Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

Előbb tanulnak meg tabletezni, mint járni

2013.04.22. 18:39
A digitális média és ez elektronikus eszközök terjedése, egyre koraibb használata teljesen átalakítja életünket. Már a járni éppen hogy megtanuló gyerekek is magabiztosan használják a kezükbe kerülő okostelefonokat és tableteket. A tizenévesek szinte állandóan online lógnak, új kommunikációs formákat használva barátaikkal. A folyamat megállíthatatlan, de kellő odafigyeléssel hasznos lehet.

Tizenöt éves fiú: Facebook chat (ezer ablakban/szálon, mert mindenki ott van fent), iMessage (mert ingyenes), Viber (mert amikor már elfogyott a havi netkeret, a lassított változattal is megy), játékok közben meg a teamspeak. Nekem emailben is visszaír, mert udvarias gyermek, de csak olyasmit írok meg ott neki, ami várhat napokig is akár, vagy szóban is elmondom, hogy írtam neki.

A fenti leírás (amellyel egy kollégánk jellemezte gyerekét) nem egyedi, sőt egyre jellemzőbb. A közösségi média berobbanása, az okostelefonok népszerűsége a tizenévesek körében és a digitális eszközök megléte a családban teljesen átalakítja a gyerekek életét és technológiához való viszonyát. Még a legkisebbek is pillanatok alatt átlátják a tabletek, okostelefonok működését, háromévesen már alkalmazásokat töltenek le. Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora szerint a digitális média és technológia térnyerése legalább annyira forradalmasítja a kommunikációt, mint a könyvnyomtatás feltalálása.

Korán kezdett online élet

A gyerek még meg sem születnek, amikor szüleik információt osztanak meg róluk (a gyerekek negyedéről töltenek fel ultrahangos képet), születésük után képeket és videókat töltenek fel a netre, Facebook-oldalakat készítenek, a csecsemők egy része még emailcímet is kap. A fejlett nyugati országokban élő, kétévesnél fiatalabb gyerekek több mint négyötödének már van digitális lábnyoma.

Egy átlagos harmincéves embernek 10-15 éves az online jelenléte, a most született gyerekekről azonban már most vannak fent információk. Több jogvédő úgy véli, hogy a szülőknek át kellene gondolniuk, mit tesznek közzé a gyerekeikről. Egyrészt érthető a szülők büszkesége, másrészről ezek a fotók, videók végigkísérik a gyerek egész életét. Arra is érdemes figyelni a szülőknek, hogy a közösségi oldalakon megosztott tartalmakhoz milyen biztonsági beállításokat alkalmaznak, például Facebookon csak az ismerősökkel osztják meg vagy az egész világgal.

Az online jelenlét persze nem áll meg a szülőknél, a gyerekek ötven százaléka ötéves korára már rendszeresen használ számítógépet, tabletet, hét-nyolc évesen már rendszeresen videojátékozik. A tizenéveseknél aztán berobban az internethasználat, ez a korosztály szinte állandóan online van, többet mint szüleik és tanáraik. Az Ipsos kutatása szerint ez Magyarországon sincs másként, a 12-14 évesek körében az internet a második helyen áll a zenehallgatás mögött. Naponta átlagosan 63 percet, hétvégenként pedig két órát (113 percet) töltenek internetezéssel. A gyerekek 42 százaléka minden nap, vagy majdnem minden nap leül az internet elé. A fiatalabbak is gyakran neteznek, ráadásul a 8-14 évesek 32 százaléka felügyelet nélkül netezhet.

Hiába a korhatár

A gyerekek ráadásul szeretik kipróbálni azokat a szolgáltatásokat, amelyekről hallanak az iskolában vagy a baráti körben. Hiába van például Facebookon a 13 éves korhatár, a Consumer Reports adatai szerint több mint 7,5 millió gyerek regisztrált Facebookra, közülük ötmillióan tíz év alattiak.

A Facebookra regisztrált gyerekek egy részének a szülei nem látnak bele gyerekük online tevékenységébe. A gyerekeknek csak a 18 százaléka jelölte ismerősnek szüleit. Riasztó adat, hogy az internetet használó gyerekeknek csak tíz százaléka beszélgetett már szüleivel az internetezésről, a követendő magatartásról és az esetleges veszélyekről. A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy a szülő nem törődik a gyerekével, egyszerűen azt gondolják, hogy a gyerekeket csak a gyerekeknek szóló témakörök érdeklik.

A tizenévesek állandóan online vannak okostelefonjaikkal, a Washington Egyetem kutatása szerint ezen igényük abból fakad, hogy ne szigetelődjenek el a közösségtől, és naprakészek legyenek az aktuális kulturális eseményekről. Mivel mobilról interneteznek, a szüleik még kevésbé tudják nyomon követni teljes online tevékenységüket, ellentétben a nappaliban lévő családi számítógéppel, ami az előző generációra volt igaz. A McAfee adatai szerint a tizenévesek nem is sietnek megosztani szüleikkel, miket csinálnak, 70 százalékuk kifejezetten titkolja online tevékenységét.

Magyarországon a MediaSmart Hungary oktatási segédanyagot dolgozott ki, amelynek célja, hogy a 7-12 évesek körében segítse a médiaértés, a médiatudatosság és a digitális írástudás kialakulását. A szakemberek szerint a nem gyerekeknek való tartalmak technikai blokkolásán kívül szükség van képzésre is. A tizenöt fejezetből álló füzetsorozat a napokban jelenik meg.

Online élik életüket

Egy friss felmérés szerint az amerikai tizenévesek 37 százalékának van okostelefonja, ötven százalékuk elsősorban ezen keresztül internetezik. A korosztályt nézve, a 12-17 évesek negyede internetezik főleg mobilról. Az adatokhoz még hozzátartozik, hogy a 12-13 éves gyerekek 93 százaléka internetezik, a 14-17 éves gyerekeknek pedig a 96 százaléka.

A gyerekek ilyen arányú internetes jelenléte és ezen belül a mobilinternet ekkora részesedése azt vetíti előre, hogy a jövőben radikálisan változni fognak a vásárlási-, médiafogyasztási-, szórakozási szokások. A tizenévesek ugyanolyan természetességgel használják a mobilt és a tableteket, mint az idősebbek a számítógépet és a laptopot.

Már most szemtanúi lehetünk olyan jelenségeknek, mint az emailezés teljes visszaszorulása a korosztályban. A kamaszoknak van ugyan emailcímük, mert kell a különböző szolgáltatásokra való regisztráláshoz, de nem ezt használják kapcsolattartásra, mert vannak ennél sokkal jobb módszerek: facebookoznak, csetelnek, sms-eznek. Ez persze nem jelenti az email halálát, hiszen hiába használnak a gyerekek más kommunikációs formákat, abban a pillanatban, hogy fiatal felnőttként belépnek a munkaerőpiacra, elkezdik használni az emailt. Nem a barátokkal való kommunikálásra, hanem munkára.

Mert lássuk be, a felnőttek túlnyomó többsége sem emailen beszélget ismerőseivel. Sokkal inkább telefonon, cseten, Facebookon, Twitteren és a többi újnak mondott kommunikációs csatornán. Facebookon szervezzük a találkozókat, ott hívjuk meg a barátainkat különböző eseményekre, ott osztjuk meg a viccesnek tartott linkeket. Tegye a kezét a szívére és vallja be őszintén: mikor küldött utoljára körlevelet barátainak, hogy milyen érdekes linket talált a neten?

Van még mit kutatni

A technológia hatását a gyerekek szociális, érzelmi és kognitív fejlődésére nem régóta vizsgálják, a kutatási terület még új. Az első eredmények azonban már most igen komoly következményekről számolnak be: egyes gyerekeknél csökken a koncentrálóképesség, kevésbé látják át az összefüggéseket, nagyobb az esély a depresszióra, és kevésbé működik a hosszú távú memória.

A cikk elején említett Gardner professzor szerint a társadalomnak nincs más választása, mint befogadni az új kommunikációs formákat, és biztosítani, hogy a lehető legkisebb kárt okozzák a gyerekeknek. A digitális világ, amibe ezek a gyerekek felnőnek pozitív irányba is változtathatja életünket. Ha helyén kezeljük a dolgokat, akkor az új technológia jobbá teheti az iskolákat és az oktatást, elmélyítheti a közösségi kapcsolatokat. De ehhez az kell, hogy megtaláljuk a megfelelő válaszokat a folyamatos online jelenlét okozta kihívásokra. Cikkünk folytatásában ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, a gyerekek biztonságos netezésével kapcsolatos teendőkről lesz szó.