Döntetlenre áll az ember a szuperszámítógép ellen

2011.02.15. 15:06
2880 processzormag, 16 terabájt RAM, a teljes Wikipedia, a New York Times Archívuma, a Biblia, két tucat programozó és rengeteg speciális algoritmus kellett ahhoz, hogy összeálljon Watson, az a szuperszámítógép, amely a napokban küzd meg a Jeopardy amerikai televíziós vetélkedő két humán származású sztárjával. Az első forduló után Watson holtversenyben az első; két menet még hátravan, de a történelem már íródik.

–  Kenyérlopás miatt körözik A nyomorultakban.

–  Jean Valjean.

A kérdés minden idők egyik legnépszerűbb televíziós vetélkedőjében, a Jeopardyben hangzott el hétfőn, de a helyes választ a játék 26 éves történetében most először nem ember, hanem gép adta. Az IBM Watson nevű szuperszámítógépe a háromrészes sorozat első fordulója után emberszabású versenytársával, Brad Rutterrel holtversenyben, 5000 dolláros nyereménnyel áll az élen; Ken Jennings, a harmadik versenyző 2000 dollárral a harmadik.

Watson ellenfelei nem akárkik: a Jeopardy történetében Jennings nyerte a egyhuzamban legtöbb fordulót – 2004-ben egymás után 74-et –, és összesen 2,5 millió dollárt szedett össze a nyereményekből. Emberi ellenfele, Rutter még ezt is felülmúlja 3,5 millió dolláros össznyereményével. De az IBM kifejezetten a Jeopardyre létrehozott, szobányi szuperszámítógépével ők sem nagyon bírnak. Íme egy részlet a januári próbajátékból:

Watson, akit az IBM társalapítójáról, Thomas J. Watsonról neveztek el, 90 egymással összekötött POWER7-es IBM szerverből és összesen 2880  processzormagból állt össze, és 16 terabájtnyi memóriája van (nem tárhely, RAM). A gép atyja, Dave Ferrucci és húsz munkatársa úgy döntött, hogy az internethez nem csatlakoztatják Watsont, mert az nem lenne fair az emberi ellenfelekkel szemben, cserébe rátöltötték a teljes Wikipediát, az Imdb-t, mindenféle lexikonokat, a New York Times archívumát meg a Bibliát, többek között.

A puszta adatokból a célra kifejlesztett algoritmusok próbálják kihámozni a választ a Jeopardyben elhangzó kérdésekre, a jelek szerint elég jó eredménnyel. Egy január közepén az Engadgeten közzétett próbajátékból már kiderült, hogy Watson sok kérdéssel magabiztosan megbirkózik: a régészet kategóriában tudja, mi az a Jerikó, hihetetlen gyorsasággal kitalálja Agatha Christie-t, Mary Leakyt, Krétát, aztán van, ahol lelassul: gyermekkönyvcímekből például a próbajátékban sokkal gyengébb volt, mint embertársai.

Obama's llama

Az IBM nem most vállalkozott először emberverő gép létrehozására. 1997-ben ikertornyokra emlékeztető gépe, a Deep Blue 3,5-2,5-re megverte az akkori sakkvilágbajnokot, Garry Kaszparovot. A programozók és a sakkozók is jelentős fegyvertényként értékelték a Deep Blue győzelmét, de egy sakkjátszma egy megfelelő kapacitású számítógépnek viszonylag egyszerű feladat: leegyszerűsítve elég, ha minél több lehetséges állást lepörget, és kiválasztja a megfelelő lépést.

A természetesnyelv-feldolgozás ennél jóval komplikáltabb folyamat, sokak szerint a számítástechnika Szent Grálja: a gépek adattárolásban és -feldolgozásban jók, jobbak is, mint az ember, de az agy működését eddig még csak megközelítőleg sem sikerült reprodukálni velük.

Watson helyzetét tovább nehezíti, hogy a Jeopardy arról híres, hogy a kérdéskategóriák, és maguk a kérdések is sokszor kriptikusak, talányosak, szóvicceken, hasonlatokon, metaforákon alapulnak, és néha még a művelt, kitűnő asszociációs készséggel megáldott versenyzőknek is gondot okoznak. Ehhez képest csoda, mi mindenre képes Watson. A PBS videóján látható, hogyan bánik el egy kérdéssel a Presidential Rhyme Time kategóriában, amelyben amerikai elnökök nevére faragott rímeket kell kitalálni.

Kérdés: Barack's Andean pack animals (Barack andokbeli teherhordó állatai)

Watson válasza: Obama's llamas (Obama lámái).

Ehhez Watsonnak tudnia kellett, hogy a Barack az egy amerikai elnök, tudnia kellett, hogy a láma teherhordó állat, és az Andokban honos. Tudnia kellett, hogy a Barack nevű elnök vezetékneve Obama, hogy az „Obama llama” nem értelmezhető nyelvtani szerkezet, az Obama's llama's viszont az; hogy az Obama birtokos esetben Obama's, a llama többes számban llamas, és hogy ez a két szó rímel egymásra. Mindezt a másodperc törtrésze alatt, és feltétlenül gyorsabban, mint egy ember.

Ferrucci, az alkotó azt mondja, a programozók a természetesnyelv-felismerésnek még csak a felszínét karcolgatják Watsonnal. Az egyes szavakra, kifejezésekre különböző algoritmusokat eresztenek rá, amelyek eltérő aspektusokból vizsgálják a nyelvi elemeket, és egymással együttműködve összegzik az eredményt. Watson mindehhez tanul is, megjegyzi a jó válaszokat, és a következő kérdéseknél már figyelembe veszi az addig tanultakat

A szupergép és a két szuperember összecsapásából hátravan még két forduló. A győztes egymillió dollárt, a második helyezett 300, a harmadik 200 ezret kap. Ha Watson lesz az első, az IBM a teljes összeget jótékony célra ajánlja fel. Az emberek nyereményük felét fordítják jótékony célra.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön