László
21 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az egész internetet átformálhatja egy Google–Verizon-paktum

2010.08.05. 12:05
A hálózati semlegesség legfőbb szószólójaként ismert Google titokban tárgyalásokat folytat a Verizonnal, és állítólag fizetne a telkócégnek a különleges bánásmódért. Egy ilyen megállapodás alapjaiban változtathatja meg a kezdetektől semleges, technikai szempontból non-diszkriminatív internet működését.

Egyre dráguló internetelőfizetések, a kábeltévés rendszerhez hasonló fizetős csomagok, ingyen elérhetetlen vagy működésképtelen szájtok, soha le nem töltődő videók, döglődő Torrent – ez lehet a vége annak a titkos tárgyalássorozatnak, amelyet a Google folytat a Verizonnal, az USA egyik legnagyobb internet- és mobilszolgáltatójával.

A New York Times értesülése szerint a két óriáscég olyan megállapodást készül kötni, amelynek értelmében a Verizon pénzért felgyorsítaná az elérést a Google által szolgáltatott tartalomhoz, többek között a YouTube-videókhoz. Ez természetszerűleg azzal a következménnyel jár, hogy azok a szolgáltatók, amelyek nem fizetnek a különleges bánásmódért, nehezebben jutnak el a felhasználókhoz, mert a netszolgáltató a szükséges sávszélességet csak annak az ügyfélnek adja oda, aki fizet érte. A tárgyalások hírére az amerikai fogyasztóvédelmi csoportok mélyen fölháborodtak, különösen hogy a Google egészen eddig a Verizonnal és a többi telkócéggel szemben állva a hálózati semlegesség, a net neutrality egyik legelkötelezettebb hívének számított.

„A netsemlegesség lényege, hogy megakadályozza a nagy cégeket abban, hogy leosszák egymás között az internetet – mondta a Timesnak Gigi B. Sohn, a Public Knowledge felhasználóvédelmi szervezet elnöke. – Az internet sorsa túl fontos ügy ahhoz, hogy két cég tárgyalása döntsön róla, még ha két olyan nagy cégről van is szó, mint a Google és a Verizon.”

Szembe köpi magát?

Az interneten – legalábbis technikailag – mindenféle  tartalomnak egyenlő esélye van arra, hogy eljusson a felhasználókhoz. Az eddig működő modell szerint a szabad piac törvényszerűségeinek megfelelően ők döntenek arról, melyik szolgáltatást használják, milyen tartalmat fogyasztanak, miközben a telkócégek semlegesek maradnak, vagyis nem részesítenek előnyben bizonyos szolgáltatókat, tartalom-előállítókat a többiekkel szemben. Elméletben tehát egy torrentről leszedett animének ugyanakkora sávszélesség jut, mint egy kormányzati szájtnak vagy a netszolgáltatók által árult letölthető csengőhangoknak.

A telekommunikációs cégek, köztük elsősorban az AT&T és a Verizon azonban régóta arra panaszkodnak, hogy a net neutrality elve verseny- és piacellenes, mert a sok sávszélességet felhasználó cégek nem fizetnek többet a kicsiknél.

Abban a konfliktusban, ami az internet semleges, demokratikus ethosza és az üzleti érdekek között alakult ki, a Google mindeddig a semlegesség pártján állt, de álláspontja korántsem volt mentes az anyagi megfontolásoktól. A cég ugyanis hihetetlen mennyiségű forgalmat generál: egymaga az egész interneten zajló adatfolyam 6 százalékát adja, és ebben még nincs benne a YouTube, ami már évekkel ezelőtt is a teljes forgalom 10 százalékáért volt felelős. Érthető volt, hogy nincs kedve fizetni azért, amit ingyen is megkap.

Maga a kormányzat alapvetően semlegességpárti. Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC Barack Obama által kinevezett elnöke, Julius Genachowski többször is kiállt a net neutrality mellet, sőt kinevezésének egyik indoka is az volt, hogy Obama már a kampány idején semlegességet ígért az érintetteknek, akik ezt bőkezű adományok formájában hálálták meg: a Google 800, a Microsoft 833 millió dollárt adományozott  az elnökjelöltnek. Az FCC lendülete azonban megtört egybírósági ítéleten, ami kimondta, hogy a hatóság törvényi felhatalmazás híján nem járhat el az adatforgalmat érintő ügyekben.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!