Mit tegyünk, ha jön a főnök?
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A számítógép előtti semmittevés munkának álcázása valószínűleg egyidős a számítógép előtti semmittevéssel. Amikor például Neumann János nem a diszkretizált egyenlet numerikus kezelését próbálta tökéletesíteni, hanem stikában, főnökei tudta nélkül a kanonikus p és q operátorok transzformációjával múlatta az értékes munkaidőt, kétségkívül volt egy módszere arra, hogy elhitesse: nem a napot lopja, hanem keményen dolgozik. Persze feltéve, hogy Neumann Jánosnak volt főnöke.
Von Neumann óta sokat fejlődött a számítástechnika, és vele párhuzamosan tökéletesedtek azok a módszerek, amelyekkel a dolgozó nép igyekszik leplezni, mivel tölti a képernyő előtt a szorgos munkaórákat.
A legegyszerűbb főnökfélrevezető eszközök inkább viccesek, mint hatékonyak: a neten ma is fent van néhány, még az ősidőkből származó Boss Button, ami nem más, mint egy weboldalra feltett, munkának látszó képfájl. Elég hülye főnök kell ahhoz, hogy egy random grafikont vagy egy idejétmúlt oprendszer desktopját ábrázoló jépeget a szorgos munka jeleként interpretáljon, de igazi vészhelyzetben ezek is többet érnek a semminél. Aki nem elég kreatív, könyvjelzőzze be valamelyik oldalt, és szükség esetén kattintson rá. Aztán számoljon a következményekkel.
Ha boss, akkor panic
A sima képeknél jóval kifinomultabbak azok az eszközök, amelyek külön alkalmazásként telepíthetők és futtathatók a gépen. A Panic Button nevű add-on például a Firefoxba települ egy nagy felkiáltójel-ikon képében: ha a jön a főnök, csak rákattintunk, és a program a konfigurációtól függően elrejti vagy minimalizálja a nyitott böngészőablakokat.
Még többet tud a nem is a főnökök, hanem a gép körül ólálkodó szülők megtévesztésére létrehozott pánikgombprogram. A fél életüket átcséző, másik fél életüket átmaszturbáló kamaszok életét megkönnyítő Dad's Around (itt a fater) egy előre beállított billentyűkombináció lenyomására tetszés szerint elnémítja a hangszórókat, leállítja a futó programokat, minimalizálja a nyitott ablakokat, kérésre még egy fekete képernyőt is megjelenít.
A sötét képernyő azonban még a legsötétebb apákat sem tudja megtéveszteni, így az igazi profik és a 12 éven felüliek használják inkább az mDesktopot, amelynek segítségével több virtuális asztalt is létre lehet hozni a Windowsban. Az egyiken mehet a munka, a másikon a szórakozás. Az asztalok között az Alt és a kívánt asztalhoz rendelt szám billentyűjének egyidejű lenyomásával lehet váltani: ALT+1-re jön a Quake, Alt+2-re a harmincöt különböző Excel-táblát és grafikont felvonultató, fejfájdítóan zsúfolt, fizetésemelésre ösztönző munkakörnyezet.
Beépített pánikgombok a Windowsban
Biztos sokan tudják, hogy a Windows maga is tartalmaz főnök esetén hasznos, beépített pánikgombokat. Akik nem tudják, azoknak itt vannak a legfontosabbak:
Escape
Funkciója: Leállítja az éppen futó alkalmazást
Előnye: Egyértelmű a neve, és könnyen megtalálható a billentyűzeten. Elég egyetlen gombot benyomni.
Hátránya: Általában csak megállítja az alkalmazást, nem zárja be és nem tünteti el. Kritikus helyzetben használata ellenjavallott.
Alt+F4
Funkciója: Bezárja az éppen nyitott ablakot
Előnye: A tiltott tevékenység nyomai egy szempillantás alatt eltűnnek, az alkalmazás is bezáródik (kivéve, ha több ablakban volt nyitva).
Hátránya: Bezárjuk az alkalmazást, tehát mi is elveszítjük, amivel foglalatoskodtunk. Ha el nem mentett adatok vannak a képernyőn, a program felajánlja a mentést, amivel értékes másodperceket veszítünk.
Windows gomb+M
Funkciója: Lekicsinyíti az összes nyitott ablakot.
Előnye: Egy mozdulattal minden ablak eltüntethető.
Hátránya: A Tálcán (taskbar) ott maradnak a megnyitott alkalmazások. A főnök egy üres képernyőt lát, ami nem a megfeszített munka jele, ha meg figyelmesen megnézi a képernyőt, lent ott sorakozik a sok-sok XTube-videó.
Alt+Tab
Funkciója: Vált a nyitott ablakok között
Előnye: Ha éppen nyitva van valahol egy munkának látszó ablak, pár gyors mozdulattal előhozható.
Hátránya: Ha nincs nyitva munkának látszó ablak, csak az ordas pornóképek között váltogathatunk.
Aki nem szeret a billentyűzettel bajlódni, az se essen pánikba: 8 dollárért, vagyis alig 2000 forintért régóta kapható a hardveres pánikgomb, amely usb-vel csatlakozik a géphez, és leginkább egy ballisztikus interkontinentális rakéta indítógombjára hasonlít – kritikusai meg is jegyzik, hogy milyen főnök már az, akinek nem szúr szemet egy ilyen szerkezet a beosztott íróasztalán. Az eszközzel szoftver is érkezik, így aki annyira hülye, hogy egy kamu Excel-táblát sem képes magától létrehozni, a pánikgombbal kap néhány előre gyártottat.
A számítógépes játékok kétségtelenül a legnagyobb időrablók, így a programozók már a kezdetek kezdetén gondoltak azokra, akik a fenyegető retorziók ellenére munkahelyükön sem tudják megállni, hogy lenyomjanak egy-két kört kedvenc szerepjátékukkal. A Friendlyware nevű, BASIC-játékokra szakosodott cég már a múlt század nyolcvanas éveinek elején tett egy boss keyt (főnökgombot) a játékaiba, egy Alex Gibbs nevű programozó pedig az Everquesthez, a maga idejében hihetetlenül népszerű és ennek megfelelően addiktív MMORPG-hez készített olyan kiegészítőt, az EQ Pixie-t, amelynek része volt a futó programot elrejtő főnökgomb.
Excellbook: no panic
Bármennyit is fejlődött, finomodott a pánikgomb az elmúlt néhány évtizedben, alapvető funkciója nem változott: eltünteti az illegális képernyőtartalmat, és jó esetben kitesz helyette egy munkának látszó objektumot. A paradigmaváltásra egészen mostanáig kellett várni, ráadásul az ötlet onnan érkezett, ahonnan senki nem számított rá: egy divatcégtől. A Diesel megbízásából készült Excellbook (Be Stupid at Work) a legkreatívabb munkakerülő találmány azóta, hogy von Neumann behúzta a függönyt irodájának ablakán. A program segítségével úgy facebookozhatunk, mintha exceleznénk, így messziről, sőt félközelből a mit sem sejtő főnök csak adatcellákat, sorokat és oszlopokat lát, miközben mi valójában az Előbb lájkolják egymillióan ezt az oldalt, mint hogy Schmitt Pál megtanulja leírni azt, hogy lájk nevű, cseppet sem vicces kezdeményezését lájkoljuk.
A programot pécére vagy macre lehet letölteni, a Facebook Connecten keresztül csatlakozik a közösségi szájtra, és spanyol nyelvű táblázatok formájában jeleníti meg az üzenőfalat, a levelezést és az online chatpartnereket. A nyelv sajnos nem állítható, így egy nem spanyol főnöknek feltűnhet a dolog, de a külalak hiteles. Belépni például a táblázat File menüpontjában lehet, a facebookos státust a cellát jelölő mezőbe írták, és posztolni ott kell, ahol az Excelben a függvények jelennek meg. Egyszerűen zseniális, még ha nem is működik túl jól (a menüpontok nagy része halott, néha érthetetlen okokból le-, majd újra felcsatlakozik), de a súlyos Facebook-függőknek azonnali enyhülést hoz. Még ha farmville-ezni nem is lehet vele.