Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Virtuális pénzbe menekülnek a vagyonok

2013.04.15. 10:49 Módosítva: 2013-04-15 10:56:24
Mi az a Bitcoin? Miért ér most ilyen sokat? Tényleg bezuhant? Kik jártak jól vele? Érdemes még beszállni? Ki áll mögötte? Tényleg feltörhetetlen és teljesen anonim? Csak drogosok használják? A hekkerek pénzéből lassan a befektetők új játékszere lesz. Bár a jövője egyelőre megjósolhatatlan, lehet, hogy egy új gazdaság születését látjuk éppen.

Kellemetlen meglepetés érte a ciprusi bankbetéteseket az elmúlt hetekben, amikor kiderült, hogy pénzük sehol sincs biztonságban, és a bankok korlátozhatják a pénzükhöz való hozzáférést. Erre a problémára az egyik megoldás a bitcoin lehet, ami egy teljesen névtelen, kormányok befolyásától mentes, kibocsátók nélküli digitális pénznem.

A Bitcoint egy Nakamoto Szatosi álnév mögé bújó, állítólag 36 éves japán férfi alkotta meg 2009 januárjában. Valós személyazonosságát senki sem ismeri, eldobható email-címekről kommunikál az anonim Tor-hálózaton. Utoljára 2011 áprilisában adott életjelet magáról, akkor azt mondta, innentől más dolgokkal foglalkozik inkább. De mivel nyílt forráskódú projektről van szó, ez nem is gond – most is többen frissítik a rendszer működéséhez szükséges szoftvereket.

Dan Kaminsky, vezető internetbiztonsági szakértő, aki kielemezte a Bitcoin működését, úgy nyilatkozott, Nakamoto egy világklasszis programozó, aki nagyon mélyen érti a C++ programozási nyelvet, a titkosítást, a peer-to-peert és még a gazdaságot is. Akár egyetlen ember, akár egy csapat dolgozott rajta, Kaminsky szerint mindenképpen zseniális a végtermék.

Nem hagyományos pénz

A ma normálisnak tekintett pénzrendszer bizalmi alapon működik, de az évek óta tartó gazdasági válság megmutatta, hogy ezzel a bizalommal vissza is lehet élni. Gyakorlatilag a gazdaság összes fontos szereplője, a kereskedelmi bankok, szabályozók, a kormányzatok és központi bankok is követtek el hibákat, és ezzel csökkentették a rendszerbe vetett közbizalmat.

Nakamoto a következőt írta a Bitcoin rendszer 0.1-es verziójának kiadásakor:

A konvencionális pénz problémájának gyökere a bizalom szükséges a működéséhez. Megbízunk a központi bankban, hogy nem rontja a pénz értékét, de a történelem pont az ellenkezőjét bizonyítja. A bankokra bízzuk a pénzünket, hogy raktározzák el, kezeljék a tranzakciókat, de a kölcsönökkel hitelválságot okoznak, és a pénzünknek csak töredékét helyezik tartalékba. Bízunk bennük, hogy figyelnek a személyiségi jogainkra, nem engedik tolvajok kezébe pénzünket, adatainkat.

Ezzel szemben Nakamoto rendszere titkosításon, nem pedig bizalmon alapul. A pénzforgalom névtelen, és ha mindkét fél elég ügyes, akkor senki sem tudja meg, hogy kik között ment végbe egy-egy tranzakció. Nincs kontroll, sem bizalmi kérdés.

Hogyan lehet bitcoinhoz jutni?

Az első lehetőség a bányászat, ami a valódi aranybányászathoz hasonlít, annak a digitális leképezése. Ebben az esetben azonban nem ritka nemesfémre teszünk szert, hanem egy tervezetten szűkös erőforráshoz juthatunk, ráadásul egyre nehezebben. Csákány helyett egy számítógépre és egy szoftverre van szükségünk. A bányászóprogram az elindítása után felcsatlakozik egy hálózatra, és számításigényes műveleteket végez, egyre nehezebb algoritmusokat old meg; ezekért a számításokért cserébe juthatunk bitcoinhoz. Aki szeretne beszállni ebbe az üzletbe, innen indulhat.

A bitcoin-bányászat nem öncélú, tehát nemcsak arra jó, hogy a lelkes vállalkozók digitális érmékhez jussanak. A megoldandó algoritmusok azért bonyolultak, mert a program és a hálózat ezek segítségével titkosítja a rendszerben végbemenő tranzakciókat. Ez garantálja a bitcoin biztonságosságát, és a résztvevők anonimitását.

A másik lehetőség a kereskedelem, amire a bitcoinra specializálódott tőzsdéken van lehetőség, ezek közül a legismertebb az Mt. Gox nevű. A dollár-bitcoin árfolyamot nem a bányászat, hanem a digitálisa valutával való kereskedelem tudja megváltoztatni, ez gyakorlatilag ugyanaz a mechanizmus, mint a hagyományos pénzek esetében. Akkor járunk a legjobban, ha hagyományos valutánkért olcsón veszünk bitcoint, és akkor adjuk el, amikor felment az árfolyama.

Hogyan lehet kereskedni?

Aki elkezd futtatni egy bitcoin-klienst, kap egy egyedi azonosítót. Ez lesz a pénztárcája címe, erre utalhatnak mások. Az enyém például így néz ki: 1GjTDbbFcbzXd3GYfZKLvhzXjYXJ1q8Lvi. Több ilyen pénztárcánk is lehet, akár minden utaláshoz külön készíthetünk egyet, és ha megfelelően felcímkézzük őket, akkor könnyebben nyomon tudjuk követni a tranzakcióinkat. A fentihez hasonló, számokból és betűkből álló címeket tudjuk megadni másoknak, vagy nyilvánosságra hozni, és ezekre tudnak mások bitcoint utalni. A rendszer lényege, hogy egy adott cím – ha nem bénázzuk el – nem köthető senkihez, az utalásokat intéző rendszerben elvileg nem tudják nyomon követni, hogy melyik cím kihez tartozik. Ezért lett a valuta az alvilág kedvenc pénzneme.

Tuti biztonságos?

A tranzakciókat egyelőre nem lehet hamisítani, és pénzt sem tud senki előállítani a bányászaton kívül. Az anonimitás már nehezebb kérdés: egy 2011-es tanulmány szerint elméletileg tényleg tökéletesen elrejthetőek a tranzakciók, a gyakorlatban azonban a legtöbbjük visszakövethető.

Még 2010-ben sebezhetőséget fedeztek fel a protokollban: a tranzakciókat nem ellenőrizték rendesen, és ezt kihasználva 2010 augusztus 15-én valaki 184 milliárd bitcoint generált. A tettesek nagyon hamar lebuktak, mert a hálózat működéséből adódóan a rendszer eltárolta az egész műveletet, és e alapján könnyű volt megtalálni a hibát, és visszavonni a hamisított pénzeket.

Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a felhasználók bitcoinos pénztárcájának ellopására specializálódott hekkerek. A Skype-on például néhány napja terjed egy ilyen kártékony program. Ez viszont nem sokban különbözik azoktól az adathalász programoktól, amelyek segítségével a hagyományos banki adatokat csalják ki a gyanútlan felhasználóktól.

De hol van a pénz, csak a gépemen?

A pénzt tartalmazó adatfájl a felhasználónál van, ezért érdemes elég gyakran biztonsági mentést készíteni róla. (Lehetőleg olyan helyre, ami nem érhető el az internetről.) Az utalásokkal már más a helyzet, a bitcoin hálózata a beindításának első pillanatától kezdve tárolja az összes végbement tranzakció naplófájlait, és nem csak egy központi helyen, hanem minden egyes rákapcsolódó kliensen. A felhasználóknál futó kliensek első indításnál leszinkronizálják ezt a fájlt, és folyamatosan frissítik a tartalmát.

Így néz ki a program
Így néz ki a program

A bitcoin elosztott működési elve azt is megakadályozza, hogy a pénzünket kétszer költsünk el, minden egyes utalásnál több, véletlenszerűen kiválasztott hálózati tagnak kell visszaigazolnia, hogy egy tranzakcióra megvan a fedezet, majd pedig azt, hogy végbement a bitcoinok átutalása.

Mi történik, ha elhagyjuk a Bitcoinjainkat?

Fizikailag nem léteznek a bitcoinok, csak egy SHA256 nevű algoritmussal titkosított adat formájában tároljuk azokat a már említett pénztárcánkban. Ezt a pénztárcát mindenki a saját titkosítókulcsával védi, és ennek az elvesztése nagyjából a valódi bankjegyek elégetésével egyenértékű. Ezek a bitcoinok kiesnek a teljes digitális gazdaságból.

Persze mindig akadnak vállalkozó szelleműek, és mindegyik algoritmust fel lehet feltörni, ez alól az SHA256 sem kivétel. Mindez csak számítási kapacitás és idő kérdése, és ha megjelennek a kvantumszámítógépek, elérhető közelségbe kerülhet egy-egy teli pénztárca feltörése.

Stabil pénz a bitcoin?

Most nagyon úgy tűnik, hogy nem az, mert az évekig tartó egyenletes növekedés után 2013 tavaszán – pár hónapig tartó brutális növekedés után – néhány nap feleződött az árfolyama. Egy ideig 200 dollárnál is többe került egy bitcoin, de csütörtökön az árfolyam hatalmasat zuhant, a cikk írásának pillanatában 90 dolláron állt.

Az aktuális Bitcoin árfolyam a dollárhoz viszonyítva
Az aktuális Bitcoin árfolyam a dollárhoz viszonyítva

Az egyik legnagyobb bitcoin-váltó, az Mt. Gox múlt héten többször leállt, és ezzel kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot. Egyesek szerint sokan támadták a bitcoin-tőzsdét, azzal a céllal, hogy lejjebb tudják tolni az árfolyamot.

Máshol az jelent meg, hogy az Mt. Gox saját sikerének áldozata. A magyarázat szerint a központ nem bírta kiszolgálni a nagy érdeklődést, a leállások pedig pánikhangulatot okoztak, és végül ezért csökkent az árfolyam. A Guardian brit lapban pedig már egy összeesküvés-elmélet is megjelent arról, hogy az amerikai kormány állhat a támadások mögött, hiszen rossz szemmel néznek mindenféle önálló pénzt.

Jön a decentralizált pénz?

Bár a korábbiakhoz képest ma már tömegek érdeklődnek iránta, nem túl valószínű, hogy a bitcoin igazán elterjed. Kritikusai szerint nem eléggé rugalmas, felépítésében pedig a piramisjátékokat mímeli, hiszen minél korábban szállt be valaki, annál nagyobbat kaszálhat. Az algoritmus szerint pontosan 21 millió bitcoin bányászható ki, a bányászat pedig egyre nehezebb lesz, egyre kevesebb pénz lehet szerezni ugyanakkora a számítási teljesítménnyel.

Vannak, akik máshogy gondolják, hiszen a bitcoint már nemcsak hekkerek és drogosok támogatják, hanem beszálltak a Winklevoss-fivérek is, akik korábban azzal váltak híressé, hogy Mark Zuckerberget a Facebook ellopásával vádolták. Az ikrek állítólag a bitcoinok 1 százalékát birtokolják, ami több millió dollárt jelent. Winklevossék szerint senki nem veszi igazán komolyan a jelenséget, pedig egy ponton változni fog a felfogás, és a digitális pénznemnek lesz helye a világban. Lehet igazuk van, a hagyományos kereskedők, tőzsdézők is egyre inkább nyitnak a bitcoin felé, már külön honlap is van kifejezetten nekik.

Már riválisai is vannak a Bitcoinnak, ilyen például az Opencoin által kifejlesztett Ripple fizetési protokoll, amely mögött komoly befektetők sorakoztak fel – az Andreessen Horowitz, Lightspeed Ventures, valamint a Bitcoin Opportunity Fund, amely kimondottan a virtuális pénzzel foglalkozó vállalkozásokat támogatja. Az Opencoin fejlesztőinek egyik célja kiküszöbölni a Bitcoin biztonsági hibáit, és azt megoldani, hogy gyorsabbak legyenek tranzakciók, a rivális Bitcoinnál ugyanis néha sokat kell várni az átutalások hitelesítésére. Az Opencoin – amely a pénznemét Ripple névre keresztelte – májusban 50 milliárd érmét akar forgalomba helyezni.

A következő években számos új, globális pénznem születésének lehetünk szemtanúi. A digitális pénz segítéségével könnyedén kezdeményezhetőek azonnali átutalások, a pénz jóval szabadabban áramolhat, mint bármikor korábban. De a hátránya is ugyanebben van, hiszen a Bitcoin példája azt mutatja, elég bedönteni a legnagyobb tőzsdei weboldalt, és máris zuhan az árfolyam. Paradox módon, tökéletes ellentétben az alkotó szándékaival, a felhasználók bizalmára is szükség lesz ahhoz, hogy ezek a digitális valuták nagyobb szerepet kapjanak.