Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Jövőre robbanhat az online zenehallgatás

2012.12.30. 10:17
Spotify, Deezer, Google Music, Pandora – ezek az online zenei szolgáltatások teszik lehetővé, hogy akár szünet nélkül hallgathassuk saját zenénket úgy, hogy nem veszünk médialejátszót vagy cédét. Egyre népszerűbb itthon is a havi előfizetési díjért hallgatott online rádió, jövőre robbanásszerű fejlődés jöhet.

Az online zeneipar idén megelőzte a hagyományos zenehordozókat, a vásárlók többet költöttek online vásárlásra és szolgáltatásokra, mint cédékre és egyéb hanghordozókra. A brit statisztikák szerint az első negyedévben a zeneiparban a digitális vásárlás aránya 55,5 százalék volt. Ebbe beletartoznak a megvásárolt mp3-ak, de az online rádiókra való előfizetések is.

Ez utóbbiak egyre népszerűbbek, mert a havi előfizetésért különböző csomagokat, szolgáltatásokat és ami a legfontosabb, zenéket kap a felhasználó. Last.fm, Deezer, Pandora, Spotify, Rdio – többek között ezekkel a rádiókkal találkozhatunk a neten, egy részük elérhető Magyarországon, egy részük nem, a Last.fm pedig a következő hetekben szünteti meg szolgáltatását. Ez volt az a szolgáltatás, amely a legrégebben jelen volt Magyarországon is.

A hőskor

A kétezres évek elején két nagyobb digitális szolgáltatás indult nagyjából egyszerre, az egyik volt a Last.fm, a másik a Pandora. Mindkettő új szemszögből közelítette meg a zenét, a felhasználók kedvenc előadóihoz hasonló előadókat ajánlott, és ezeket akár rádióként is lehetett hallgatni. A Pandora főleg az Egyesült Államokban terjedt el (itthon nem is érhető el licencproblémák miatt), nagyon sikeres szolgáltatás lett, ma már a tőzsdén is jelen van. Európában a Last.fm terjedt el, és itthon is jelentős lett a felhasználói tábora.

last

A Last.fm az audioscrobbler nevű funkcióval gyűjtötte össze, hogy a felhasználó milyen zenéket hallgat a számítógépén, mp3-lejátszóján és az összes eszközön, amire feltelepíti ezt az alkalmazást. A rendszer a zenéket felismeri és rendszerezi, majd zenei stílusok alapján ahhoz hasonlító előadókat ajánl, a felhasználó pedig eldönti, hogy tetszik neki az új énekes vagy nem. A rendszer alakíthatósága volt az egyik nagy újítása a Last.fm-nek, mert egy kis idő ráfordításával remek zenei csatornákat lehetett készíteni, amelyekhez alig kellett a későbbiekben hozzányúlni. A Last.fm azonban licencelési korlátozások miatt több országból, köztük Magyarországról is kivonul, így felhasználóinak alternatív zenehallgatási lehetőséget kell keresni.

Agresszív terjeszkedés

Egy ideje már megjelent itthon is a francia fejlesztők által készített Deezer szogláltatás. Ezt több módon is lehet használni, ingyenesen online rádióként, előfizetési díjjal online zenegépként, de saját zenéket is fel lehet tölteni, így online is lehet tárolni a fájlokat, amiket aztán akárhol elérhetünk.

deezer

A Deezert a felhasználók bármilyen netes eszközön használhatják, és majdnem húszmillió zeneszámból válogathatnak. Néhány napja Magyarországon is elindították díjmentes, reklámbevételekből támogatott szolgáltatásukat, amivel havi két órát lehet ingyen zenét hallgatni. (Csak összehasonlításképpen, a Spotify havi harminc óra ingyenes szolgáltatást kínál, a Deezer két órája sokszor arra sem elég, hogy kétszer elmenjünk a munkahelyünkig és vissza.) Magyarországon a Telenorral szerződött a Deezer, év végéig ingyen lehetett használni a szolgáltatásokat, jövő év elejétől azonban már csomagokat kell vásárolni a szolgáltatás összes funkciójának igénybevételéhez.

Az utóbbi hetekben a Deezer nagyszabású terjeszkedésbe kezdett, állításuk szerint addig nem állnak meg, amíg a világ összes országában elérhetőek nem lesznek. Ehhez az agresszív piacszerzéshez 130 millió dollár befektetést szereztek még októberben, céljuk egy hatalmas felhasználói bázis gyűjtése és egy működő üzleti modell felépítése. Jelenleg 150 országban vannak jelen, ami soknak tűnik, de a legnagyobb piacokon még nem vetették meg a lábukat.

Piacvezető Spotify

Nem írhatunk cikket az online zenei szolgáltatásokról anélkül, hogy a svéd Spotify szóba ne kerülne. Az itthon még nem elérhető szolgáltatás főleg Európában hódít, de az Egyesült Államokban is egyre népszerűbb. A Spotify már több mint egy éve nem nyitott új európai piacot, de a Deezer agresszív terjeszkedése miatt változtathat az eddigi politikáján. Emiatt merült fel néhány hónapja, hogy Magyarországot is megcélozhatja a cég.

spot

A Spotify 2013 elején Japánban jelenne meg, de Lengyelország és Olaszország is a célpontok között van, legalábbis a cég oldalán megjelent álláshirdetések alapján ezek az országok lehetnek a következő régiós központok. A Spotify nemrég a Deutsche Telekommal kötött stratégiai megállapodást, így a mobilszolgáltató zenei csomagot is árul havi harminc euróért.

Saját zenét mindenhol

Más irányba indult el a Google a Music szolgáltatással. A felhasználók saját zenéiket tölthetik fel online tárhelyre, és ezeket lehet hallgatni bárhol, ahol van internet. A Google is ajánl hasonló stílusú zenéket, de ezeket meg kell vásárolni, ha meg akarjuk hallgatni. A szolgáltatás előnye, hogy saját zenéket lehet feltölteni, akár olyat is, amely nem található meg online. Hátránya is pont ez, hogy csak saját zenéket lehet hallgatni, minden mást meg kell vásárolni, nincsenek előfizetési lehetőségek.

Itthon is próbálkoznak

Magyarországon is indultak olyan startupok, amelyek az online zenehallgatást, rádióhallgatást tették könnyebbé. Az egyik ilyen a CloudDeck, egy SoundCloudra épített zenefelfedező és -hallgató szolgáltatás. A SoundCloudon rengeteg igényes zene és mix van fent, de ezeket megtalálni és rendszerezni nem könnyű.

cloud

A CloudDeck arra vállalkozik, hogy szűrjön, és csak a legjobb műveket ajánlja. Mindezt úgy érték el, hogy zenei blogokat indexelnek, és az ott található SoundCloudos zenéket gyűjtik össze egy kereshető adatbázisba. Ez a szolgáltatás főleg azoknak való, akik szeretnek új előadókat felfedezni.

Ameddig van net

A Deezer, a Pandora, a Spotify és a Google Music teszik lehetővé, hogy folyamatosan zenét hallgassunk bármilyen eszközön. De ezek csak addig működnek, amíg internetközelben vagyunk. Ma már Magyarországon is egyre több helyen csatlakozhatunk az internethez, és havi néhány ezer forintért kedvenc zenéinket is hallgathatjuk, nem kell zenelejátszót vagy cédéket vásárolni ehhez.

De ha nincs net, vagy nem fizetjük a szolgáltatás árát, akkor összeomlik a fáradságos munkával jól felépített rendszer. Ez a tudat valószínűleg megváltoztatja majd zenehallgatási szokásainkat, de azt csak a jövő mutatja meg, hogy birtokolni szeretnénk kedvenc zenéinket, vagy az állandó felfedezés irányába mozdulunk.