Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Bemutatták a kaliforniai szupervonat terveit

2013.08.13. 11:03

Elon Musk, a SpaceX űrvállalat és a Tesla elektromos autókat gyártó cég vezetője Hyperloop néven új tömegközlekedési rendszert talált ki: az egész projektről először csak véletlenszerűen csöpögtetett információkat, de a hétfői bejelentésén már azt mondta, kár volt egyáltalán megemlítenie az egészet - de aztán mégis elárulta a részleteket. Megépíteni nem fogja, mert nem ér rá, viszont nyílt forráskóddal közzéteszi a terveket, hogy bárki lefaraghasson a költségekből, optimalizálhassa és elkészíthesse a szupervasutat.

musk-hyperloop-sketches
Fotó: SpaceX

A beszámoló alapján Hyperloop meghajtását napenergiával biztosítanák, az utasok pedig ütésálló kapszulákban száguldhatnának San Franciscótól Los Angelesig mindössze, fél óra alatt. Ez a távolság autóval 5-6 óra, repülővel egy és negyed. Musk szerint az egész közlekedési eszköz nagyjából a Concorde, a railgun (elektromágneses fegyver) és a léghoki keveréke. Az utasokat szállító kapszulák alacsony nyomású csőben, légpárnán utaznának, mágneses gyorsító lökné őket előre, óránként 800 mérföldes, vagyis közel 1300 kilométeres csúcssebességgel.

A projekt egyáltalán nem olcsó: a milliárdos számításai szerint 6 milliárd dollárba kerül a megépítése, és az építkezés héttől akár tíz évig is eltarthat. Cserébe évente több mint 7 millió embert szállítana a nyugati part egyik legforgalmasabb folyosóján.

Az 57 oldalas tervezet szerint a szupervonat szerelvényszerű kabinjaiban egyenként 28 utas utazhat, a rendszerrel pedig járműveket is lehet majd szállítani. Musk a Hyperloopot Jerry Brown kaliforniai kormányzó által futtatott 68 milliárd dolláros gyorsvasúti projekt alternatívájának szánja: az 2 óra 40 perc alatt tenné meg a két metropolisz közti távolságot.

Sci-fi marad?

A tervek tényleg sci-fi regénybe illőek, és hiába a vaskos dokumentáció, úgy tűnik, sokan nem hisznek benne, hogy a projekt valaha is megvalósul. Jim Powell, a Maglev 2000 nevű mágnesvasút kitalálója szerint a rendszer nagyon sérülékeny terrortámadásokkal szemben, és nagy az esély a balesetekre is: a szerelvények alacsony nyomású csövekben futnának, ezeket elég egy ponton megtámadni. Musk szerint viszont, mivel a csövek nem nulla, csak alacsony nyomáson üzemelnének, a szivárgást elég lenne egyszerű pumpákkal pótolni, az alagút pedig több levegősűrűséget is kezelne.

high-speed-tube-01
Fotó: SpaceX

A költségek is magasabbra rúghatnak az eddigi számításoknál: az üzemeltetéshez szükség lenne egy megfigyelőrendszerre, amely ellenőrizné az alagút nyomását. Ez nem olcsó, a költségek ezzel együtt máris 12 milliárdhoz közelítenek.

Mindezek mellett kérdéses, hogy az állam beengedi-e a magánszektort egy ilyen közlekedési projektbe, és ha ez meg is történik, lesznek-e egyáltalán befektetők és cégek, akik megvalósítják. A sok kérdőjel ellenére azért nem kell egyből leírni a Hyperloopot, láttunk már meglepetéseket a SpaceX alapítójától, mégiscsak övé az első sikeres magánűrcég, és a Tesla autógyár, ami éppen az autóipart forradalmasítja az elektromos járműveivel..

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!