Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Akiknek jól jött 9/11

2012.09.11. 19:03
Szigorított utasellenőrzés, csúcstechnológiát használó szkennerek, az utasok közé beépülő civil ruhás biztonsági szakértők, hőkamerával működő hazugságvizsgáló, klónozott drogkereső kutyák - a repülésbiztonság 2001. szeptember 11-. óta alaposan megváltozott, dollármilliárdos üzletté vált. A szakértők igyekeznek kiszűrni az emberi mulasztásokat és a gépi tévedéseket, és a legnagyobb hibának azt tartják, ha ellenőrzés közben nem az utasra figyelnek, hanem a poggyászára.
scn1

A 2001. szeptember 11. előtt a repülésbiztonságról magánvállalatok gondoskodtak, akik a repülőtér üzemeltetőjével kötöttek szerződést. Két hónappal a terrortámadások után azonban George Bush felállította az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalhoz tartozó Utazásbiztonsági Hivatalt (Transportation Security Administration, röviden TSA), és azóta ez a szervezet felel az amerikai repülőterek biztonságáért. A szervezet sokat javított a biztonsági feltételeken, a pilótafülkét például golyóálló ajtó védi, és a korábbi évekkel ellentétben senki nem mehet be hozzájuk út közben. A fegyvertartási engedéllyel rendelkező pilóták lőfegyvert is hordhatnak maguknál.

A fontosabb járatokat zártláncú CCTV kamerákkal figyelik, máshol pedig légimarsallok ülnek az utasok között. A civil ruhás biztonsági személyzet létszámának növelését két éve hagyta jóvá az Obama-kormány. A beléptetés is jóval szigorúbbá vált: kézi szkennerekkel, hordozható fémdetektorokkal vizsgálják az utasokat a jóval képzettebb, motozáshoz és ruhaátvizsgáláshoz is értő szakemberek. A biztonsági személyzet munkájának színvonalán muszáj volt javítani, mert az utólagos vizsgálatok kiderítették, hogy a szeptember 11-i merénylet előtt az összes terrorista beindította a fémkereső riasztóját, de a hordozható detektorral nem találták meg a probléma okát.

Szigorúbban veszik a személyazonossági vizsgálatot is. Tizenegy éve a merénylők némelyikénél probléma merült fel az igazolványukkal kapcsolatban, mégis felengedték őket a fedélzetre. A 18 évesnél idősebb felnőtteknek az amerikai kormány személyi igazolványt állít ki, amivel igazolhatják magukat repülőutak előtt, de a személyzet ezt sokszor csak rutinszerűen és felületesen ellenőrizte, az adategyeztetésre már nem fordítottak figyelmet. Manapság bárhol ellenőrizhetik a reptereken az utasokat, hogy van-e érvényes igazolványuk, és a megfelelő adatok szerepelnek-e a beszállókártyájukon. Egyes utasok repülhetnek igazolvány nélkül, de őket jóval szigorúbb biztonsági ellenőrzésnek vetik alá, mint a többieket. A kiemelt kockázatú területeket (Security Identification Display AREA, röviden SIDA) szintén lezárták; ide az utasok nem léphetnek be, csak a személyzet, és ők is csak a megfelelő igazolvány felmutatása után.

Ennek ellenére mindig akad valaki, aki terrortámadást kísérel meg. 2009 karácsonyán az al-Kaida a Northwest Airline Flight 253-as járata ellen tervezett merényletet. A támadást sikerült megelőzni, de az eset jól példázza, hogy nem hiába költik a pénzt a repülésbiztonság fejlesztésére.

Milliárdos üzlet

A repterek és az utasok biztonságával foglalkozó cégek számára ez a terület igazi aranybánya. Mivel a biztonság közérdekű szempont, vaskos állami támogatásra számíthat, nem meglepő, hogy egyes reptereken húszmillió dollárt költhetnek HD felbontású kamerákra, a régi CCTV lánc lecserélésére.

A repülésbiztonságra fordított összeg és a fenyegetés mértéke egymással egyenesen arányos: ezt jól mutatja a kaliforniai Syagen Technology fejlesztése is. A cég olyan eszközt készített, ami levegőt fúj az utasokra, a róluk leváló részecskéket pedig detektorokkal elemzik, hogy megállapítsák, tartalmaznak-e robbanóanyagot. A TSA karbantartási problémákra hivatkozva nem használta ennek a berendezésnek az újabb verzióját, de a támadási kísérlet után ismét érdeklődni kezdtek iránta. Az Obama-kormány egymilliárd dollárt fordít a repülésbiztonságra: ebből 700 milliót a csomagfigyelő rendszerek javítására, 300 milliót pedig a robbanóanyag-detektorokra költenek el.

Hazugságvizsgáló és mobiltelefon-megfigyelés

Új ötletekből nincs hiány. Az International Air Transport Association (IATA) a közelmúltban mutatta be, hogy milyennek képzeli a jövő ellenőrzési pontjait. A neonszínben pompázó, kék és sárga átjárókat retinaszkennerrel, röntgengépekkel, valamint fém- és folyadékdetektorokkal szerelték fel. Az utasok saját profilt kapnak, és ennek alapján lehet eldönteni, hogy melyik kapun kell átmenniük. A Known Travelers folyosót azoknak tartanák fenn, akiknek az utazásait kormányhivatalok előzetes háttérvizsgálatai előzték meg. A Normal kapunál minden a hagyományos ügymenet szerint zajlana, az Enhanced pedig a legalaposabb vizsgálatot jelenti: itt érzékenyanyag-detektorral és retinavizsgálattal ellenőriznék a személyazonosságukat és a repülésbiztonsági kockázatukat. A rendszerbe állítás még várat magára, egyelőre csak a prototípust mutatták be, de az IATA reméli, hogy 5-7 éven belül sor kerülhet a bevezetésére.

Bár a repülésbiztonsági ellenőrzés Európában enyhébb, mint az Egyesült Államokban, a hőkamerára épülő hazugságvizsgálót egy brit kutatócsoport fejlesztette ki. Ötletük arra épült, hogy aki bűnösnek érzi magát, annak az átlagosnál jobban ég az arca, a hőkamerák pedig ezeket a hőfoltokat érzékelik. A rendszert a vámhivatalok képviselőivel folytatott beszélgetés és az útlevél-ellenőrzés közben használnák, hogy a hivatalos szervek ellenőrizhessék, van-e valami rejtegetnivalója az utasnak. Hassan Ugil vezető fejlesztő szerint a kamera a rögtönzéssel járó agyi folyamatokat is képes rögzíteni, így a kamera valóban hazugságvizsgálóként működik. A rendszer fejlesztését a brit Home Office és az HM Revenue & Customs támogatja, de azt nem árulták el, hogy melyik reptéren fogják használni.

Néha nem a csúcstechnológia fejlesztése, hanem a meglévők ügyesebb használata jelent előrelépést. Finnországban a Helsinki-Vantaa repülőtéren már figyelik az utasok telefonja által sugárzott bluetooth-szignált, a személyzet így nyomon követheti a mozgásukat a terminálon, és kiszámítják a várakozási időt az ellenőrzési pontok előtt. A bluetooth-figyelő technológiát egyelőre csak arra használják, hogy csúcsforgalom idején megkönnyítsék az üzemeltetők munkáját, de a fejlesztésért felelős Armor Group szerint arra is alkalmas, hogy kövessék az utas nyomait a parkolóig vagy a buszpályaudvarig, így az utasprofilok megalkotása is lehetségessé válna. Ennek segítségével az utasok viselkedése kiszámíthatóbb, ami az Armor Group szerint a célzott hirdetési tevékenység, valamint a folyamatoptimalizáció szempontjából is hasznos.

A drogkereső kutyákat is klónozzák

A TSA nem csak a legújabb technológiára épít, legalább ilyen fontosnak tartja az emberi tényezőt. A viselkedésfigyelő tisztek (Behavioural Detection Officer, BDO) jelenleg 161 reptéren teljesítenek szolgálatot, és arra képezték ki őket, hogy az utasokkal elbeszélgetve kiszűrjék a gyanúsan viselkedő személyeket. A TSA szerint a kísérleti program célja, hogy fizikai és pszichológiai reakciókat provokáljanak, amilyeneket az emberek akkor mutatnak, ha szeretnének valamit eltitkolni, vagy a lebukástól tartanak. A tisztek munkája szinte észrevehetetlen, az utasok sokszor nem is tudják, hogy a velük beszélgető, civil ruhás illető a biztonsági személyzet tagja.

A drogkereső kutyák jelenléte ennél sokkal egyértelműbb, és esetükben is megjelenik a modern technológia. Bjeong-Csun Li, a világ első klónozott kutyájának a megalkotója, nemrég egy új kutyafajtát mutatott be a dél-koreai Incheon repülőtéren. Az állatok látszólag közönséges labrador retriverek, de valójában Chase-ről, a legendás nyomkövetőről mintázták őket. 2007-es nyugállományba vonulásáig Chase volt a legeredményesebb drogkereső kutya az Inchelonon.

A reptéri személyzet által kiképzett drogkereső kutyák közt tízből csupán háromnak van született tehetsége ehhez a munkához, de a tesztek alapján Chase klónjai egytől egyig megfeleltek a munkára. Ezzel az Inchelon reptér a világ leghatékonyabban dolgozó kábítószer-kereső kutyáinak ad otthont. Az állatok egyelőre csak a drogcsempészeket veszélyeztetik, de Li már dolgozik a következő klóngeneráción is: az új állatokat egyelőre karanténkutya néven emlegetik, ugyanis a fertőző betegek kiszimatolása lesz a feladatuk.

A szakma csúcsa: az izraeli különleges ügynökök

A legmodernebb biztonságtechnikai fejlesztések Izraelből származnak. Az Israel Airport Authority vezető biztonsági tanácsadója, Rafi Sela szerint ennek az lehet az oka, hogy Izraelben nem az utasok csomagjára, hanem az utasokra koncentrálnak, és ez előnyt biztosít nekik másokkal szemben. Sela és cége, az Air Challenges világszerte kormányhivataloknak és repülésbiztonsági cégeknek dolgozik tanácsadóként, és mindig arra törekszenek, hogy egy lépéssel a potenciális terroristák előtt járjanak. Sela szakértelmét jól mutatja, hogy ügyfelei közt van a kanadai különleges alakulat (RCMP) és az amerikai haditengerészet, a cég biztonságtechnikai fejlesztéseiért pedig gyakran az izraeli védelmi erők (IDF) 8200-as fegyveres egységének kódfejtő szakértői felelnek.

Az izraeliek és az amerikaiak közösen keresik a megoldást a röntgenek és szkennerek által kibocsátott sugárzás káros hatásainak mérséklésére. Ezeket az Egyesült Államokban legalább 19 reptéren használják, de sokaknak nem tetszik, hogy a szkenner gyakorlatilag meztelenre vetkőzteti őket. A radioaktív sugárzás ráadásul káros lehet azokra, akik gyakran repülnek, mivel a vizsgálatok alatt az egészségügyi határértéket közelítő dózisú sugárzást kaphatnak.

Az izraeli Trace-Safe és az amerikai Raptor biztonsági cégek közös vállalkozása, a Traceguard fejlesztette ki azt a vegyi elemzőrendszert, ami a szövetekből, például a poggyászokból és ruhákból nyeri ki a gyors elemzéshez szükséges anyagokat. A Traceguard kézi szkennerekbe és magnetométerekbe is beépíthető, de az eszköz rendszeresítése a finanszírozási problémák miatt egyelőre várat magára. Sela azért javasolja a bevezetését, mert szerinte ez szükségtelenné tenné a többi eszközt, például a bombadetektort, a cipők átvizsgálását, ráadásul a szkennerekkel ellentétben a Traceguard nem jelent egészségügyi kockázatot sem.

Hasonlóan fejlett, teljes rendszer a Suspect Detection System (SDS) is. Az automatizált kihallgató és háttérellenőrző berendezés egy terroristákra kihegyezett hazugságvizsgáló gép, amit fejlett, automatizált szűrőrendszerrel szereltek föl. Ez a berendezés tízezer utas közül is kiszúrhatja a gyanúsan viselkedő személyeket. A biztonsági ellenőrzés során mindig fennáll az emberi mulasztás lehetősége, de az SDS VR-1000-es gépe figyeli az utasok fizikai és mentális állapotát is.

Az egyik izraeli biztonságtechnikai cég, a Bellsecure a szakma olyan magas fokán áll, hogy szinte semmilyen publikus információ nincs róla, de Sela elmondása szerint a legújabb fejlesztése valós időben figyelhetné és biztosíthatná az utasokat és a szállítmányokat. A vállalat a korábban említett IDF 8200 Intelligence Corp szakembereiből áll, és az általuk fejlesztett technológiát az egymással inkompatibilis nemzetközi rendszerek mindegyikénél alkalmazni lehetne. Ez az egész világon naprakész információkat gyűjtene, az adatbázis pedig valós időben frissülne, így egy gyanús személy észleléséről mindenhol egy időben értesülhetnének. Ráadásul a hangfelvételeket, képeket és videókat tartalmazó központi adatbázis a Nemzetbiztonsági Hivatallal és az Interpollal is összeköttetésben állna. Sela szerint ez a technológia hatékonyabb, mint az amerikaiak 14 milliárd dollárért fejlesztett biztonsági rendszere.

Miért nem az utasra figyelnek?

Steve Vinsik, a repülésbiztonsággal foglalkozó Unisys Corporation vezérigazgatója szerint, noha az utasellenőrzés meglehetősen sokrétű, mégis kiszámítható folyamat. Vinsik éppen ezért nem a technológiát fejlesztené, hanem a személyzet továbbképzésére költene. Elvégre a merev és statikus, tehát megismerhető rendszerek kijátszhatók, az emberek viszont képesek improvizálni.

Ezzel Sela is egyetért. Elmondása szerint Izrael hatékonyságának az a kulcsa, hogy szinte láthatatlan védőgyűrűt húznak a repterek és az utasok köré. Mint elmagyarázta, a legtöbb reptéren még arra se figyelnek, hogy videokamerával figyeljék az utasokat, és bár hosszasan vizsgálják a vizes- és parfümösüvegeket, sokszor egy pillantást sem vetnek az utasokra. Sela szerint a személyzet sokszor elfelejti, hogy a dolguk a terroristák kiszűrése, ehhez képest az utazókkal foglalkoznak a legkevesebbet.

„A Ben Gurion reptéren akár kávét is vihetünk a gép fedélzetére A személyzet azzal van elfoglalva, hogy ellenőrizze az utast, és nem a csomagjaikkal szöszmötölnek” – magyarázta az eljárást Sela. „Ha valaki normálisnak tűnik, kit érdekel, hogy mit visz magával a fedélzetre?”