Auguszta
-3 °C
2 °C

Számítógép fejtett meg egy több száz éves titkosírást

2011.10.27. 10:43
Egy számítógépes szakértő és nyelvész társai a modern gépi fordítóprogramok technikáit is felhasználták az 1730-as évekből származó rejtélyes könyv titkosításának felderítéséhez.

Módszerében is különlegesnek számít az, ahogy egy amerikai-svéd kutatócsoport megfejtett egy titkosírást, amellyel egy mindeddig elolvashatatlan tartalmú, 105 oldalas, 18. századi kézírásos könyv, az úgynevezett Copiale Cipher készült, amelyet az egykori NDK-ban fedeztek fel egy akadémiai archívumban.

A közös munka végeredményét és a siker alapját biztosító metódust a csapat tagjai nemrég mutatták be egy számítógépes nyelvészettel foglalkozó konferencián. A csoport az első 16 oldal megfejtését prezentálta, ez a szöveg egy olyan titkos társaság szertartásainak és politikai nézeteinek a leírása az 1730-as évekből, akik valamilyen oknál fogva le voltak nyűgözve a szemészettől, bár maguk nem voltak szemészek.

Így nézett ki a titkosírás
Így nézett ki a titkosírás

A kézirat körülbelül 75 ezer karaktert tartalmaz, a jelek igen szépen rajzoltak és jól olvashatóak, összességében 90 különféle karakter különböztethető meg, ezek közül 26 ékezet nélküli latin betű. Jelentős nehézséget okozott a megfejtésnél, hogy a sorokban nincsenek szóközök.

A kutatás több sikertelen fordítási kísérlettel indult. Eleinte azt feltételezték, hogy a latin betűk hordozzák az információt, és nyolcvan nyelven próbálkoztak a fordítók, eredmény nélkül. Később rájöttek, hogy az átírás minden bizonnyal az úgynevezett homofón, azaz helyettesítő rejtjelzéssel készült. Fontos lépés volt, hogy helyesnek bizonyult a kézirat történetére alapozó előfeltevés, hogy a szöveg német nyelven íródott.

Az áttörést akkor érték el, amikor rájöttek, hogy a latin betűk jelzik a szóközöket, a szimbólumok pedig a betűket, illetve az is kiderült, hogy a kettőspont azt jelenti, hogy az előtte lévő mássalhangzó megkettőződik. A továbbiakban alkalmazott módszer újdonsága és a siker egyik titka, hogy felhasználták a statisztikai alapú fordítórendszerek új eredményeit. Erre alapoztak például, amikor a német nyelvet feltételezve szógyakoriság-elemzést végeztek a kódolt szövegen.

Mind a történészek, mind a kriptográfusok elismerően nyilatkoztak a munkáról, és sokan reménykednek abban, hogy ez a módszer, illetve ennek továbbfejlesztett változatai megfejthetnek olyan rejtélyes, ismeretlen tartalmú szövegeket, mint a hírhedt zodiákus gyilkos néhány máig dekódolatlan levele, vagy a Voynich-kézirat, egy mindeddig ismeretlen tartalmú középkori dokumentum.