Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Lady Gaga-cédén szivárgott ki a titkos bagdadi videó

2010.06.09. 17:03
Egy 22 éves amerikai hírszerző szivárogtatta ki a Wikileaksnek az emlékezetes bagdadi helikopteres lövöldözésről készült titkos videókat, állítja Adrian Lamo, a jó útra tért legendás hekker. Bradley Manning emailben és cseten számolt be arról, amit tett, Lamo pedig nem kevés lelkiismeret-furdalás közepette feljelentette a hatóságoknál az Irakban szolgáló katonát. A tizedest az amerikai hadsereg letartóztatta, és Kuvaitban tartja fogva.

Az amerikai hadsereg nyomozói letartóztattak egy Irakban szolgáló katonát, mert erősen gyanítható, hogy ő szivárogtatta ki a Wikileaksnek azt a videót, amelyen két Apache harci helikopter legénysége a bagdadi utcán sétáló járókelőket – más értelmezésben felfegyverzett lázadókat – lő halomra 30 mm-es gépágyúkkal.

A videó nyilvánosságra hozatalával gyanúsított Bradley Manning (pontos rangja „specialist”, ami az USA hadseregében nagyjából a tizedesnek felel meg) két hete Kuvaitban ül előzetes letartóztatásban; hivatalosan még nem emeltek vádat ellene.

Az állítólag Bradley által kiszivárogtatott felvétel 2007 júliusában készült, és idén áprilisban került nyilvánosságra, miután megjelent a titkos, bizalmas, ugyanakkor közérdeklődésre számot tartó információk közlésére szakosodott Wikileaksen.

Mivel a 12 halálos áldozatot követelő lövöldözésben a Reuters két munkatársa, a 22 éves Namir Núr-Eldin fotóriporter és 40 éves sofőrje, Szaid Csmag is életét vesztette, a brit hírügynökség már 2008-ban tiltakozott az amerikai hadseregnél, de az akkori vizsgálat mindent rendben talált: a hadsereg szerint a katonák jogosan léptek fel a csoporttal szemben, azt pedig nem tudhatták, hogy újságírók is vannak a feltételezett ellenség sorai között.

Kollaterális gyilkosság?

SPC Bradley Manning
SPC Bradley Manning

Az amerikai sajtó a felvételek nyilvánosságra kerülése után nem sokkal nekiesett a videót kiszivárogtató Wikileaksnek és egyik, a nyilvános szereplést vállaló alapítójának, az ausztrál Julien Assange-nak. Két vádat hoztak fel ellene: az egyik az volt, hogy az eredetileg 39 perces videót durván megvágta, és csak egy 18  perces változatot tett közzé. Assange azonban több interjúban rámutatott arra, hogy a Wikileaks valóban készített egy rövid, vágott változatot a videóból, de az eredeti verzió is végig elérhető volt, ezért az őt támadó lapok (a New York Timestól a Weekly Standardig) kénytelenek voltak elismerni, hogy nem volt szó az anyag szándékos torzításáról.

A másik, gyakran hangoztatott vádat többek között Stephen Colbert fogalmazta meg tévéműsorában, a Colbert Reportban. A humorista a szivárogtatást ellenzőkkel egyetértést tettetve az Assange-zsal készített interjújában az sérelmezte, hogy a Wikileaks a címadással („Collateral Murder”, kb. járulékos gyilkosság) eleve állást foglalt, „érzelmi manipulációval” élt, tehát az újságírói szakma egyik alapvetését megszegve már a címben véleményt nyilvánított, ahelyett, hogy csak a forrást közölte volna. Assange az interjúban elmondta, hogy ő maga adta a videónak a címet, és meg van győződve róla, hogy valóban gyilkosság történt.

Julien Assange, a Wikileaks alapítója a Colbert Reportban
Julien Assange, a Wikileaks alapítója a Colbert Reportban

A Pentagon évek óta komoly veszélyforrásnak tartja a Wikileakset, ahová bárki feltölthet közérdeklődésre számot tartó titkos dokumentumokat, bár a megjelenésről a szerkesztők, köztük Assange döntenek. Egy 2008-ban kiszivárgott hadügyi jelentés szerint a szájt potenciális veszélyt jelent az amerikai fegyveres erőkre, a kémelhárításra, a hadműveleti és az információbiztonságára. A Wikileaks idén márciusban megszerezte és közzé is tette a hadsereg Wikileaksszel foglalkozó tanulmányát, de ha tudta is, honnan származik az információ, alapelveihez híven nem fedte fel a forrást.

Ugyanez volt a helyzet a bagdadi helikopteres lövöldözésről készült videóval, amiről a Wikileaks szerkesztői csak annyit árultak el, hogy az anyag titkosított formában érkezett hozzájuk, és dekódolni kellett ahhoz, hogy meg lehessen nézni. Az ügyben kétségbeesetten nyomozó hatóságok végül onnan kaptak segítséget, ahonnan biztosan nem számítottak rá: a feltételezett kiszivárogtatót a legendás hackerből lett újságíró, Adrian Lamo jelentette fel az FBI-nál.

Hekkerből újságíró

A fénykorában „hajléktalan hekkerként” ismert, 29 éves Lamo Bostonban  született, gyerekkorában élt Virginiában, Kolumbiában, aztán San Franciscóban, de felnőtt éveinek jelentős részét modern hobóként vándorolva töltötte az Egyesült Államokban. Szürke kalapos hekkerként, vagyis a törvényesség és az illegalitás határán tevékenykedett, feltörte a New York Times belső hálózatát., a Lexis-Nexis adatbázist, és a Yahoo meg a Microsoft rendszerébe is behatolt. Bár komoly kárt állítólag nem okozott, és legtöbbször csak figyelmeztette a rendszergazdákat a biztonsági hiányosságokra, többször letartóztatták, aztán 2004-ben hathónapos házi őrizetre, további három év próbaidőre ítélték, és 65 000 dolláros kárpótlás megfizetésére kötelezték.

Lamo az elmúlt néhány évben újságíróként tevékenykedett, csakúgy, mint volt kollégája, Kevin Poulsen, aki jelenleg a Wired biztonsági blogja, a Threat Level szerkesztője, és a mostani Wikileaks-esetről szóló cikk szerzője. Lamo ezen kívül Reality Planning néven biztonsági céget is alapított (már nem elérhető), csakúgy, mint másik volt kollégája, a Keselyűként ismert Kevin Mitnick. Az alábbi kép hármukról készült, hekkerkarrierjük csúcsán:

Balról jobbra: Adrian Lamo, Kevin Mitnick és Kevin Poulsen
Balról jobbra: Adrian Lamo, Kevin Mitnick és Kevin Poulsen

Lamo, akiről tavaly egy a Wikileaksen kiszivárogtatott belső wikileakses dokumentumból kiderült, hogy maga is szokott dokumentumokat szivárogtatni a Wikileaksnek (önmagában vicces sztori, érdemes elolvasni), emailen és cseten került kapcsolatba Bradley Manning tizedessel, aki hírszerzési elemzőként szolgált az FOB Hammer iraki támaszponton, Bagdadtól 60 kilométerre keletre.

Manning elárulta a volt hekkernek, hogy ő lopta ki az amerikai hadsereg számítógépes rendszeréből a bagdadi lövöldözésről készült videót, sőt azon kívül még legalább három titkos anyagot is eljuttatott a Wikileaksnek: az egyik egy civileket is érintő afganisztáni légicsapásról készült videó volt, a másik egy 260 000, diplomaták közötti üzenetváltás dokumentációja (ennek egyelőre nincs nyoma), a harmadik éppen a fent említett, a hadsereg által készített elemzés, amely a Wikileakset biztonsági kockázatként jellemezte.

A tizedes elmesélte Lamónak, hogy a támaszponton egyáltalán nem vették komolyan a biztonsági előírásokat. Abba a helyiségbe, ahol a titkos dokumentumokat tároló számítógépek voltak, kezdetben személyre szóló biztonsági kulccsal lehetett bejutni, de később már elég volt kopogni az ajtón.

Újságíróból áruló

„Bementem egy újraírható cédével, amin volt valami zene, meg rá volt írva, hogy Lady Gaga, letöröltem a zenét, aztán ráírtam egy tömörítetlen fájlt darabokban. Senki nem gyanakodott semmire, és jó az esély rá, hogy soha nem is fog” – írta a cseten a tizedes, és  elárulta azt is, hogy az anyagokat feltöltötte a forrásainak anonimitást ígérő Wikileaksre.

Lamo nehéz döntés előtt állt: hagyja vajon a szólás- és információszabadság jegyében tovább garázdálkodni Manninget, vagy felnyomja a hatóságoknál? Felnyomta.

Nem sokkal később négy szövetségi és katonai ügynökség képviselői érkeztek Lamóhoz az észak-kaliforniai Carmichaelbe, hogy betekintsenek a tizedessel folytatott beszélgetésekbe. A volt hekker a Wired-ös Poulsennek azt mondta, hogy egy a házához közeli Starbucks kávézóban, a BBC-nek meg azt, hogy egyenesen otthonában mutatta meg a nyomozóknak a Manningre nézve terhelő emaileket és chat logokat.

„Tudom, hogy mit tettem valakivel, és ez fáj. Úgy érzem, beszélnem kellene egy pappal –mondta Lamo a BBC-nek. – Sokan árulónak neveztek. Azt hiszem, ebben az egy esetben megérdemlem, de általánosságban nem.”

A volt hekker, aki életének jó részét a hatóságok elől való meneküléssel töltötte, azt mondja, a családját féltette a megpróbáltatásoktól, amikor úgy döntött, feladja a tizedest. „A szabályok szerint akartam eljárni – mondta. – Nem akartam, hogy újra FBI-ügynökök kopogtassanak az ajtómon.”