Az Egyesült Államokban a lehallgatásra vonatkozó törvényeket majdnem húsz éve hozták, így azok nem követik az internet okozta változásokat. Az FBI sajátos tervet eszelt ki, hogy megoldja ezt a problémát: arra kényszerítenék az amerikai internetszolgáltatókat, hogy adják ki a kért információkat, vagy fizessenek büntetést.
A Communications Assistance for Law Enforcement Actet (CALEA) 1994-ben vezették be; ez arra kötelezi a távközlési cégeket, hogy a bírósági végzéseknek megfelelően támogassák a bűnüldöző szerveket, és segítsék elő a lehallgatást. Az internet térnyerésével a telekommunikációs környezet megváltozott. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság egy 2006-os módosítással kiterjesztette a rendelkezést az internetszolgáltatókra is, de ez csak arra szólítja fel őket, hogy nyújtsanak technikai segítséget a bűnüldöző szerveknek. Ez némi mozgásteret jelent a cégeknek: ha nem akarnak adatot szolgáltatni, arra is hivatkozhatnak, hogy nem áll rendelkezésükre az FBI által igényelt technika.
Titkosszolgálati rezsicsökkentés
Az FBI módosító javaslata ezt a mozgásteret szüntetné meg; ha elfogadnák a törvénymódosítást, már arra is utasíthatnák a vállalatokat, hogy harminc napon belül biztosítsák a technikát, ami például egy lehallgatáshoz vagy az adatforgalom-figyeléshez szükséges. Ha a vállalat nem teljesíti a kérést, naponta 25 ezer dollár késedelmi díjat számítanának föl nekik.
Susan Landau, a Lawfare munkatársa szerint az FBI javaslata a költségek áthárításáról szól. Amikor a lehallgatáshoz elég volt egy krokodilcsipeszt tenni a telefonkábelre, a bűnüldöző szervek kifizették a költségeket. A CALEA bevezetésével a kormány 500 millió dollár támogatást fizetett a szolgáltatóknak, hogy CALEA-kompatibilissé tegyék a rendszert. Az infrastruktúra kiépítését a cégek fizették, a bűnüldöző szervek csak a speciális esetekben elvégzett változtatások költségét fedezték. Az FBI mostani javaslata arra irányul, hogy az összes költséget a szolgáltatók fizessék.
A bűnüldöző szervek célja valószínűleg az, hogy gyorsabban alkalmazkodhassanak a megváltozott környezethez, ahol egyre több személyes információ kerül a magánvállalatok kezébe. A kezdeményezést az Obama-kormánynak kell megvizsgálnia, és tőlük függ, hogy elfogadják-e a módosító javaslatot. Ha a Fehér Ház jóváhagyja a módosítást, a kongresszusnak is meg kell szavaznia azt, hogy törvénybe iktathassák.