Nem környezetbarát a digitális zene

2012.09.21. 14:47

A digitális tartalomfogyasztás egy, eddig kevéssé vizsgált árnyoldalára hívta fel a figyelmet egy nemrég publikált tanulmány. A brit MusicTank által közzétett anyag – ami A dallam sötét oldala: a digitális zenefogyasztás rejtett energiaköltsége címet viseli – azt állítja, hogy az új, fizikai hordozót nem igénylő formátum legalább akkora terhet ró a környezetre, mint az, amit leváltani készül.

A tanulmányt jegyző Dagfinn Bach szerint a digitális fejlődéstől általában a fizikai termékekkel együtt járó jelentős környezeti költségek csökkenését várjuk, ugyanakkor a digitális világnak is megvannak a maga rejtett költségei, melyek az ICT-szektoron kívül gyakorlatilag nem kapnak figyelmet. A digitális zeneiparban szakértőként és üzletemberként is ismert Bach elsősorban a gigászi szerverparkokból kiszolgált stream alapú megoldásokat tartja energiapazarlónak. Ő úgy számol, hogy egy tizenkét számból álló tömörítetlen zenei albumot elég huszonhétszer letölteni (vagy streamelni) ahhoz, hogy elérjük azt az energiafelhasználási szintet, ami a lemez CD-kiadása előállításához és kiszállításához szükséges.

A szerverpark az új kamion

Az okostelefonok és táblagépek, illetve az egyre gyorsabb internet-hozzáférések terjedésével párhuzamosan elszaporodtak a tartalmakat igény szerint elérhetővé tévő, felhő alapú szolgáltatások is. Ezek miatt a zenei és más digitális tartalmak fogyasztásának technikai háttere radikálisan átalakul, ami a tanulmány szerint új környezeti kockázatokat szül. Ugyan a digitális zenéhez nem kell lemezeket nyomni és azokat a fogyasztókhoz eljuttatni, a gyártás és a szállítást végző kamionok környezetkárosító hatását a tetemes mennyiségű energiát fogyasztó szerverfarmok öröklik meg.

Bach ezért úgy véli, ha a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartjuk, a többszöri letöltésen alapuló streaming hosszú távon nem kívánatos megoldás. A szakember egy rendhagyó ötlettel is előáll a probléma megoldására: helyben, egy nagy kapacitású háttértárolón kellene a felhasználók számára biztosítani az összes elérhető zeneszámot, azt pedig, hogy ki mely dalokhoz fér hozzá, egy DRM-rendszerrel lehetne menedzselni. Bach szerint az elmélet nem elrugaszkodott, hiszen a trendeket figyelembe véve rövidesen megfizethetőek lesznek az 1 petabyte-os meghajtók is.

A tanulmány egyébként úgy becsüli, hogy a YouTube 2010-ben a világ energiafelhasználásának körülbelül 0,1 százalékáért volt felelős, de Bach előrejelzése szerint ez az érték 2013-ra 1 százalékra nő majd. Ha az eddig tapasztalt ütemben nő a globális internetes adatforgalom, 2027-re el fogja érni az 1 yottabyte-ot, aminek kiszolgálásához a világ két évvel ezelőtti éves energiaigényének több mint 20 százalékára lesz szükség.

Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.

További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!

MEGNÉZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM