A dotkomlufi érdeklődés hiányában elmarad

Tavasszal még úgy nézett ki, a 2000-es nagy összeomlásból mit sem tanulva újra elszáll a tőzsde a webes cégek értékelésével. Tízmilliárd dolláros összegek repkedtek a levegőben olyan cégekkel kapcsolatban, amelyek soha az életben nem voltak nyereségesek (Twitter), vagy finoman szólva is homályos könyvelési praktikákkal trükközték össze a gigászi forgalmukat (Groupon). Nyáron aztán egymást követték az óriásfelvásárlások: Microsoft–Skype, HP–Autonomy, Google–Motorola, a három üzlet összértéke 30 milliárd dollár.

A könyvvizsgáló cégek statisztikái szerint 2011 második negyedévében tíz éve nem látott szintre emelkedett a webes cégekbe áramló kockázati tőke mennyisége: 2,3 milliárd dollárnyi befektetést kapott összesen 275 cég. Időközben lezajlott két nagy sikerű tőzsdére lépés, a Linkediné és a Pandora internetes rádióé. Akár úgy is tűnhet, őszre minden körülmény együtt áll az új dotkomlufihoz. És mégsem.

Miért nincs lufi?

Tőzsdei lufi – kicsit leegyszerűsítve persze – olyankor jön létre, amikor valamilyen radikálisan új dolog jelenik meg a piacon, amiben egyrészt nagy üzletet látnak a befektetők, másrészt éppen az újdonsága miatt nem igazán tudják az értékét és a lehetséges hatásait felmérni. Ez lenne most a közösségi média. A lufi felfújódását az indítja be, hogy senki nem akar kimaradni a nagy bizniszből, így a befektetők egymással versengve öntik a pénzt az új cégekbe, amelyek értéke ettől irreális magasságokba szökik. Az összeomlás előtti végső stádium az, amikor olyan második generációs cégek szívják fel a későn ébredő befektetők pénzét, amelyek mögött már nincs valós teljesítmény.

A jelenlegi webes bizniszben azért nincs meg a lufi veszélye, mert még az első generációs cégek felé sem indult el a befektetők pénzének féktelen áramlása, minden pletyka ellenére sem mentek tőzsdére a legújabb, a semmiből pár év alatt sztárrá nőtt cégek, a Zynga, a Groupon, a Twitter, a Facebook. Márpedig az ő tőzsdei bevezetésük indíthatná meg a lavinát. A Linkedin és a Pandora ehhez túl kis halak, az árfolyam mindkettőjük esetében szépen megnyugodott a kezdeti meredek felfutás után.

A Skype, az Autonomy és a Motorola felvásárlása hiába mozgatott meg óriási pénzeket, azok az összegek az iparágon belül cseréltek gazdát, plusztőke nem került a rendszerbe, pluszlevegő nem fújódott a lufiba. Ezt a jelenséget szektoron belüli konszolidációnak hívják, és a webes bizniszben a közeljövőben várható felvásárlások (például a Hulué) is ugyanilyen jellegűnek néznek ki.

Az a három-négy cég, ahol meglenne a potenciál az új dotkombuborék elindítására, az utóbbi hónapokban látványosan visszakozott a tőzsdére lépéstől. Az ok és a háttérsztori mindenhol más, de a végeredmény ugyanaz: ha pénzre van szükségük, megoldják más forrásból. Vagy mert úgy kényelmesebb nekik, vagy mert nincs más választásuk. Vegyük sorra őket.

Megrendült a kuponbiznisz

A leginkább lufigyanús eset a Grouponé. Az Amerikában amúgy is népszerű kuponok és árengedményes akciók rendszerét a webbel és a közösségi médiával kombináló cég félelmetes karriert futott be, két évvel az indulás után már évi 600 millió dolláros negyedéves forgalomról számolt be, lepattintotta a Google 6 milliárdos felvásárlási ajánlatát, és a tőzsdére lépésének bejelentésével 30 milliárd magasságában árazta be saját magát.

Ez volt június elején, azóta azonban egyre sötétebb hírek érkeznek. Kiderült például, hogy az elképesztő számokat inkább könyvelési trükkök szülték, mint valós teljesítmény, a csillagászati bevételből nem nagyon lesz profit, a növekedés illúzióját pedig saját klónjainak agresszív felvásárlásaival teremti meg a cég. Amiből ipari mennyiségben szipkázzák ki a pénzt az alapítók és a korai befektetők.

A Groupon elhalasztotta a tőzsdére lépést (mielőtt erre a tőzsdefelügyelet kötelezte volna), az elemzők azóta blöffnek kiáltották ki, az összeomlását vizionálják, és simán lehülyézik a leendő befektetőit. És ha tényleg bedől az üzlet, vagy megtorpan a növekedés (utóbbi szinte biztos), az lehúzhatja a Groupon sikere nyomán létrejött egész üzletágat, beleértve a magyar klónokat is.

Nem tud, nem akar

A facebookos játékok koronázatlan királya, a Zynga egymilliárd dollárnyi tőkeemelésért ment volna a tőzsdére nyár közepén. Ez 11,5 milliárdra tette a cég értékét, ami a reményei szerint azon nyomban 20 milliárdra ugrott volna a tőzsdei bevezetéstől. Csakhogy a tőzsdefelügyelet visszadobta a kérelmet, mondván, nem teljesen tiszta a cégben a bevételek és kiadások elszámolási módja, az meg teljesen homályos, hogy a felhasználók mekkora hányada fizet az alapban ingyenes játékokért, vagyis mi fűti pontosan a meghökkentő növekedést. A cég erre elhalasztotta a tőzsdei bevezetést novemberre, a válság miatt kedvezőtlen piaci környezetre hivatkozva.

A Twitter tavasszal még a tőzsdei bevezetés, illetve a szinte hetente érkező felvásárlási ajánlatok között őrlődött, a tulajdonosok azonban mostanra leküzdötték a gyors és mértéktelen meggazdagodás kísértését, és inkább tovább építgetik az oldalt, a nyereséges üzleti modellt keresve. Amíg meg nem találják, magánbefektetőktől szereznek pénzt, a legutóbbi ilyen tőkeinjekció 7 milliárdra tette a cég teljes értékét. Amíg folyamatosan döntögeti a forgalmi rekordokat az oldal, biztosan lesz újabb befektető anélkül is, hogy a tőzsdével járó nyilvánosságot vállalni kellene.

Végül ott a legnagyobb hal, a Facebook, ami szintén nem sietteti a tőzsdére lépést, sőt, folyamatosan azon trükközik, hogy elkerülje működése részleteinek nyilvánossá tételét (ez tőzsdei cégként vagy 500 résztulajdonos felett kötelező Amerikában). A vezér Mark Zuckerberg fantáziáját láthatóan nem mozgatja meg különösebben a tőzsdei bevezetés, a kisebb résztulajdonosok, illetve részvényopciókkal bíró alkalmazottak tulajdonrészeit pedig bármikor megveszik aranyáron az oroszok tőzsde nélkül is. A cég meg úgy általában jól elvan a maga 100 milliárdra tett értékével és évi 2-3 milliárdos profitjával.

Pénz van dögivel

A közösségi média legnagyobb sztárjai tehát vagy szándékosan, vagy kényszerből, de kerülik a tőzsdére menetelt, ami a lufi elszabadulásának első lépcsőfoka lenne. Ennek ellenére a webes biznisz tele van pénzzel, amit jól mutatnak az iparágon belüli felvásárlások és befektetések. Marc Andreessen, a Netscape-alapítóból lett befektetőguru (gyakorlatilag mindenben benne van a pénze a Facebooktól a Skype-ig és a Twittertől a Foursquare-ig) szerint egyszerűen azért, mert felnőtt annyira az üzletág, hogy annyi pénznek meglegyen ott a helye. A világ legnagyobb könyvesboltja online cég (Amazon), a legnagyobb zenebolt (iTunes), a legnagyobb videokölcsönző (Netflix), a legnagyobb telefontársaság (Skype), a legnagyobb hirdetési platform (Google) szintén, ennek tükrében alulértékeltnek is mondható a webes szektor, legalábbis Andreessen szerint.

Ha mindebből le is vonjuk a kincstári optimizmust (elvégre a saját bizniszéről beszél), akkor is egészen korrekt magyarázatnak tűnik arra, hogy miért nincs lufi, miközben van pénz. Vagy ha mégis van lufi, az egészen más típusú, mint amiket eddig látott a pénzvilág.