Facebook-játék adataira vadászott a robotrepülőket megfertőző vírus

Október elején nagy felfordulást okozott az amerikai hadseregben, hogy egy rejtélyes vírus fertőzte meg a légierő  Afganisztánban és más háborús övezetekben bevetett robotrepülő-flottáját. A pilóta nélküli, általában felderítő feladatokat végző, de akár fegyveres csapásra is alkalmassá tehető gépek kommunikációs rendszerébe került vírusban billentyűzetfigyelő volt, ami rögzített mindent, amit a rendszerre kötött terminálokon begépeltek a felhasználók.

A Wirednek nyilatkozó katonai biztonsági szakértők szerint a vírus nem tudott információkat küldeni a rendszerből, de komoly fejtörést okozott, hogy sokáig nem tudták kiirtani a hálózatról: mindig újra megjelent, nem sokkal azután, hogy törölték.

Az AP hírügynökségnek nyilatkozó Pentagon-források szerint a vírus nem katonai célú volt, és nem valamilyen ellenséges országnak kémkedett az amerikai hadsereg rendszerében. Egy egyszerű, Facebook-játékok jelszavainak ellopására specializált kártevő jutott be az elvileg szigorúan védett, az internettől hermetikusan elzárt rendszerbe a légierő nevadai Creench bázisán. Név szerint a Mafia Warst említi a vírus első számú célpontjaként a hírügynökségi jelentés. A kártevő valószínűleg egy fertőzött pendrive-on vagy hordozható merevlemezen jutott be a hálózatba egy katona otthoni gépéről. Hogy a légierő bevetéseit irányító számítógépeken talált-e facebookos játékosokat, nem tudni.

A védelmi minisztérium azóta letiltotta a mobil adathordozók csatlakoztatását a hadsereg gépeire, és a Defense Cyber Crime Center nevű katonai hálózatbiztonsági központnak külön utasításba adta egy mobiltelefonok, táblagépek, játékkonzolok és pendrive-ok vírusellenőrzését célzó rendszer kidolgozását.

Az online játékok jelszavaira vadászó vírusok köré egyébként egész iparág épült ki az utóbbi években, a Kaspersky tanulmánya szerint ma már több ilyen célú vírus létezik, mint banki adatokat gyűjtő. A játékok védelme általában meglehetősen gyenge a jelszólopásokkal szemben, maguk a játékosok sem figyelnek oda erre annyira, mint például egy online bank felhasználói, a megszerzett adatokat és virtuális pénzt pedig könnyen és gyorsan el lehet adni a feketepiacon.