Ágnes
2 °C
11 °C

Assange rács mögött, de a Wikileaks tovább él

2010.12.08. 14:17 Módosítva: 2010.12.08. 21:08
Egy londoni bíróság december 14-ig előzetes letartóztatásba helyezte Julian Assange-ot, a Wikileaks ausztrál származású, egy ideje Londonban bujkáló alapítóját. Hogyan működhet tovább a félföldalatti szivárogtató szájt, amelynek sikerült magára haragítania az Egyesült Államok kormányát?

Julian Assange, a Wikileaks alapítója, aki hetek óta Londonban bujkált, kedden reggel még abban bízott, hogy bevonul a Scotland Yardra, elmondja, hogy nem csinált semmi rosszat, és a legrosszabb, ami történhet, hogy óvadék ellenében útjára engedik.

No such luck.

Riporterek fotózni próbálnak a Westminster rendőrbíróság hátsó kapuján át távozó, és feltehetőleg Julian Assange-ot,szállító rabszállító autó ablakain keresztül
Riporterek fotózni próbálnak a Westminster rendőrbíróság hátsó kapuján át távozó, és feltehetőleg Julian Assange-ot,szállító rabszállító autó ablakain keresztül

Assange kedden délelőtt bevonult a Scotland Yardra, elmondta, meghallgatták, majd a bíró, Howard Riddle azonnal előzetes letartóztatásba helyezte. Hiába jelent meg a tárgyaláson hat magánszemély, köztük egy újságíró és egy filmes, fejenként legalább 20-20 000 fontos óvadékkal a zsebében, a bíróság szerint Assange-nak december 14-ig előzetes letartóztatásban kell maradnia.

A Wikileaks alapítója ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, mert két nő azt állítja, hogy augusztusban Svédországban szexuálisan molesztálta őket. Assange tagadja a svéd ügyészség vádjait, és azt gondolja, politikai indíttatású hajtóvadászat folyik ellene, amiért a Wikileaks titkos diplomáciai üzeneteket tett közzé.

Bár a Wikileakset többen üzemeltetik, mindeddig Assange volt a vállalkozás arca, vele azonosították a szivárogtató szájtot. Letartóztatásával kérdésessé vált, hogyan működik tovább a projekt, különösen hogy az elmúlt hetekben annyi támadás érte a Wikileakset, hogy az eredeti wikileaks.org már nem is elérhető. A működtetés anyagilag is ellehetetlenült, mivel bezárultak azok a csatornák, amelyeken eddig az adományok érkeztek.

K EPA20101207078

Az első komoly infoháború

„Megkezdődött az első komoly infoháború. A csatatér a Wikileaks. És ti vagytok a katonák” – mozgósított december elején a Twitteren John Perry Barlow, a kibertér függetlenségi nyilatkozatának megfogalmazásáról ismert netguru. A Wikileaks ellen intézett, ismeretlen eredetű, egyes konspirációs elméletek szerint az amerikai kormány által orkesztrált támadásokra ellentámadás volt a válasz: a 4chan fórumból kinőtt Anonymous csoport hadat üzent azoknak a cégeknek, amelyek az elmúlt hetekben különböző indokokkal megszakították a kapcsolatot a Wikileaksszel és Assange-zsal.

A szolgáltatók elhatárolódásának két oka van: az egyik egyszerűen technikai, a másik politikai és büntetőjogi természetű.

A Wikileaksszel kapcsolatban álló szolgáltatók szervereit az elmúlt néhány hétben, a diplomáciai üzenetek kiszivárogtatása óta folyamatosan támadták. A DoS (denial of service) támadások kérésekkel árasztják el a célpontokat, és annyira túlterhelik a szervereket, hogy azok elérhetetlenné válnak. Ezek a támadások nemcsak a kiszemelt célpontot érintik, hanem potenciálisan az összes olyan szájtot, amelynek az adott cég szolgáltatást nyújt. Amikor az EveryDNS nevű, manchesteri (New Hampshire) székhelyű cég december 2-án megszüntette a Wikileaksnek ingyenesen nyújtott DNS-szolgáltatást, így indokolta a döntést: „Az eddigi és az esetleges további támadások veszélyeztetnék az EveryDNS.net infrastruktúráját, amely csaknem félmillió más szájthoz biztosít elérést.”

A DNS – domain name system – az a rendszer, amely párosítja a doménneveket (pl. www.wikileaks.org) és a hozzájuk tartozó IP-címekkel (pl. 213.251.145.96). Ha a DNS-szolgáltatás megszűnik, a szájt elérhetetlenné válik.

A másik ok a szolgáltatókra és a Wikileaksszel bármilyen más kapcsolatban álló cégekre nehezedő nyomás – a politikai nyilatkozatokban megfogalmazott morális és nemzetbiztonsági érdekek, illetve a lehetséges büntetőjogi következmények. Joe Lieberman demokrata szenátor, aki 2004-ben még a párt elnökjelöltségéért is harcba szállt, és most a szenátus belbiztonsági bizottságának elnöke, december 1-én közleményben szólított fel minden céget és szervezetet arra, hogy szakítsák meg a kapcsolatot a Wikileaksszel. „A Wikileaks illegális, felháborító és gondatlan cselekedetei kompromittálták nemzetbiztonságunkat, és világszerte életeket sodortak veszélybe – közölte a szenátor. – Egyetlen felelősségteljes vállalatnak – legyen az amerikai vagy külföldi – sem szabad a Wikileaksnek segédkeznie abban, hogy ezeket a lopott anyagokat terjessze.”

000 Par3645109

Ennél jóval tovább ment Peter King, a képviselőház belbiztonsági bizottsága elnöki pozíciójának várományosa, aki november végén egy Hillary Clinton külügyminiszterhez intézett levelében azt írta: a Wikileaks kimeríti a terrorszervezet fogalmát, és „nyilvánvaló, közvetlen” veszélyt jelent az USA nemzetbiztonságára nézve. Ha az amerikai kormány hallgatna Kingre, és valóban terrorszervezetnek nyilvánítaná a Wikileakset, a pénzintézeteknek tilos lenne átutalásokat végrehajtaniuk Assange-éknak, és az 1996-os terrorizmusellenes törvény értelmében súlyos börtönbüntetés várna mindenkire, aki adatot szolgáltat a Wikileaksnek.

Akik kihátráltak: EveryDNS, Amazon, PostFinance, PayPal, Mastercard, Visa

Különös módon a kormánynak nem kellett terroristának nyilvánítania a Wikileakset ahhoz, hogy az amerikai cégek sorban elpártoljanak és megtagadják  tőle a szolgáltatást. Az EveryDNS bejelentése után az Amazon.com visszautasította a szájt hosztolását; aztán a PayPal közölte, hogy nem fogadja tovább a Wikileaks számlájára érkező összegeket. Hétfőn  egy svájci bank, a PostFinance fagyasztotta be Assange számláját, arra hivatkozva, hogy az alapító hazudott a számlanyitáskor, mert azt állította, hogy Svájcban él.

Kedden először a Mastercard, nem sokkal később a Visa függesztette fel a kifizetéseket a Wikileaksnek – mindkét cég azt nyilatkozta, hogy vizsgálja az ügyet. Ez viszont azt jelenti, hogy a Wikileaks összes eddig létező bevételi csatornája elzárult, és mivel a projekt kizárólag adományokból tartja el magát, a puszta léte is megkérdőjeleződött.

Most úgy tűnik, hogy a Wikileakshez fűződő viszony két részre osztja a netes cégeket. A támogatók közé sorolható a Facebook: a cég a ReadWriteWeb kérdésére azt válaszolta, hogy a Wikileaks facebookos oldalán nem talál semmi kivetnivalót – bár arra nem adott egyenes választ, hogy megfontolja-e az oldal bezárását. A Twitter vezetősége csak annyit mondott, hogy nem cenzúrázza a Wikileaks-posztokat, de ennél többet nem volt hajlandó elárulni. A RRW szerint a Google 1500, a Microsoft-féle Bing viszont mindössze 10 Wikileaks-oldalt indexelt.

A Wikileaks és a Streisand-effektus

Minél inkább próbálnak valamit eltüntetni a netről, az annál több helyen bukkan fel – így szól a Streisand-effektusként ismert tétel, amely Barbra Streisandról kapta a nevét. A művésznő még 1993-ban tiltakozott a kaliforniai házáról készült fotók közlése ellen, de minél jobban tiltakozott, annál több helyen bukkantak fel a fotók. John Gilmore, az EFF alapítója akkor egyszerű hálózati funkcióként írta le a jelenséget: „A net a cenzúrát veszteségként értelmezi, és megkerüli.”

A Streisand-effektus a Wikileaks esetében is érvényes: bár a hivatalos szájt, a wikileaks.org továbbra is elérhetetlen, az eddig összegyűjtött anyag több helyen, több címen is megtalálható a neten. A fő szájtnak most a wikileaks.ch számít, de míg egy hete egyetlen DNS-szolgáltató, a swebflex.ch biztosította az elérhetőségét, mostanra összesen 14 állt csatasorba. A Wikileaks DNS-szolgáltatója az amerikai EveryDNS helyett most a torontói székhelyű EasyDNS, és a korábbi egyetlen svéd IP-cím helyett most öt hollandiai IP-címen is elérhető a szájt. A Wikileakset emellett több száz helyen tükrözik a neten.

A kanadai cég jó előre felkészült az esetleges DoS-támadásokra, és kapcsolatba lépett a túlterheléses támadások kivédésére szakosodott Prolexicet. A floridai székhelyű vállalkozás azóta árgus szemekkel figyeli a hálózati forgalmat, de eddig nem talált támadásra utaló nyomokat.

A http://213.251.145.96 egyelőre működik.