Leonóra, Inez
-3 °C
6 °C

Sosem lesz teljes a 3G-s lefedettség

2010.06.28. 09:05
A Vodafone egy kínai sajtóút során próbálta megértetni az újságírókkal, hogy miért fontos a 3G-s bázisállomások fejlesztése: egyre nagyobb a hálózati leterheltség, miközben bevételt alig hoz a mobilnet, a hatékonyság növelése nélkül nehéz lenne haszont remélni. Az okostelefonok adatforgalmuk miatt tovább növelik a nyomást a szolgáltatókon.

Az okostelefonok net nélkül buták. Legalábbis erre a megállapításra jutottunk Koi Tamással, a HWSW újságírójával, félúton Magyarország és Kína közt, a frankfurti repülőtéren. Ha a készülék nem online, buktuk a levelezést, vége a böngészésnek, az alkalmazások többsége használhatatlanná válik. Marad a telefon meg az sms, amire viszont a sanghaji repülőtéren kapható ötveneurós eldobható készülékek is jók. Az adatroaminggal van a baj, amit minden öntudatos állampolgár automatikusan kikapcsol a készülékén, hiszen az idei, jelentős árcsökkentés után is körülbelül 1800 forintba kerül az Index címlapjának egyszeri megnézése külföldről. Jókat írunk, de nem ennyire.

Ami olcsóbb, az népszerűbb

Nézzük másként a kérdést: mióta az európai hívásdíjak közelítik a hazai árakat, ugyanúgy használjuk a mobilfunkciókat külföldön, mint otthon: ha percenként 60 forint a hívásfogadás, nem gondolkozom azon, hogy felvegyem-e a készülékem, és a 30-40 forintos sms-díj is vállalható. Épp azon tanakodtunk, hogy az alacsonyabb díjakat bizonyára ellensúlyozta a megnövekedett forgalom, így a szolgáltatók pénzüknél maradtak, amikor megérkezett Beck György, a Vodafone vezérigazgatója, és kijózanított minket: a kötelező roamingtarifák bevezetése óta jelentősen esett a szolgáltatók bevétele, mert továbbra is csak kevesen merik használni a készülékeiket külföldön.

"A rossz beidegződések miatt félnek attól, hogy még mindig sokat kell fizetniük", mondta Beck György, én meg hozzátettem, hogy az adatroaminggal kapcsolatos rossz beidegződéseket épp most mélyítik el a mobilcégek elképesztő áraikkal.

Beck György
Beck György

Nagy változás ennek ellenére nem várható a közeljövőben, az adatroamingot érintő szigorú EU-s szabályozás ugyanis nincs napirenden, a mobilszolgáltatóknak meg amúgy is csak nyűg az adatforgalom, eszük ágában sincs felpörgetni a külföldi keresletet.

Fordított arány

A legnagyobb probléma a hálózat leterheltsége: ma már fele annyian neteznek mobilon, mint vezetékes vonalon, egymillió a szélessávú előfizető, és ez a szám év végére 1,2-1,3 millióra nő. Nagy tehát a nyomás a szolgáltatókon, miközben az adatforgalom közel sem akkora biznisz, mint a hanghívás. Beck György szerint a bevétel 85 százaléka jön a hangszolgáltatásból, és körülbelül 15 százalék a mobilnetből, miközben a hálózatot pont fordított arányban terhelik le a szolgáltatások.

A legnagyobb különbséget az értékesítési modell adja: ha felhívunk valakit, annál többet fizetünk, minél hosszabban beszélünk. Ha viszont a júzer korlátlan netcsomagot választ, akkor hiába használja többet a rendszert, a szolgáltató nem lát több pénzt.

További problémát jelentenek az okostelefonok, amik közül néhány nagyon megnövelte a szükséges sávszélességet. Beck György szerint az iPhone (amit bár hivatalosan csak a T-Mobile-tól lehet Magyarországon megvásárolni, mégis tízezres nagyságrendben működik a Vodafone hálózatában) átalakította a mobilhasználati szokásokat, összekötötte a készüléket az internettel, ami alapjában véve persze jó a mobilcégeknek, de az Apple mobilja és konkurensei komoly kihívás elé állítják a szolgáltatókat.

Pedig a kiépítés még korántsem teljes: 50-60 százalékos az ország 3G-s lefedettsége, a jelenlegi, az európai átlagnál kétszer magasabb frekvenciadíjak mellett azonban nem éri meg újabb beruházásokba kezdeni. Éppen ezért Beck György szerint ha nem csökkennek a frekvenciadíjak, vagy a kormány nem engedi át a 3G-s forgalomnak a jóval hatékonyabb 900 megahertzes frekvenciát, a mobilcégek aligha fogják kifizetni azt az 50-100 milliárd forintot, ami a 80-90 százalékos lefedettséghez kellene.

Lefogytak az állomások

Mivel a technológia fejlődésének és a folyamatos versenynek hála az adatforgalom egyfolytában nő, az árak meg csökkennek, a mobilcégek kénytelenek valahogy csökkenteni a kiadásokat. A Vodafone évekkel ezelőtt szerelembe esett a Huawei-jel, azóta a kínai cég termékeit használják, amikor hálózatot építenek.

A fejlesztéseknek hála manapság már jóval kisebb helyet foglal egy bázisállomás, mint pár éve. A szinte csak hívásra és sms-küldésre alkalmas 2G-s modell még akkora volt, mint egy kamion, a 3G-s modellek, amikből könnyedén lehet 3.9G-s bázisállomást varázsolni, meg akkorák, mint egy nagyobb doboz. Ezek az eszközök 30 százalékkal hatékonyabbak elődeiknél, tehát csökkentik a szolgáltatók költségeit, bár léteznek zéró kibocsátású kísérleti modellek is, amik napfénnyel meg szélenergiával tartják életben magukat.

A hatékonyság növelése mellett próbálnak a hívásminőségen is javítani, Kínában azt ígérik, hogy a zajszűrésnek hála rövidesen jobban értjük majd egymást, mint korábban.

Olcsó Android

Előtte azonban még jól kiszúrnak magukkal a vodafone-osok, ugyanis piacra dobnak egy, a Huawei-jel közösen fejlesztett olcsó androidos mobilt, ami várhatóan alaposan megnöveli az adatforgalmat a szolgáltató hálózatában. A Vodafone 845-nek hívott készülékbe 128 megabájt memória, 3 megapixeles kamera és 1200 mAh-ás akkumulátor került, a maximális letöltési sebesség 3,6 megabit, a 2,8 colos kijelző felbontása meg 320x240 pixel.

Ez nem tűnik valami soknak, és a készüléket a kezünkbe véve is érezhető a lemaradás a drágább okostelefonokhoz képest, ez a modell azonban várhatóan nem lesz drágább ötvenezer forintnál kártyás csomagban, ami  feledteti a hiányosságokat.

Egy biztos, nem ezzel a készülékkel fogjuk kipróbálni a Vodafone új, HSPA+ szolgáltatását, ami egy utolsó lökettel 21 megabitre tornázza fel a 3G-s hálózat 14 megabitjét. A 3.9G-nek nevezett LTE, ami meg már 100 megabitet tesz lehetővé, várhatóan csak 2012-ben érkezik meg Magyarországra. Bár az LTE használatához szükséges frekvenciasávot még nem hirdette meg az állam, a technológia tesztüzeme már gőzerővel folyik Budapesten, és az első jelentések szerint az meglehetősen stabilan működik a laboron kívül is.