Elindult a Facebook-email

Néhány ezer amerikai felhasználó máris használhatja a közösségi szájt hétfőn bejelentett szolgáltatását, az emailek küldésére is alkalmas „következő generációs” üzenetküldő rendszert. A bevezetés fokozatosan történik, és a tervek szerint néhány hónap is eltelhet addig, mire mind a félmilliárd tag tud emailt küldeni és fogadni a világ legnépesebb közösségi szájtján. Az eddigi szerencsés nyertesek facebookos felhasználónevükből álló, @facebook.com végű emailcímeket kaptak.

Az alapító-vezérigazgató Mark Zuckerberg hétfőn jelentette be a Titanra keresztelt  szolgáltatást, amellyel egyszerre, egy inboxban lehet küldeni és fogadni emailt, a csetüzeneteket és sms-t.

A Facebookon eddig csak belső üzeneteket lehetett küldeni, emailt nem. Az új rendszer ugyanakkor nem számít teljes értékű email-szolgáltatásnak: bár kezeli a csatolt fájlokat, a képeket és a videókat (ezek méretének a hírek szerint nincs elméleti határa), nem lehet egyszerre több címzettnek üzenetet küldeni. Ezen kívül a facebookos emaileknek nincs tárgysora, és „irodán kívül” (out of office) automatikus értesítőt sem lehet rajta beállítani. A Microsofttal való együttműködés jegyében ugyanakkor a platformot integrálták az Office Web Apps-szel, ami azt jelenti, hogy a csatolt Word-, Excel- és PowerPoint-fájlokat egy kattintással meg lehet nyitni a Facebookból.

„Ez nem email killer  – mondta Zuckerberg a Titan San Franciscó-i bemutatóján. – Ez egy olyan levelezőrendszer, amely magába foglalja az emailt is. Nem számítunk arra, hogy bárki is teljesen feladná a Yahoot vagy a Gmailt a Facebook miatt.”

Az egymással összefüggő üzeneteket a Facebook ugyanúgy szálakba rendezi, ahogyan a Gmail. De a közösségi szájt fontossági sorrendben jeleníti meg az üzeneteket, a fontosságot pedig annak alapján állapítja meg, hogy ki melyik ismerősével milyen szoros kapcsolatot ápol, illetve mennyire érdeklődik iránta  – ahhoz hasonlóan, ahogy a status update-ekről megállapítja, melyikük tartozik a Top News kategóriába. A Titanban a felhasználó kiválaszthatja, hogy csak az ismerősök, esetleg az ismerősök ismerőseinek üzeneteire is kíváncsi-e, a kevésbé fontos levelek pedig az „Egyéb üzenetek” (other messages) nevű mappába érkeznek. Az új üzenetküldőre egyénileg is fel lehet iratkozni – ilyenkor a rendszer közli, hogy a felhasználó nemsokára kap egy meghívót a Titanba. Hogy milyen gyorsan érkezik meg a meghívó, egyelőre nem tudni.

A Facebook az új Google

Nem nagy merészség megjósolni, hogy a facebookos emailcímek és a levelezőrendszer bevezetése milliókat csábíthat el a konkurenciától. A webmail-piacot ebben a pillanatban a Yahoo! Mail és a Windows Livemail (korábban Hotmail) uralja nagyjából holtversenyben, egyenként úgy 250-260 millió felhasználóval. A Google Gmailje csak a harmadik – kb. 150 millióan használják világszerte –, míg az USA-ban népszerű AOL Emailt nagyjából 50 millióan. (Az AOL stratégiai pillanatban, épp a Facebook-bejelentés előtt, vasárnap közölte, hogy a Project Phoenix keretében egyesíteni szándékozik az emaileket az azonnali üzenetküldőkkel, az sms-sel, illetve a Facebook- és Twitter-update-ekkel.)

Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a Facebook lassan elhódítja a Szilícium-völgy legkúlabb vállalata címet a Google-től. A közösségi szájt ugyanúgy a felhasználói adatok bekebelezésére, összegzésére, kontrolljára és az ebből beszerezhető reklámbevételekre hajt, mint a keresőként indult Google, és ugyanúgy, lépésről lépésre vezeti be az új szolgáltatásokat, ahogy azt a Google elkezdte a Gmaillel, a Docs-szal és társaival. A Facebook ugyanakkor óriási helyzeti előnyben van a Google-höz képest, mert mindent tud a felhasználóiról, akik önként adják meg a cégnek személyes adataikat, míg a Google-userek jelentős része anonim, és azokat az adatokat, amelyeknek alapján személyre szabott reklámokkal lehetne megbombázni őket, különböző trükkökkel kell kicsalogatni belőlük.

Mindehhez az adatok, dokumentumok megosztása a Google-nél viszonylag nehézkes, legalábbis ahhoz képest, hogy a Facebookot eleve erre találták ki, így az információcsere natív szolgáltatás, szemben a Google moduláris rendszerével, ahová fokozatosan kellett betoldani a cég újabb és újabb fejlesztéseit és szerzeményeit (YouTube, Picasa és társai).

A Facebook növekvő coolness faktorához hozzájárul a nagyon valószínűnek tűnő és egyre közelebbre jósolt tőzsdei bevezetés, aminek része van abban, hogy a Facebook sorozatosan csábítja el a Google-től a legjobb programozókat, akik a potenciálisan sokmilliós értékű részvényopciók csábításának engedve szívesen igazolnak át Mountain View-ból a szomszéd faluba, Palo Altóba (a két cég székhelye mindössze tízperces autóútra van egymástól).

A Facebook által bejelentett újítások alkalmával menetrendszerűen jelentkező első számú aggály természetesen a személyes adatok védelmére, a privacyre vonatkozik. A Facebook indulása óta számtalanszor ütközött a magánszférát óvó szervezetek, sőt a felhasználók tömeges ellenállásába, olyannyira, hogy személyre szabott hirdetési rendszerét, a Beacont annak idején a tiltakozás miatt vissza is kellett vonnia. Az emailek integrálásával a Facebook eggyel több területen teszi rá kezét a felhasználók személyes adataira, és bár most is, mind mindig, azt ígéri, hogy nem él vissza velük, annyi mindenképpen feltételezhető, hogy a hirdetések célba juttatásához felhasználja majd őket.