Aladár, Álmos
2 °C
12 °C

Internetre költözött a magyar

2013.03.19. 07:53


Legutóbb bő két éve mértük fel az Index-olvasók internetezési szokásait, ez pedig nagy idő a neten, így igencsak kíváncsiak voltunk, mit fog mutatni a nemrég megismételt felmérésünk. Röviden összefoglalva azt, hogy szédítő sebességgel költözik az online térbe az életünk, és két év alatt egyeduralkodónak hitt online trendek tudnak a feledés homályába veszni. A válaszokból egy olyan átlagember képe bontakozik ki, aki már szinte mindent a neten intéz.

Kérdőívünket több mint 15 ezren töltötték ki, de mielőtt az eredmények boncolgatásába belefognánk, szögezzük le: a felmérés semmiképpen nem tekinthető reprezentatívnak a magyar lakosságra, legfeljebb annak a rendszeres Index-olvasó szeletére nézve. Az átlag Index-olvasó egyébként nagyvárosban lakik, inkább férfi, mint nő, legalább tíz éve internetezik, és egyetemi végzettsége van, vagy éppen azon dolgozik, hogy legyen. Annyiban azonban mindenképpen érdekesek ennek a rétegnek a válaszai, hogy az ő online szokásaikat követi kis lemaradással a nagy magyar átlag, így várhatóan pár év múlva általános lesz az, amit most a kérdőív kitöltőin látunk.

1 internet, 2 nyelv, 2,5 gép

2010-es felmérésünkben komoly trendként tapasztaltuk, hogy mennyire jönnek fel a hagyományos asztali gépek mellé a notebookok, és az okostelefonok. A nagy előzés mára megtörtént, olvasóink közül többen használnak laptopot (78,3 százalék), mint asztali gépet (72,9 százalék), az okostelefonosok aránya megduplázódott (70,3 százalék), a tableteseké a háromszorosára emelkedett (21,5 százalék) (Több választ is meg lehetett jelölni.)

Az átlagos Index-olvasó két és fél eszközről netezik egyszerre, ami azt jelenti, hogy egyre kevésbé tudunk vagy akarunk online kapcsolat nélkül élni. A nyelvtudást firtató kérdés azonban szinte pontosan a két évvel ezelőtti helyzetet festi le újra. Az átlagos Index-olvasó kétnyelvű, a magyar mellett angol oldalakat is olvasók aránya 86 százalékra nőtt, hasonló, pár százalékos emelkedést mutatnak a németesek is, az összes többi nyelv maradt a 2-3 százalékos sávban. Hogy mindez erősíti vagy gyengíti-e a Hoffman Rózsa-féle unortodox nyelvoktatási stratégiát, annak megállapítására inkább nem vállalkozunk.

A teljes infografika megtekintéséhez kattintson a képre!
A teljes infografika megtekintéséhez kattintson a képre!

Facebook mindenek felett

Tavalyelőtti felmérésünk fő tanulsága az volt, hogy a Facebook átvette az uralmat a közösségi oldalak között a sok évvel korábban, és a hazai pálya előnyével induló Iwiwtől. A mostani eredmények már a Facebook totális dominanciáját mutatják ebben a ringben, olvasóink háromnegyede legalább heti rendszerességgel facebookozik, és az oldalt elhagyók aránya is itt a legalacsonyabb a használókhoz képest. Az Iwiwet gyakorlatilag egy emberként hagyta ott a közösség, a Google+ meglepően jól áll, ahogyan a LinkedIn is - ez jó jelzés arra, hogy talán lenne hely a piacon egy hasonló profilú magyar szolgáltatásnak is. A Twitter úgy ment ki a divatból, hogy be se jött, a Tumblr, az Instagram és a Pinterest sem igazán népszerű még. Vagy már.

graf2

Túl a csúcson a torrent

A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a legális online zenehallgatási és filmnézési lehetőségek elkezdték kikezdeni a fájlcsere népszerűségét, és ezt meglepő módon a mi felmérésünk is megerősítette. Mindez azért meglepő, mert az említett legális szolgáltatások nagyja Magyarországon nem, vagy csak komoly trükközések árán elérhető. Nálunk ugyan csak 5 százalékot csökkent a fájlcserélők száma, mialatt Amerikában 17-et, de a trend akkor is látható. A magyar és nemzetközi oldalak használati aránya kiegyenlítődött (két éve még a nemzetközieket használták jóval többen), a filehosting szolgáltatások a Megaupload bezárása ellenére nem veszítettek a népszerűségükből. Az ódivatú FTP-zést, és a torrent melletti más fájlcserélő hálózatokat csak egy nagyjából 10 százaléknyi kemény mag használja, hasonlóan a 2010-es adatokhoz.

graf3

A csendes kommentelő és a halott MSN

Az elmúlt két év legnagyobb vesztese az összes online szolgáltatás közül a Microsoft csevegőprogramja, aminek 60 százalék feletti használati arányról sikerült 12-re zuhannia. A Skype maradt a 2010-es szinten (igaz, azóta az is Microsoft-tulajdon lett), a Facebook-cset felzárkózott mellé, megduplázva a felhasználói táborát. A Gtalk is javított vagy tíz százalékot az eredményén.

graf4

Érdekes átalakuláson mentek át a blogok is. A blogolvasás a napi online rutin része lett, több mint 90 százalék, vagyis szinte mindenki olvas ilyesmit (igaz, egy jelentős részük csak az Index címoldaláról elérhetőeket), a blogot írók köre azonban pont a két évvel ezelőtti szinten maradt. Sőt, nagy részük le is cserélődött, hiszen a számok azt mutatják, nagyobb a blogolást kipróbáltak, de abbahagyottak köre, mint az aktívan íróké. A fórumok rohamosan mennek ki a divatból. Most először a blogok, cikkek kommentelésére is rákérdeztünk, és a kapott kép nagyon érdekes: az olvasók alig tizede szól hozzá a kommentfolyamhoz, az elsöprő többség, bő négyötöd csak olvassa azt. Mindössze hét százalék használja azt az egyébként a magyar blogoszférában melegen ajánlott technikát, hogy csak a posztokat olvassa, a hozzászólásokat nem.

graf5

Shut up and take my money

Az online vásárlástól két éve még az olvasóink harmada (nem magyar nyelvű webáruházaknál a fele) idegenkedett, ez a réteg mára gyakorlatilag eltűnt; 5 százalékra zsugorodott, és annak is több mint a fele tervezi, hogy kipróbálja a netes vásárlást. Rászoktunk az online bankolásra, 90 százalékunk használja, kétharmad legalább heti rendszerességgel. Meglepően magas, több mint 50 százalék az alternatív online pénzintézeteket (Paypal és társai) használók aránya. Mindez azt mutatja, hogy elmúlt a bizalmatlanság, és minden további nélkül rá tudjuk bízni a pénzünket az internetre.

graf6

Az egyéb szolgáltatások között meglepően jól futnak az online telefonok (75% fölött a Skype és társai használati aránya) az online térképek és szótárak, ezeket gyakorlatilag mindenki használja kisebb-nagyobb rendszerességgel, a válaszolók harmada-negyede naponta. Nagyjából megmaradtak a két évvel ezelőtti arányok az online játékok, hír- és linkgyűjtő oldalak, a Wikipedia használatánál. A geolokációs szolgáltatások népszerűsége megduplázódott, ez betudható az okostelefonok, és a facebookos becsekkolós posztok felfutásának. Az új trendek között hódítanak az online rádiók és élő streamek, és szinte centire megegyező adatokat kaptunk a randioldalak illetve az internetes szerencsejáték híveitől. Az online pornóra nem kérdeztünk rá, talán majd legközelebb.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!