Jusztina
10 °C
27 °C

Mégsem kötelező márciusig Linuxra váltani

2012.01.09. 07:49
Célba ért a 2008-ban Steve Ballmernek szánt tojás: régóta lehetett elégedetlen hangokat hallani az oktatásban Microsoft-licenceket biztosító Tisztaszoftver program homályos szerződései miatt. Az akkori kormányzat a meghosszabbítás mellett döntött. A második Orbán-kormány viszont idén már nem hosszabbítja meg a szerződéseket. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal váltani kell: márciusban csak a frissítések licencelése jár le, a Windowsokat megtarthatják az iskolák, a biztonsági frissítések pedig továbbra is érkeznek, ezért nem kell feleslegesen elsietni az átállást.

A Tisztaszoftver programról érdemes tudni, hogy az nemcsak egy, az ország informatikai infrastruktúráját alapvetően befolyásoló szerződéscsomag, hanem milliárdos üzlet is egyben. Fogadtatása sosem volt egyértelmű. Először még az előző Orbán-kormány állapodott meg licencekről a Microsofttal: 2001-ben a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága kötött három évre szóló szerződést a vállalattal. Az akkori Campus szerződés alapján az összes felsőoktatásban tanuló és oktató licencelhetett Windowst munkahelyi, illetve otthoni gépeire is.

Vityi Péter, Kovács Kálmán és Magyar Bálint a Tisztaszoftver-program indulásakor tartott sajtótájékoztatón
Vityi Péter, Kovács Kálmán és Magyar Bálint a Tisztaszoftver-program indulásakor tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Bruzák Noémi

Konkrétan a Tisztaszoftver programot 2004-ben indította el az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, ekkor a már meglévő Campus meghosszabbítása mellett megkötötték a School szerződést is, amely a középiskoláknak biztosított – bizonyos feltételek, korlátozások mellett – Microsoft-szoftvereket.

5 + még néhány milliárdos üzlet

Legutoljára 2007-ben újítottuk meg a Microsoftot monopolhelyzetbe hozó szerződést. Akkor Hiller István kulturális miniszter látványosan lobbizott a redmondi cég mellett, többek között ennek köszönhetően tömegek csatlakoztak a céggel kötött állami szerződések meghosszabbítása elleni tiltakozó akcióhoz. A tiltakozók szerint a pályázati kírás az olyan feltételekkel, mint a 20 éves piaci tapasztalat, vagy több milliárdos forgalom, a Microsoftot hozta helyzetbe. Az akkori hangok szerint a bebiztosított Campus szerződésekkel a kormányzat azt érte el, hogy a diákok nem ismerhették meg az Egyesült Államokban, Európában vagy például Kínában használt alternatív rendszereket, valamint megfosztották az egyetemeket a versenyképességüktől.

Steven Ballmer a Corvinuson
Steven Ballmer a Corvinuson
Fotó: Honéczy Barnabás

A 2008 tavaszán Magyarországon járó Steve Ballmert, a Microsoft elnök-vezérigazgatóját egy aktivista tojással dobálta meg. Ő 25 milliárd forintól beszélt, de valójában pontosan nem lehetett tudni, mennyit adtunk eddig a szoftvercégnek. Eddig az egyetlen ismert tétel a 2005 és 2008 közötti szerződések összköltsége volt: az 5 milliárdos megállapodások nyilvánosságra hozatalért a TASZ perelt. Most még pár adathoz hozzájutottunk: kérdésünkre a NFM elmondta, hogy a köz- és felsőoktatás Microsoft-szoftverei 2010-ben 1,5 milliárd, 2011-ben 1,13 milliárd forintba kerültek. Az elmúlt 10 évben az állam közel 12 milliárd forintot fizetett ki erre a célra.

Sokan a mai napig azt hiszik, a Tisztaszoftver keretében az állam teljes értékű Windowsokat vásárolt. Valójában az állam csak kötött időre bérelte a frissítések jogát, az intézmények pedig, legalábbis elvileg, a programon kívül vásárolták meg a Windowsokat. Ráadásul az oktatási intézményekről szóló Campus és School szerződés eltörpül az állam- és közigazgatásban használ szoftverekre kötött szerződések mellett: 2005 óta a becslések szerint három nagy megállapodással összesen közel 30 milliárdos nettó összegre kötöttek keretszerződést.

A szerződések ellen jogi eljárást is kezdeményeztek. A Fővárosi Bíróság 2008-as döntése szerint azonban nem volt törvénybe ütköző a Microsoft nevének használata abban a közbeszerzésben, amellyel az ország eddigi legnagyobb értékű, 25 milliárd forintos szoftvervásárlását akarták nyélbe ütni. Igaz, a Gazdasági Versenyhivatal szerint a szerződéskiírást intéző Központi Szolgáltató Főigazgatóság megsértette a versenysemlegességet. A pályázatban az szerepelt, hogy az eljárásban csak a Microsoft, vagy „azzal egyenértékű termékek forgalmazói" vehettek részt.

Nem kell azonnal váltani

Az eddig megjelent sajtóinformációkkal ellentétben nincs szó hirtelen váltásról: ugyan az MS Office-okat le kell cserélni, a Windows még jó sokáig velünk maradhat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérdésünkre elmondta, hogy a Tisztaszoftver megszüntetése csak a program keretében bérelt Microsoft szoftvereket (például a Microsoft Office), illetve a frissítéseket érinti.

Mivel az érintett intézmények a Windows operációs rendszereket – a Tisztaszoftver programtól függetlenül – megvásárolták, ezért azokat továbbra is jogtisztán vehetik igénybe, akárcsak az operációs rendszerek zavartalan működéséhez szükséges biztonsági frissítéseket.

A zavart valószínűleg az okozta, hogy tisztaszoftver.hu oldalon a következő szöveg szerepel:

A Minisztérium [...] meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását. [...] Ezért a jövő évi költségvetés költség alapú tervezése során a Tisztaszoftver program költségei nem lettek betervezve, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket.

Tehát, aki nem ismerte teljesen pontosan a szerződések által biztosított lehetőségeket, könnyen belekeveredhetett a honlapon közzétett jogi szövegbe.

Minden vég nehéz

Mivel a Microsoft egyelőre sem a mi megkeresésünkre, sem másnak nem kommentálta az ügyet, nem tudni, pontosan milyen mértékben érinti a döntés. Népszerű spekuláció, hogy – bár még mindig nem tudni biztosat erről – a Novell válthatja legalább részben a céget, hiszen az általa fejlesztet Suse Linux-disztribúció nagyvállalati helyzetekre optimalizált, ráadásul a cég részt vett a HuEdu és OpenEdu programokban is. A másik esélyes a RedHat, viszont az is lehet, hogy a kormányzat semmivel nem pótolja a Tisztaszoftver program megszűnésével keletkező hiányt, és minden intézménynek magának kell gondoskodnia saját infrastruktúrájáról.

Ha tényleg a Novell lesz a nyerő, az a Microsoftnak sem teljesen rossz: a két cég 2006-ban stratégiai partnerszövetséget kötött: együttműködnek termékekfejlesztésben, és szabadalmi megállapodást is kötöttek. Ez azt jelenti, hogy nem indítanak egymás ellen ilyen jellegű pereket, és támadás esetén felhasználhatják egymás szabadalmi portfólióit.

Minden kezdet nehéz

Bárhogy is dönt a kormányzat, az átállás biztosan nem lesz könnyű. Az eddigi legnagyobb félelem az volt, hogy túl kevés időt kapnak az iskolák, viszont most kiderült, hogy az eddigi kéthónapos határidő szerencsére csak egy félreértés. Annyi biztos, hogy a felhasználók nem maradnak magukra az új helyzetben: bár az állam eddig sem szervezett ilyen jellegű képzéseket, és NFM szerint a jövőben sem tervez ilyet, az FSF.hu alapítvány (a nevét az szabad szoftvereket támogató Free Software Foundationről kapta), gőzerővel készül az átállásra.

A minisztérium csak speciális igények esetén biztosít majd eddig meg nem vásárolt, korábban a Tisztaszoftver keretein belül bérelhető Microsoft-termékeket az intézményeknek, ezért nemcsak a rendszergazdáknak, hanem a tanároknak, diákoknak és az irodai munkásoknak is váltaniuk kell. Ez biztosan nehézségekbe ütközik majd, többen már előre félnek az esetleges következményektől. Azt az eddigi tapasztalatok alapján érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb gond általában nem technikai jellegű, hanem a megszokás miatt adódik az ilyen váltásoknál: ha már van egy linuxos rendszergazda, és az adott közösség nyitott az új megoldásokra, nem lehet elháríthatatlan akadály.

Microsoftot csak speciális esetben
Microsoftot csak speciális esetben
Fotó: Máthé Zoltán

Gondot okozhat az is, hogy egyes kiegészítő programoknak nincs alternatívája. „Mi lesz azokkal a különféle dolgokkal, amikhez csak Windowsos program van? Diákjaimmal bejutottunk a LEGO programozóverseny európai döntőjébe, a LEGO-t programozni csak Windowson vagy Macintoshon lehet. Most akkor márciustól zárjuk be a jól működő, nemzetközileg sikeres szakkört, mert túl speciálisak az igényeink?" – írja például a Tanárblog.

A kormányzat is válthat

A sajtó szintén félreértette a kormány december 23-i határozatát is: a megjelent jogszabály szerint március 31-ig a honvédelmi tárca kivételével „nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható és nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épülő” dokumentumformátumra kell váltania a közigazgatás összes intézményének. Ez a jogászok kivételével minden embernek azt jelenti, hogy le kell cserélni az eddigi irodai szoftvereket. Mint ahogy azt a MFM-től megtudtuk, valójában nem ez a helyzet, csupán a jogszabályi feltételek megteremtéséről van szó, megtűzdelve pár kommunikációs bakugrással.

A közigazgatási szerveknél a szabványoknak megfelelő dokumentumformátum használata nem jelent változást, hiszen a közigazgatási intézmények által használt szoftverek e formátumok használatára jelenleg is képesek, ezért csupán beállítási, frissítési feladatok jelentkeznek. Az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról szóló kormányhatározat csupán a feltételeit teremti meg annak, hogy a szervezetek átálljanak nyílt forráskódú irodai szoftverekre.

[...] A közigazgatáson belül az egyes intézmények döntenek az átállásról vagy a jelenlegi szoftvereik további használatáról. A szabványoknak megfelelő dokumentumformátum használata viszont a versenysemlegesség elve mellett kötelezővé válik az érintett intézményi kör számára.

Az irodai szoftverek cseréje a későbbiekben szintén bonyodalmat okozhat: mivel a régi dokumentumok még a .doc formátumra alapulnak, és a Microsoft Office nem száz százalékban kompatibilis a nyílt forrású konkurensekkel, a bonyolultabb, például makrókkal ellátott dokumentumok külön figyelmet igényelnek majd az átállás alatt. Viszont mivel a hivatalok nagyrészt egymás között kommunikálnak, kifelé általában a hordozható PDF formátumot használják, az ügyfelek valószínűleg semmit nem vesznek majd észre a váltásból.

Régi ismerősök, erősebb helyzetben

A közhiedelemmel ellentétben eddig is több nyílt forráskódú és ingyenes szoftver volt elérhető a közoktatásban: az informatikából érettségizők ugyanúgy választhattak ilyen szoftvereket, mint a Microsoft termékeit.

Más kérdés, hogy nem sok értelme volt feladatra szabott, ám minden más tekintetben elavult Linux-disztribúciókat felajánlani (Sulix), mert ismeretlen rendszerrel senki nem szeret dolgozni, tantervi keretek között nem oktatták, otthonra pedig senkinek sem kell célspecifikus operációs rendszer. Ugyanígy nehezítette a dolgot, hogy bár a szoftverválaszték széles volt, a feladatokat gyakran úgy készítették el, hogy azokat gyakorlatilag csak a Microsoft termékeivel lehetett megoldani – tipikusan ilyen téma például az érettségin megkövetelt rengeteg szövegformázás, vagy a prezentációkészítés egyes részei.

Az érettségire használható szoftverek mellett, bár sok mindent nem lehetett hallani róla, eddig is létezett a Novell által támogatott HuEdu és OpenEdu program, amely szabadszoftveres alternatívákat biztosított a fizetős megoldásokkal szemben. A 150 milliós program szerződései szintén lejárnak márciusban; azt még nem tudni, hogy mi lesz a tovább sorsuk, az NFM szerint később várható döntés az ügyben.

Az elmúlt időszakban bevezetett két programra is a versenysemlegesség elve vonatkozik, jövőjük a Tisztaszoftver Program jövőjétől függ, hiszen annak részét képezik. A Kormány már az elmúlt évben biztosította az oktatási intézmények számára a két programrész kapcsán a szabad átállás, a szabad választás lehetőségét. Ezzel sok intézmény élt is, ennek eredményeként működési költségeik jelentősen, akár harmadára, negyedére is csökkentek.

A slusszpoént a végére hagytuk azoknak az olvasóknak, akik velünk együtt próbáltak átlátni a Tisztaszoftver megszűnését körüllengő kommunikációs káoszon. A program esetleges folytatására vonatkozóan ugyanis az alábbi választ kaptuk az illletékesektől:

Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem zárkózik el attól, hogy a Tisztaszoftver Program – felvállalható pénzügyi konstrukció esetén – tovább működjön.