb körű a támogatása.

Az MKV azonban önmagában semmire nem garancia. Ez egy úgynevezett konténer formátum, ami annyit jelent, hogy van egy fájl, amibe rengeteg másik fájlt lehet beledobálni: eredeti és szinkronizált hangsávokat, feliratokat, extrákat, és persze magát a filmet. A jó képi minőséget, ami passzol a méteres tévéhez, a H.264 tömörítés garantálja. Ez a formátum MPEG-4 AVC néven is ismert, és a bluray szabványnak is része, általában feltüntetik a fájl nevében, ha ilyen tömörítéssel készült.

DVD a hibái nélkül

Az is nagyon fontos, hogy a lejátszó ismerje a VOB, az IFO és az ISO fájlokat. Ezek ugyanis a merevlemezre mentett DVD-k lejátszásához szükségesek. Nincs is jobb annál, mint amikor a nagyinál az unokák nézhetik a meséiket, de ehhez nem kell karcveszélynek kitenni a drága DVD-gyűjteményt. Az ISO használható a legkényelmesebben, mert a DVD egyetlen fájlban van, és ugyanúgy megjelenik a menü, mint amikor a korongot rakjuk a lejátszóba. A DVD egyébként VOB és IFO kiterjesztésű fájlokból áll, ezek használata valamivel macerásabb. A lejátszóban húsz fájlból kell kiválasztani azt, ami a filmet indítja el, és nem a rendezői kommentárt, vagy más extra tartalmat.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?