Így harcolnának a könyvkalózok ellen
Finom nyelvtani változások nyomon követésével azonosítja az engedély nélkül másolt szövegeket egy új digitálisjog-kezelési módszer, amit német kutatók fejlesztettek ki, hogy megakadályozzák a kalózmásolatok terjedését. Az eljárás leginkább arra a szerzőijog-védő technikára emlékeztet, amit a térképészek használtak, hogy megakadályozzák a plagizálást. Ezt fiktív bejegyzésnek (fictious entry) is nevezik, és az a célja, hogy megtévesztő bejegyzésekkel elejét vegye a hamisításnak: ha ez a tartalom más kiadványokban is feltűnik, az lebuktatja a hamisítót.
A Darmstadti Műszaki Egyetemen a német kormány és több kiadó támogatásával fejlesztették ki az elektronikus könyvek eredetiségét vizsgáló eljárást, ami úgy működik, mint egy szöveges vízjel. Ha valaki megvásárol egy könyvet, a kiadó lefuttat egy programot, ami szinte észrevehetetlen mértékben megváltoztatja a szöveget. Ez a változtatást éppúgy érintheti a nyelvtant, mint bizonyos kifejezéseket vagy egyes írásjeleket. A program például a „a falun túl megállt egy klassz kis étteremnél” mondatot átírhatja „a falun túl megállt egy kellemes kis étteremnél”-re is. Ezzel az eljárással minden könyvet egyedivé lehet tenni.
Az új módszer előnye, hogy semmiben sem korlátozná a felhasználókat; mindenki maga dönthetné el, hogy milyen tartalmat szeretne futtatni az e-könyv-olvasóján. Ha azonban a kiadó a kalózverzióban elérhető fájlok eredetét szeretné lenyomozni, könnyen megteheti, mert minden digitális könyvnek egyedi szöveges vízjele lenne, így azonosítható lenne, hogy ki töltötte fel a könyvet a fájlcserélő hálózatra. Az eljárás hátránya, hogy ezt valószínűleg nehéz lesz elfogadtatni a szerzőkkel, akik nem szívesen látnák, hogy egy program megváltoztatja az általuk írt mű tartalmát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
