Olivér
5 °C
8 °C

Előbb tanulnak meg tabletezni, mint járni

2013.04.22. 18:39
A digitális média és ez elektronikus eszközök terjedése, egyre koraibb használata teljesen átalakítja életünket. Már a járni éppen hogy megtanuló gyerekek is magabiztosan használják a kezükbe kerülő okostelefonokat és tableteket. A tizenévesek szinte állandóan online lógnak, új kommunikációs formákat használva barátaikkal. A folyamat megállíthatatlan, de kellő odafigyeléssel hasznos lehet.

Tizenöt éves fiú: Facebook chat (ezer ablakban/szálon, mert mindenki ott van fent), iMessage (mert ingyenes), Viber (mert amikor már elfogyott a havi netkeret, a lassított változattal is megy), játékok közben meg a teamspeak. Nekem emailben is visszaír, mert udvarias gyermek, de csak olyasmit írok meg ott neki, ami várhat napokig is akár, vagy szóban is elmondom, hogy írtam neki.

A fenti leírás (amellyel egy kollégánk jellemezte gyerekét) nem egyedi, sőt egyre jellemzőbb. A közösségi média berobbanása, az okostelefonok népszerűsége a tizenévesek körében és a digitális eszközök megléte a családban teljesen átalakítja a gyerekek életét és technológiához való viszonyát. Még a legkisebbek is pillanatok alatt átlátják a tabletek, okostelefonok működését, háromévesen már alkalmazásokat töltenek le. Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora szerint a digitális média és technológia térnyerése legalább annyira forradalmasítja a kommunikációt, mint a könyvnyomtatás feltalálása.

Korán kezdett online élet

A gyerek még meg sem születnek, amikor szüleik információt osztanak meg róluk (a gyerekek negyedéről töltenek fel ultrahangos képet), születésük után képeket és videókat töltenek fel a netre, Facebook-oldalakat készítenek, a csecsemők egy része még emailcímet is kap. A fejlett nyugati országokban élő, kétévesnél fiatalabb gyerekek több mint négyötödének már van digitális lábnyoma.

Egy átlagos harmincéves embernek 10-15 éves az online jelenléte, a most született gyerekekről azonban már most vannak fent információk. Több jogvédő úgy véli, hogy a szülőknek át kellene gondolniuk, mit tesznek közzé a gyerekeikről. Egyrészt érthető a szülők büszkesége, másrészről ezek a fotók, videók végigkísérik a gyerek egész életét. Arra is érdemes figyelni a szülőknek, hogy a közösségi oldalakon megosztott tartalmakhoz milyen biztonsági beállításokat alkalmaznak, például Facebookon csak az ismerősökkel osztják meg vagy az egész világgal.

Az online jelenlét persze nem áll meg a szülőknél, a gyerekek ötven százaléka ötéves korára már rendszeresen használ számítógépet, tabletet, hét-nyolc évesen már rendszeresen videojátékozik. A tizenéveseknél aztán berobban az internethasználat, ez a korosztály szinte állandóan online van, többet mint szüleik és tanáraik. Az Ipsos kutatása szerint ez Magyarországon sincs másként, a 12-14 évesek körében az internet a második helyen áll a zenehallgatás mögött. Naponta átlagosan 63 percet, hétvégenként pedig két órát (113 percet) töltenek internetezéssel. A gyerekek 42 százaléka minden nap, vagy majdnem minden nap leül az internet elé. A fiatalabbak is gyakran neteznek, ráadásul a 8-14 évesek 32 százaléka felügyelet nélkül netezhet.

Hiába a korhatár

A gyerekek ráadásul szeretik kipróbálni azokat a szolgáltatásokat, amelyekről hallanak az iskolában vagy a baráti körben. Hiába van például Facebookon a 13 éves korhatár, a Consumer Reports adatai szerint több mint 7,5 millió gyerek regisztrált Facebookra, közülük ötmillióan tíz év alattiak.

A Facebookra regisztrált gyerekek egy részének a szülei nem látnak bele gyerekük online tevékenységébe. A gyerekeknek csak a 18 százaléka jelölte ismerősnek szüleit. Riasztó adat, hogy az internetet használó gyerekeknek csak tíz százaléka beszélgetett már szüleivel az internetezésről, a követendő magatartásról és az esetleges veszélyekről. A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy a szülő nem törődik a gyerekével, egyszerűen azt gondolják, hogy a gyerekeket csak a gyerekeknek szóló témakörök érdeklik.

A tizenévesek állandóan online vannak okostelefonjaikkal, a Washington Egyetem kutatása szerint ezen igényük abból fakad, hogy ne szigetelődjenek el a közösségtől, és naprakészek legyenek az aktuális kulturális eseményekről. Mivel mobilról interneteznek, a szüleik még kevésbé tudják nyomon követni teljes online tevékenységüket, ellentétben a nappaliban lévő családi számítógéppel, ami az előző generációra volt igaz. A McAfee adatai szerint a tizenévesek nem is sietnek megosztani szüleikkel, miket csinálnak, 70 százalékuk kifejezetten titkolja online tevékenységét.

Magyarországon a MediaSmart Hungary oktatási segédanyagot dolgozott ki, amelynek célja, hogy a 7-12 évesek körében segítse a médiaértés, a médiatudatosság és a digitális írástudás kialakulását. A szakemberek szerint a nem gyerekeknek való tartalmak technikai blokkolásán kívül szükség van képzésre is. A tizenöt fejezetből álló füzetsorozat a napokban jelenik meg.

Online élik életüket

Egy friss felmérés szerint az amerikai tizenévesek 37 százalékának van okostelefonja, ötven százalékuk elsősorban ezen keresztül internetezik. A korosztályt nézve, a 12-17 évesek negyede internetezik főleg mobilról. Az adatokhoz még hozzátartozik, hogy a 12-13 éves gyerekek 93 százaléka internetezik, a 14-17 éves gyerekeknek pedig a 96 százaléka.

A gyerekek ilyen arányú internetes jelenléte és ezen belül a mobilinternet ekkora részesedése azt vetíti előre, hogy a jövőben radikálisan változni fognak a vásárlási-, médiafogyasztási-, szórakozási szokások. A tizenévesek ugyanolyan természetességgel használják a mobilt és a tableteket, mint az idősebbek a számítógépet és a laptopot.

Már most szemtanúi lehetünk olyan jelenségeknek, mint az emailezés teljes visszaszorulása a korosztályban. A kamaszoknak van ugyan emailcímük, mert kell a különböző szolgáltatásokra való regisztráláshoz, de nem ezt használják kapcsolattartásra, mert vannak ennél sokkal jobb módszerek: facebookoznak, csetelnek, sms-eznek. Ez persze nem jelenti az email halálát, hiszen hiába használnak a gyerekek más kommunikációs formákat, abban a pillanatban, hogy fiatal felnőttként belépnek a munkaerőpiacra, elkezdik használni az emailt. Nem a barátokkal való kommunikálásra, hanem munkára.

Mert lássuk be, a felnőttek túlnyomó többsége sem emailen beszélget ismerőseivel. Sokkal inkább telefonon, cseten, Facebookon, Twitteren és a többi újnak mondott kommunikációs csatornán. Facebookon szervezzük a találkozókat, ott hívjuk meg a barátainkat különböző eseményekre, ott osztjuk meg a viccesnek tartott linkeket. Tegye a kezét a szívére és vallja be őszintén: mikor küldött utoljára körlevelet barátainak, hogy milyen érdekes linket talált a neten?

Van még mit kutatni

A technológia hatását a gyerekek szociális, érzelmi és kognitív fejlődésére nem régóta vizsgálják, a kutatási terület még új. Az első eredmények azonban már most igen komoly következményekről számolnak be: egyes gyerekeknél csökken a koncentrálóképesség, kevésbé látják át az összefüggéseket, nagyobb az esély a depresszióra, és kevésbé működik a hosszú távú memória.

A cikk elején említett Gardner professzor szerint a társadalomnak nincs más választása, mint befogadni az új kommunikációs formákat, és biztosítani, hogy a lehető legkisebb kárt okozzák a gyerekeknek. A digitális világ, amibe ezek a gyerekek felnőnek pozitív irányba is változtathatja életünket. Ha helyén kezeljük a dolgokat, akkor az új technológia jobbá teheti az iskolákat és az oktatást, elmélyítheti a közösségi kapcsolatokat. De ehhez az kell, hogy megtaláljuk a megfelelő válaszokat a folyamatos online jelenlét okozta kihívásokra. Cikkünk folytatásában ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, a gyerekek biztonságos netezésével kapcsolatos teendőkről lesz szó.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?