Emma
5 °C
23 °C

Jöhet a szabadalmi háború vége

2012.08.26. 14:12
A technológiai cégek konkurenciaharca az utóbbi években vidám össznépi "ki kit perel be" társasjátékká változott. Szinte nincs is valamirevaló cég, aminek ne lebegne a feje felett pár szabadalmi per fenyegetése, és ne perelné ő is viszont az összes konkurensét. Az okostelefonok piaca különösen úgy néz ki, mint egy John Woo-film jelenete, ahol mindenki mindenkire fegyvert fog, a tétek pedig több milliárd dollárosak. Minden cég észvesztve fegyverkezik, elképesztő összegek repkednek a levegőben szabadalom-portfóliók beszerzése körül.

A jogi háború megfojtja az innovációt, ellehetetleníti a kis cégeket, értelmetlen költségekbe hajszolja a nagyobbakat, és igazából az ügyvédeken kívül senki nem jár jól vele. Érdekes kérdés, hogy akkor miért nem változtat rajta senki - tényleg a jogászok lennének a világot a háttérből irányító új papság, ahogy Al Pacino mondja az Ördög ügyvédjében?

Szabadalmak, hidegháború, trollok

A szabadalmakat eredetileg azért találták ki, hogy a feltalálók jogi védelmet kapjanak, ne lehessen a szellemi terméküket csak úgy lemásolni. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol egy új terméknek az előállítása aránylag olcsó, de a kifejlesztése drága - ilyen például a gyógyszeripar, ahol egy-egy új szer mögött akár évtizedes kutatás-fejlesztés, tesztelés és klinikai próbák állnak, mire sorozatgyártani lehet. Egy új termékből általában az első példány előállítása kerül évekbe és milliárdokba, a másodiktól pedig az összes többi fillérekbe. A szabadalmi védelem elvileg azért van, hogy senki ne tudja ezt a folyamatot a második darabbal kezdeni, tönkretéve azt, aki az első lépésbe beleölte azt a rengeteg energiát. A gyakorlat azonban egészen mást mutat, különösen Amerikában, ami technológiai téren egyszerre a legnagyobb cégek otthona, és az egyik legfontosabb piac, így ami ott történik, az az egész világon érezteti a hatását.

Amerikában az EU-val ellentétben szervezési megoldásokra, algoritmusokra, elméletekre is lehet szabadalmi védelmet kapni, a szabadalmak megfogalmazásai pedig olyan homályosak tudnak lenni néha, hogy utólag bármit rájuk lehet húzni. És ez még csak nem is feltétlenül szándékos, az IT-világ gyorsan változik, a szavak új értelmet nyernek. Híressé lett például az E-Data nevű cég esete egy 1985-ös szabadalommal, ami egy kioszkról szólt, ahol magnókazettára lehet válogatásokat készíteni. 2001-ben a cég úgy gondolta, hogy a kioszk helyének általános megfogalmazásába ("point of sale location") belefér az is, hogy az internet, és azzal a lendülettel több mint száz, hasonló online szolgáltatást futtató oldalt perelt be. A bíróság igazat adott neki, az ügyek túlnyomó többsége peren kívüli megállapodással végződött. Mára a helyzet az abszurditásig fajult el, tíz- és százezernyi csőre töltött szabadalommal figyelik a cégek egymás összes lépését, gyakorlatilag lehetetlen úgy a piacra lépni egy új termékkel, hogy az ne legyen támadható. És ez még nem is a legrosszabb része a dolognak. A legrosszabbak a patent trollok.

A patent troll (kissé finomabban: NPE, avagy nonpracticing entity) a túlpörgött szabadalmi rendszer mellékterméke, olyan cég, ami kizárólag azért jegyeztet be, vagy vásárol fel szabadalmakat, hogy azok alapján pereket indítson, a szabadalmak által védett technológiákat viszont nem használja semmilyen termék előállítására. Az ilyen perek meglepően nagy része sikeres, egy tanulmány szerint az esetek 85 százalékában a beperelt cég inkább megállapodik peren kívül a trollal, és fizet, mint hogy hónapokig és évekig járjon bíróságra, és kockáztassa azt, hogy a termékét esetleg kitiltják a boltokból, míg nem tisztázza magát a bíróságon. A trollok perei becslések szerint évi 29 milliárd dollárba kerülnek a cégeknek, az áttételes veszteségek (a perek okozta késések a fejlesztésekben, árfolyamesések stb.) az utóbbi húsz évben az 500 milliárd dollárt is elérhették.

Jönnek a Bosszúállók?

A szabadalmi rendszer megreformálásának többször nekifutott már az amerikai törvényhozás, de mindannyiszor beletört a bicskája. Ahol ekkora pénzek mozognak (és a trollok pár milliárdja még aprópénz ahhoz, ami az óriáscégek hidegháborújában forog), ott erősek a lobbik is. Elsősorban a már említett gyógyszeriparban, ahol a nagyon erős szabadalmi védelem szó szerint élet és halál kérdése, de technológiai cégeknél is sokan vannak, akik már túl sok pénzt és energiát öltek a szabadalmi fegyverzetük felépítésébe ahhoz, hogy egy törvény lenullázza annak értékét. Az amerikai törvényhozás most egyszerre több fronton indított támadást az eltorzult szabadalmi rendszer lebontására.

Az első, és nagyobb sikerrel kecsegtető kezdeményezés a SHIELD névre hallgat. Csak első hallásra emlékeztet a Bosszúállók-képregény szuperhőseinek szövetségére, a tervezet teljes neve  Saving High-tech Innovators from Egregious Legal Disputes Act, vagyis a technológiai innovátorokat a rosszindulatú perektől megvédő törvény. A tervezetet egy oregoni demokrata és a egy utahi republikánus kongresszusi képviselő nyújtotta be, ez Amerikában azt szokta jelenteni, hogy szakmai, a napi politikától független ügyről van szó.

A SHIELD ott fogná meg a patent trollokat, ahol most a legkényelmesebb helyzetben vannak: jelenleg ugyanis gyakorlatilag nincs vesztenivalójuk, ha egy perük el is jut a bíróságig, és ott elbukják, a legrosszabb ami történhet velük, az hogy nem nyertek, és a megtámadott cég használhatja a kérdéses szabadalmat. A veszteségük kizárólag a saját idejük és energiájuk, amit az ügybe fektettek, hiába. A SHIELD viszont kimondaná, hogy szabadalmi perekben a vesztes fizeti a per nyertesének jogi költségeit is. Ez egy közepes per esetén is több százezer dollár, ami visszatartaná a trollokat attól, hogy százával indítsák a pereket, a megtámadott cégek pedig bátrabban vennék fel a kesztyűt annak tudatában, hogy ha nyernek, pénzüknél maradnak, így nem éri meg inkább peren kívül megegyezni és fizetni a zsarolónak.

James Bessen, a bostoni jogi egyetem specialistája kezdeményezésére egy másik megoldás is körvonalazódik. Bessen azt javasolja, egyszerűen emeljék a többszörösére a szabadalmak megújítási díjait. Ez egyfajta szabadalomtartási adót jelentene az olyan cégek számára, amelyek nagy szabadalmi könyvtárat tartanak, és arra kényszerítene mindenkit, hogy csak azokat a szabadalmait tartsa fenn, amelyeket tényleg használ is. A trollok - mivel a gyakorlatban nem használják egyetlen szabadalmukat sem - meg lennének lőve, a költségvetésnek jól jönne a befolyó plusz pénz, az óriáscégek pedig meggondolnák, hogy valóban a technológiáik védelmére használják-e a szabadalmi jogot, vagy a konkurencia elgáncsolására építenek jó drága szabadalmi fegyverarzenált. Hasonló lenne a célja a Twitter által indított kezdeményezésnek is, ahol a tech cégek egyfajta hippokratészi esküvel vállalják önként hogy nem használják negatív célokra a szabadalmakat.

Nehéz a fegyverletétel

Bár a patent trollok elleni fellépést az egész iparág támogatja, az óriáscégek egymás elleni fegyverkezésének és háborújának nem olyan egyszerű véget vetni. A harc ugyanis teljes fordulatszámon pörög, az Apple és a Samsung 2,5 milliárdos perétől a Google és az Oracle egymilliárdosán át a Nortel szabadalom-portfóliójának felosztásáig (4,5 milliárdért osztotta fel egymás között az Apple, a Microsoft, ésa RIM konzorciuma) a Microsoft-AOL-Facebook-IBM kör szabadalmi csereberéjéig, ahol bő egymilliárd értékben adták-vették a cégek az egymást sakkban tartó szabadalmakat. És akkor a Google-féle Motorola-felvásárlásról még nem is esett szó, ahol a 12 milliárdos üzlet fő célja a mobilos szabadalmak megvétele volt.

Mostanra azonban lassan mindenkinek kezd elege lenni az egészből. A nagy cégek a fegyverkezéssel ugyan sikeresen kiszorítják a kicsiket a piacra való betörés elől, de az egymás közötti harc a legtöbb résztvevőnél már több energiát és pénzt visz el, mint amennyi hasznot hajt. Egyre több igazgatótanácsban merül fel, hogy mi lenne, ha a perekben és felvásárlásoknál röpködő milliárdokat inkább kutatás-fejlesztésbe ölnék. Itt jön be a képbe a mecixan standoff moziklisé csapdája: aki az egymásra fegyvert fogó szereplők közül először leengedi a pisztolyt, azt a többiek biztosan lelövik.

A megoldás ezért kívülről érkezhet, és talán érkezik is, Richard Posner, egy elismert amerikai bíró és jogászprofesszor (egy elemzés szerint a század legtöbbet hivatkozott jogtudósa) irányából. Posner júniusban egy szabadalmi pert azzal zárt le az Apple és a Motorola között, hogy komolytalannak nevezte az egész ügyet, alaposan kiosztotta mindkét világcég jogászait, és úgy ahogy van, leállítottaaz eljárást. Utána pedig arról beszélt a Reutersnek, hogy az egész szabadalmi rendszer értelmetlen és káros a legtöbb iparágban. A jogászok mellett a háború kellős közepéből, a Google felől lehet hallani mostanában olyan nyilatkozatokat, hogy a szoftveres szabadalmak rendszerét el kellene törölni, felszántani, és a helyét behinteni sóval. Az pedig jelent valamit, ha olyan cég akarja megváltoztatni a jogi környezete, ami eddig milliárdokat ölt abba, hogy alkalmazkodjon hozzá.

Hogy a SHIELD-ből, vagy a többi nagy volumenű szabadalmi reformból lesz-e valami, egyelőre nem tudni. Rövid távon biztosan nem, Amerikában választási év van, a kampányban senki nem fog ilyesminek nekikezdeni, az új elnöki ciklus elején szintúgy nem. A legutóbbi ilyen kísérlet, a 2011-es America Invents Act már eljutott addig, hogy Obama elnök aláírja, igaz, addigra a kongresszus, a szenátus és a lobbisták közös erővel kilúgozták belőle a radikálisabb részeket. Talán a következő megmozdulás lesz az, ami leállítja patent trollokat és lehűti a szabadalmi háborút.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!