Fellegi leállítja a Nemzeti Digitális Közmű projektet
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Baja Ferenc infokommunikációért felelős szakállamtitkár tavaly komoly kampányt folytatott egy állami nagyprojektért, a Nemzeti Digitális Közmű (NDK) megvalósításáért. Az államtitkárnak sikerült létrehoznia egy meglehetősen átfogó iparági szövetséget a terv támogatására, de a költségvetési és számvevőszéki bizottság keddi meghallgatása után úgy tűnik, az új kormányzat fejlesztésekért felelős minisztere nem támogatja a korábbi koncepciót.
Sok európai országban van digitális közmű, több helyen folynak fejlesztések. Az ilyen projektek hátterében az a felismerés áll, hogy bár a mai életben (az állampolgári jogok gyakorlásához, ügyintézéshez) egyre inkább szükségük van a polgároknak széles sávú internetes kapcsolatra, még a legfejlettebb országokban is akadnak olyan régiók, ahol ez a lehetőség nem adott. Az ok egyszerű: a hálózatfejlesztést magáncégek végzik, akik a ritkán lakott, vagy drágán bekábelezhető területekre nem viszik el szolgáltatásaikat, mivel – szigorúan számolva – üzletileg soha nem fog megtérülni a befektetés. Kézenfekvő, hogy ebben az esetben valaki másnak, például az államnak kell megtennie a szükséges lépéseket, hogy ne legyenek másodosztályú állampolgárai.
Ez eddig tiszta ügy, ám az ördög a részletekben rejtezik. Többféle elképzelés van arról, hogy miképp kell mindenki számára a széles sávú minimumot biztosítani. A legtöbb koncepció (így a magyar is) a kábeles megoldásban gondolkodik, és elveti a mobilos internetelérést. A mobilos IT-ipar robbanásszerűen fejlődik, ezért sokakban felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen méretű, közpénzekből finanszírozott projektre.
Az optikai kábelek esetében is rengeteg kérdés marad. Ha a cél a kistelepülésekre eljuttatni egy-egy gerincvezetéket, miképp hangolják össze az állami befektetést a magáncégek terveivel? Ki fogja elvégezni a szükséges munkálatokat, és milyen pénzből? A Baja-féle terv óriási költséget jelent, tavalyi becslés szerint 150 milliárd forintot, ezért az államtitkár hangsúlyozta is, hogy csakis uniós támogatás segítségével lehet megvalósítani.
Baja Ferenc ötletét eddig sok kritika érte, de a távozó kormányzati tisztségviselő tavaly arról számolt be, hogy az előkészítés megtörtént, a következő lépés az uniós támogatás elnyerése. A keddi bizottsági meghallgatáson azonban Fellegi Tamás, az új kormányzat leendő nemzeti fejlesztési minisztere arról beszélt, hogy minden korábbi, egyedi döntéssel kiemelt beruházást és tervet felül fognak vizsgálni, és a digitális közmű is ezek közé tartozik. A miniszterjelölt határozottan kijelentette: a projektet pénzügyileg és műszakilag is meg kell vizsgálni, a jelenlegi koncepciót semmiképp nem engedik megvalósulni. Fellegi elmondta, hogy egy ekkora nagyságrendű beruházást csak akkor szabad megvalósítani, ha van mögötte egy tiszta stratégiai elképzelés.