Kész az agyhullámokkal vezérelt helikopter
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Sikeres volt annak a gondolatvezérlésű helikopternek az akadálypályán végzett tesztje, amivel a Minnesota Egyetem kutatói végeztek kísérleteket. A kísérlet eredményeit nemcsak a járművek irányításában lehet hasznosítani, hanem például az idegi degenerációval küzdők segítésében, vagy videojátékokban is.
A kísérlet eredményeiről a Journal of Neural Engineering szaklap számolt be. A tanulmány egy olyan kísérletet ismertet, amelyben a minnesotai kutatók testen kívül elhelyezett eszközt használtak az agy elektromos tevékenységének nyomon követésére. A módszer egy olyan elektronikus rendszeren alapul, ami felismeri az elektroenkefalográfban (EEG) megjelenő mintákat; ez az agyműködés keltette elektromosság ingadozását regisztrálja, és az agyműködés rendellenességeinek kimutatására is képes.
Régóta dédelgetett terv
Bár az EEG agyról készített elektronikus térképe kaotikus képet mutat, és jobbára a jelzések megfejthetetlen tömegéből áll, a mozdulatokhoz vagy az azokat elindító gondolatokhoz kötődő jelek viszonylag erősek, ráadásul ismétlődnek is. A helikopter mozgatásánál a tudósok erre a mechanizmusra támaszkodtak: a bal kéz összeszorítására irányuló gondolatot a rendszer például átalakíthatja a balra fordulást jelző paranccsá.
Korábban már létrehoztak gondolatvezérlésű kerekes széket, és a Samsung is szeretne gondolatokkal irányítható táblagépet piacra dobni. Az a tény is ismert, hogy az agyba ültetett implantátumok révén célirányosabbá tehető az agy elektromos jelzéseinek a vétele, ami finomabb mozdulatokat eredményezhet - például egy számítógép kurzorát is irányítani lehet ilyen módon. Hasonló elven működnek a lebénult emberek vagy majmok gondolatvezérlésű protézisei is.
A Minnesotai Egyetem műszaki kutatóintézete régóta kísérletezik a gondolatvezérlésű helikopterrel. A mostani tanulmányhoz öt résztvevőt választottak ki, akik a vezérléshez szükséges, 64 elektródával ellátott sapkát viselték. Ezek közvetítették a központi számítógép felé a különböző mozdulatokat elindító gondolati impulzusokat: a bal vagy a jobb kéz ökölbe szorítása a balra, illetve jobbra fordulást jelentette, a mindkét kéz összeszorításának gondolata az emelkedést, a mozdulatlanságé pedig a leszállást.
A számítógép wifin át irányította a helikoptert, de a manővereket kizárólag a résztvevők gondolatai alapján végezte. A tornateremben létrehozott akadálypályán többek között léggömbökből kialakított hurkokon és koszorúkon kellett keresztülrepülnie a helikopternek; ezeket a műveletet 90 százalékos sikerrel teljesítette.
Jöhetnek a protézisek
Bin He, a kutatás vezetője szerint a gondolatvezérlést számos területen lehetne hasznosítani. Példaként említette a mozgássérült emberek helyzetét. A kutatók szeretnék, ha az új technológiát az élet számos területén alkalmaznák; a legfontosabb a gondolatvezérlésű protézisek tömeges elterjesztése lenne, de kerekesszék-irányításra és tévék távirányítására is lehetne használni a technológiát. Bin He szerint ezzel a módszerrel háztartásbeli robotok is irányíthatók, ráadásul a technológiának nem is kell a mozdulati gondolatokra korlátozódnia.