Konrád
5 °C
17 °C

Jön az e-kórlap és e-TAJ-kártya

2010.10.29. 16:49
Pénzről és határidőkről nem beszél a kormány, de megmutatja, hogy milyen területeken akarja modernizálni az országot. Megnéztük a Digitális Magyarország 2010-2014 vitairatot, amelyből informatikai és távközlési stratégiát készít a kormány.

Pontos leltárt készített a kormány az informatikai és a távközlési problémákról a Digitális Magyarország 2010-2014 című vitairatban (pdf). Ettől persze nem lettünk okosabbak, mert az érintett iparágak szakértői is ezeket a hiányosságokat szajkózzák több mint fél éve. A vitairat mégis fontos, mert az okok felsorolása mellett van benne körülbelül hatvan megoldási javaslat is.

A százoldalas dokumentum több hónapos késéssel készült el, és még így is maradtak benne látványosan összecsapott részek. A tudásigényes, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek támogatásával kapcsolatos tennivalókat például elintézték ezzel: “Állami támogatási rendszer. Új munkahelyek létrehozása. Magasabb hozzáadott érték termelése.” Haikunak gyenge, még Twitter-bejegyzésnek is kurta. Persze vannak részletesebben kifejtett tervek is, a vitairat szerkesztői különösen sokat foglalkoztak az egészségügy és a hivatali ügyintézés modernizálásával.

Hozzon magával még 1 milliárd forintot!

A Digitális Magyarország program három célt határoz meg, és Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár az Internet Hungary konferencián kihangsúlyozta, hogy ezek közül az állampolgárok jólétének, esélyegyenlőségének, életminőségének javítása a legfontosabb. A másik két pont a vállalatok versenyképességének növelését, illetve az állam hatékonyságának javítását célozza meg.

Egyértelműen látszik a dokumentumból és a nyilatkozatok is alátámasztják, hogy a kormány nem akar többet költeni az informatikára, mint amennyit eddig költött. Nyitrai Zsolt a vitairat bejelentése után elmondta, nem tudja mennyi pénz van a stratégia megvalósítására, és azt is belátta, hogy a távközlési szektort sújtó különadó miatt “terhelt az állam és a privát szektor viszonya”.

Bár a stratégia sok helyen a hatékonyság növelésére helyezi a hangsúlyt, néhány esetben biztosan szükség lesz pénzre. Hitelprogrammal támogatnák a kis- és középvállalatok informatikai fejlesztéseit, modernizálnák a közösségi hozzáférési pontokat (teleházak, e-Magyarország pontok), és az egészségügyben is új szolgáltatásokat vezetnének be. Néhol ellentmondást is találtunk a dokumentumban. A kormány például regionális egészségügyi informatikai központokat hozna létre, amelyek az orvosi ellátás során keletkező információkat tárolnák, de ez mintha szembemenne a hatékonyság és a spórolás alapelvével. Elég lenne egyetlen jól megépített központ, amely az interneten bármely régióból elérhető.

Hozzon magával még 1 millió embert!

A kormány egyik jól behatárolható célja, hogy a ciklus végére egymillióval nőjön a számítógép és internet használatához értő emberek száma. A digitális írástudatlanság oka szerintük a motiváció hiánya, ezért olyan programokat akarnak indítani, amelyek segítségével az internet egyértelműen hozzájárul az életminőség javításához. Éppen ezért fektetnek nagy hangsúlyt az e-egészségügyre, amellyel az internettől leginkább távolmaradó időskorúakat lehet megszólítani. Bevezetnék a távmonitoringot, informatikai eszközökkel segítenék az otthoni ápolást, és lesz e-kórlap, e-recept, meg e-TAJ-kártya.

A hátrányos helyzetű és inaktív embereket oktatással és munkalehetőséggel akarják rávenni az internet használatára. Ennél a témakörnél már nemcsak a határainkon belül élő magyarságra gondolt a kormány, hanem a határon túliakra is. A távoktatás lehet például az egyik olyan fejleszteni kívánt terület, amely minden magyar hasznára válna. Tudományban, üzleti életben vagy más területen sikeres mentorokat akarnak rávenni arra, hogy legyenek a tehetséges fiatalok mentorai.

eMagyarország pont
eMagyarország pont

A belföldi eMagyarország pontokat és a külföldi magyarlakta településeken lévő eMagyar pontokat közösségformáló térré akarják átformálni. Ezek a pontok hálózatba szerveződnek, és fontos feladatuk lesz a helyi és nemzeti kultúra megőrzése. A kormány létrehozna egy adatbázist, ahová a települések felhordhatják értékeiket, és itt már a munkahelyteremtés is előkerül - a kormány digitális közmunkásokra bízná a kulturális, történelmi és turisztikai vagyon digitalizálását.

Hozzon magával még 1 megabitet!

Az internetes infrastruktúra állapotáról már sokszor írtunk, és ezzel foglalkozik a vitairat is. Sok újat nem mondanak, de elismétlik a szokásos mantrát. Lesz frekvenciagazdálkodási reform, eladnak mobil spektrumblokkokat, megvizsgálják a virtuális mobilszolgáltatói modellt, csökkenteni akarják az árkülönbségeket. Jó témák, de intézkedési tervnek kissé szűkszavúak.

Az viszont örvendetes, hogy a kormányzati kommunikációban a szélessáv új definíciója bukkant fel. Alapszintű szélessávú kapcsolatnak hívják a 2-5 megabites letöltési sebességet, míg az 5 megabites vagy annál jóval nagyobb sebesség, amely alkalmas az IPTV-szolgáltatásra, már új-generációs multimédiás hozzáférésnek számít. Akinek 1-2 megabites szélessávú hozzáférése van, az nyugodtan menjen reklamálni a szolgáltatójához, mert ez a sebesség ma már kevés a netezéshez.

Azért is fontos észben tartani ezt az új definíciót, mert a kormány - a részletes fejlesztési terv hiánya, és a befektetésgátló távközlési adó ellenére - komolyabb infrastruktúra kiépítését látja szükségesnek ahhoz, hogy a vitairatban szereplő célok megvalósíthatóak legyenek. A dokumentum szerint 2013-ra el kell érnünk a 100 százalékos alapszintű szélessávú lefedettséget (minimum 4 megabites letöltési sebességgel), és 2014-re további 1 millió új generációs, legalább 20 megabites hozzáférés kiépítését kell elősegíteni.

2013-ra el kellene érni a 100%-os alapszintű szélessávú-internet lefedettséget
2013-ra el kellene érni a 100%-os alapszintű szélessávú-internet lefedettséget

Ne hozzon magával több formanyomtatványt!

Illetékkedvezményt kaphatnak azok, akik digitálisan intézik el az ügyeiket, és nem terhelik személyes jelenlétükkel az ügyfélszolgálatokat, és még több olyan ügymenet lesz, amit kizárólag online lehet elintézni. Az ingyenes közszolgáltatások mellett pedig megjelenhetnek olyan magasabb értékűek is, amelyek pénzbe kerülnek.

Az ügyintézés folyamata nyomon követhető lesz, vagyis a felhasználók megtudhatják, melyik hivatali íróasztalon porosodnak a benyújtott irataik.

Lájkolják a digitális Magyarországot!

A Digitális Magyarország 2010-2014 stratégiának kevés, de vitairatnak jó, mert megadja az irányt és itt-ott támadható. Jó lett volna látni a megvalósítás ütemtervét, hogy mit akarnak 2010-ben megvalósítani, és mi csúszik át a következő évekre. Az egészségügy területén például nem a digitalizálás tűnik a legégetőbb feladatnak. A piszkos pénzügyekről is legalább annyit elárulhattak volna, hogy egy-egy projekt nagyságrendileg mennyibe kerülhet a becsléseik szerint, feltételezve azt, hogy vannak számításaik, és nem csak leírták a papírra mindazt, ami az IT-ről éppen az eszükbe jutott.

Nehéz elhinni, hogy a kormány mind a hatvan intézkedést meg tudja valósítani a következő három évben, ezért nem tehetünk mást, mint amire Nyitrai Zsolt kérte az Internet Hungary szakmai közönségét: lájkoljuk a digitális Magyarországot, és várjuk a kommenteket. A kormány az iktstrategia@nfm.gov.hu emailcímen várja az észrevételeket november 12-ig, mi a cikk alatt lévő üres mezőben. A vitairatot az NFM weboldaláról lehet letölteni.