Mit veszített el a Pentagon az óceán fölött?
További Tech cikkek
A Falcon a DARPA és a Boeing repülőgépgyár közös fejlesztése, az amerikai hadsereg Prompt Global Strike nevű programjának egyik tagja. Ezt a rendszert 2015-ben szeretnék beindítani, és a célja az, hogy a Föld bármelyik pontjára egy óra alatt odaérő, precíziós taktikai csapásra képes technológiát hozzanak létre. A Falcon terveiben a hangsebesség hússzorosára képes, nukleáris fegyverekkel felszerelt, emberi pilóta nélküli repülőgép szerepel, amit egy Minotaur 4-es rakéta visz fel az atmoszféra felső rétegeibe és állít pályára, és az egy órás szintidő alatt több mint 10 ezer kilométeres távolságba képes elérni, és ott a feladatát végrehajtani.
A gép első tesztje 2010 áprilisában kudarcba fúlt, az indítás után 9 perccel a földi irányítóközpont elvesztette a kapcsolatot a Falconnal. A fejlesztőmérnökök több mint egy évre visszavonultak a laborjaikba és szélcsatornáikba, kicsit átalakították a lándzsahegy formájú, különleges szénszálas ötvözetből készült modellt, és idén augusztus közepén újra nekifutottak az éles repülési tesztnek.
A DARPA rendkívül magabiztos volt, élő twitteres közvetítést tartott az érdeklődőknek a próbarepülésről (ami egy katonai gép prototípusánál merőben szokatlan, viszont alaposan felduzzasztotta az ügynökség twitteres követőinek táborát). A terv az volt, hogy a gép a légierő kaliforniai Vanderberg bázisáról száll fel, a légkör és a világűr határvidékén leválik a meghajtó rakétájáról, majd az indulás után fél órával, 6600 kilométerre az amerikai partoktól a légellenállástól 2000 Celsius-fokra felhevülve a Csendes-óceánba zuhan.
Ez azonban megint nem jött össze, a gép a rakétahajtóműről leválva, a csúcssebességét elérve elvesztette a kapcsolatot az irányítóközponttal, bár az első adatok szerint nagyjából ott csapódott az óceánba, ahol az eredeti tervek szerint kellett volna neki. A bázis 139 másodpercnyi repülés aerodinamikai adatait rögzítette a hangsebesség 17-22-szerese közti tartományban, ami 21 ezer km/h körüli sebességet jelent.
A kudarc érzékenyen érintheti a gép további sorsát, a BBC értesülései szerint esélyes, hogy az egészet leállítják, míg a Wired forrásai szerint csak a DARPA-tól veszi el a projektet a védelmi minisztérium, és átadja a légierőnek.
A Falcon kudarca már a sokadik látványos bukás a hiperszónikus harci gépek fejlesztésében, legutóbb júniusban a világ leggyorsabb repülőgépeként felvezetett közös NASA-Boeing fejlesztésű X-51 Waverider hasalt el egy éles teszten, miután két éve tökéletesítgették már hiperszónikus szélcsatornákban tesztelve a forradalmian új motorját, a scramjetet.
A DARPA fejlesztőmérnökei mindenesetre bizakodóak. „Már tudjuk, hogyan gyorsítsuk fel a gépet, hogyan vigyük fel az atmoszféra határáig, hogyan állítsuk pályára hiperszónikus sebességen. Már csak azt kell megoldanunk, hogy stabil maradjon a kontroll a repülésnek ebben a fázisában is” – mondta a DARPA egyik magas rangú tisztségviselője, Chris Schulz őrnagy a Wirednek. Egy névtelenséget kérő, szintén DARPA-s forrás ehhez annyit tett hozzá: „Nagyon értékes adatokhoz jutottunk hozzá a két kudarcba fúlt próbarepüléssel. Hogy ez megért-e 308 millió dollárt, abban már nem vagyok biztos.”.
Sólymok
A Falcon név roppant népszerű a haditechnikában, a HTV-2-t legtöbbször a legnagyobb magánkézben levő űrtechnológiai cég, a SpaceX Falcon néven futó rakétáival szokás összekeverni (egy Falcon-9-es fogja például év végén az ISS-ig vinni az űrállomásra bedokkoló első magánűrhajót). Ezen felül legalább négy Falcon nevű levegő-levegő rakétát használt az amerikai légierő az elmúlt pár évtizedben, és hogy teljes legyen a káosz, az F16-os vadászgépek közkeletű beceneve is ez.