Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szombat hajnalban legenda születik

2013.10.04. 20:33
A Staples Center Amerika egyik leghíresebb sportarénája, itt játszik többek között az NBA-ben a legendás Los Angeles Lakers és a Clippers, vagy az NHL-címvédő Kings, rendszerint telt ház, sportágtól függően 18-19 ezer ember előtt. A legközelebbi pénteki meccsre a szokásosnál is nagyobb az érdeklődés, a rajongók egy hónapra előre, nem egészen egy óra alatt elővételben elkapkodták az összes jegyet. A sportág azonban ezúttal nem kosárlabda vagy jégkorong, hanem a League of Legends című számítógépes játék.

A League of Legends harmadik hivatalos világbajnokságát rendezik a héten, a tét nem kicsi: a győztes csapat egymillió dollárt vihet haza. A tavalyi vébédöntőt több mint 1,2 millióan nézték élő streamben a neten, és most még nagyobb érdeklődést várnak a szervezők; alighanem ez lesz minden idők legnagyobb esport-eseménye Koreán kívül (arrafelé még ennél is nagypályásabb üzemben nyomják a versenyszerű videojátékokat). De mi ez a játék, ami pár év alatt meghódította a világot, ingyen van, de mégis évi 200 millió dollárt termel a fejlesztőjének?

MOBA, ami olyan mint a DOTA

A League of Legends, vagy közkeletű rövidítésével élve LOL az elmúlt pár évben a pécés játékpiacot meghódító MOBA műfaj legsikeresebb képviselője. MOBA annyit tesz, multiplayer online battle arena, és eredetileg a valós idejű stratégiai játékokból nőtt ki. De annyira, hogy az első, műfajteremtő darab, a Defense of the Ancients, becenevén DOTA eredetileg egy rajongók által készített Warcraft 3-pálya volt, mielőtt a skandináv lakossági technót is megihlető slágerjátékká vált volna.

A MOBA olyan akciódús taktikai játékot takar, amiben egy hőst irányítunk, általában felülnézetből, aki egy rakás fejleszthető tulajdonsággal és képességgel bír, és ezeket felhasználva próbálja lenyomni az ellenséges hősöket. A LOL esetében mindez 5-5 játékos elleni felállásban megy, a célunk az ellenfél bázisának lerombolása, mielőtt ő tenné ugyanezt a miénkkel.

Aki már látott Starcraftot, Warcraftot, Red Alertet, vagy Age of Empirest, úgy képzelje el mint azok, csak építkezés, nyersanyagtermelés és sereggyártás nélkül, egy központi karakterrel kommandózva. Akinek az eddig említett játékcímek semmit nem mondanak, annak ideteszünk egy videót, hátha tisztul a kép:

Hogy mi ebben annyira nagy szám, hogy a fejlesztő Riot Games statisztikái szerint havi 35 millió aktív játékost vonzzon? Leginkább az, hogy az alapjait tekintve olyan, mint a sakk: a szabályok, a kezelés pofonegyszerű, de elképesztő taktikai-stratégiai mélységek vannak benne. Jelenleg 115 féle irányítható karakter, a játék szlengjében champion, azaz bajnok van benne, ezek mind fejleszthetők, specializálhatók. Mai rejtvényünk: hány különféle csapatfelállás lehetséges egy 5-5 elleni meccs esetén?

A LOL a sikerét nem kis részben a mikrotranzakciós modellnek köszönheti. Maga a játék ingyen van (itt le is töltheti), de pénzért vehetünk új karaktereket, optikai tuningokat, a fejlődést meggyorsító extrákat. Ha valaki elég ügyes és kitartó, ezeket beszerezheti a játékban gyűjthető virtuális valutából is, így egy-egy meccsben nem csökkennek az esélyei a fejlődését pénzzel támogató ellenféllel szemben. Aki türelmetlen, az meg bedob pár dollárt, és rögtön megkapja azt, amiért a másik órákat küzdött. Kicsit olyan ez, mint a Forma 1-ben, ahol az egyik pilótának a milliárdos szponzor megveszi a helyet a csapatban, a másik meg végigküzdi a ranglétrát a gokarttól kezdve. Ha elég jó, a végén mindkettő ide jut:

A League of Legendset a kezdetektől fogva tudatosan esport-játéknak tervezték, olyannak, hogy könnyen lehessen belőle ligákat, bajnokságokat szervezni, és látványos, izgalmas, könnyen követhető legyen annak is, aki nem játszik, hanem néz egy meccset. Valójában sokkal inkább képernyő- és közönségbarát, mint egy rakás ortodox sportág. Nem kell különösebb vudumágiára gondolni, inkább olyasmikre, hogy:

  • Egy LOL-meccs általában kb. 30-45 percig tart, tehát nem végeláthatatlanul hosszú, de nem is követhetetlenül gyors
  • Egy aránylag laikus is tudja követni, mi történik a pályán, felismeri a bravúros megoldásokat, a nagy hibákat, a meccsfordító pillanatokat (persze egy bizonyos szint felett ebben már sokat segít a profi kommentár is)
  • Akció van dögivel, üresjárat alig
  • A játékmenetből fakadóan egy meccs nagyon fordulatos lehet, hátrányból lehet fordítani, komoly előnyből bukni
  • Rengeteg életképes taktika létezik, de nincs általánosan nyerő, rengeteg függ azon, ki milyen csapatösszeállítást választ, és mennyire sikerül kitalálnia, mivel készül az ellenfél

És mindehhez a fejlesztő Riot Games nagyon profin építi a közösséget, szervezi a versenyeket, csinálja a sztárokat, szórja a pénzt közéjük. Ennek meg is van az eredménye, a 2009-ben megjelent játék első világbajnoki döntőjét 2011-ben, Svédországban  a Dreamhack gémerfesztivál keretében már 100 ezer dolláros összdíjazással, több ezer fős élő közönség előtt játszották (az azóta is Európa legjobbjának számító Fnatic csapata nyert a francia Against all Authority ellen). 2012-ben már a LOL volt a világ legtöbbet játszott online játéka, a bajnokságon milliós volt az összdíjazás, 8000 fős a közönség a Los Angeles-i Galen Centerbemn a döntőn, ahol egyébként tajvaniak vertek koreaiakat, valahogy így:

A harmadik szezonnal pedig úgy tűnik, végérvényesen eljutunk addig, hogy az esport létjogosultságot és széles körű elismerést nyerjen Korea után a nyugati világban is (papíron egyébként Amerikában már hivatalosan is profi sport a League of Legends, a játékosok ugyanolyan vízumot kapnak a beutazáshoz, mint az olimpiai sportolók).

Jön a vébédöntő

Az idei világbajnoki döntőbe a regionális selejtezők után 14 csapat jutott be, a csoportmeccsek alatt már jól látszott a keleti dominancia, annak ellenére, hogy a címvédő tajvani Taipei Assassins csapata idén idén már az ázsiai előválogatón kiesett. Az elődöntőkben a dél-koreai házi rangadón az SK Telekom T1 legyőzte az előzetesen nagy esélyesnek tartott, de a csapatkapitányát elvesztett Najin Black Sword csapatát, a másik ágon pedig a kínai Royal Club gázolt át az Európa-bajnok Fnatic gárdáján.

A döntőt magyar idő szerint szombaton hajnali öttől a Twitch.tv elő streamjén, vagy a YouTube-on lehet majd követni. És hogy tényleg tudja követni, most tartunk egy gyorstalpalót arról, mit is kell nézni egy League of Legends meccsen. De előbb nézzük meg a vébé hivatalos trailerét. Igen, itt tényleg teli sportcsarnokok drukkolnak a színpadok a billentyűket nyomogató srácoknak szerte a világon, már a selejtezőkben is.

LOL 101

A játékban két ötfős csapat küzd egymással, a pályán az összes többi szereplőt, azaz a kósza szörnyeket a gép irányítja. A cél az ellenfél bázisának, a Nexusnak az elpusztítása - ha ez megvan, nyertünk, függetlenül attól, ki mennyi aranyat szedett közben össze és hányszor ölte meg az ellenfél karaktereit.

A Nexus elpusztításához először is el kell jutni a pálya átellenes sarkába, és megerősíteni annyira a karaktereinket, hogy meg tudják semmisíteni a Nexus védelmét. És közben tűzzel-vassal megakadályozni az ellenséges csapatot ugyanebben. A karakterek fejlődése a szokásos úton megy, ha legyőzünk valakit (semleges szörnyet vagy ellenfél játékost), tapasztalati pontot szerzünk, szintet lépünk, erősebbek leszünk. Plusz vehetünk mindenféle varázstárgyat a győztes harcok után felszedett aranyért.

Ideje megismerkednünk a pályával, a neve egyébként Summoner's Rift, és nagyjából így néz ki:

A bal alsó és jobb felső sarokból indul a két csapat, és itt születnek a semmiből a csapathoz tartozó gép-irányította, minden különösebb elgondolás nélkül az ellenfélre rárontó tucatszörnyek - őket hívják minionoknak. A nagy zöld pötty a Nexus, aminek elpusztítása/megvédése a cél. A piros pöttyök előre telepített fix ágyúk, amelyek lőnek mindenre ami él és mozog, és az ellenfél térfeléről való - ezeket el kell pusztítani, hogy utat törjünk az ellenséges bázis felé. A sárga pöttyöket úgy hívják, inhibitor, ha ezt elpusztítjuk az ellenfél oldalán, egy szupererős miniont kapunk jutalmul a csapatba. Végül a narancs és a lila pötty két extra erős semleges szörny, a Sárkány és a Báró - a megölésük nehéz és kockázatos, de sok arany, tapasztalat, és az egész csapatra ható párperces bónusz (plusz támadóerő és életerő-regenerálás) jár érte.

Minden meccs a csapatösszeállítással kezdődik. Első menetben a 115 karakter közül a két csapat kitilthat hármat-hármat a válogatásból - nem árt tehát, ha jól ismerjük az ellenfél erősségeit, hogy ezzel rögtön ki tudjuk húzni a méregfogukat. Ezután választanak a játékosok karaktert az adott meccsre. Egy karakter csak egy példányban lehet a pályán, vagyis ha valakit kiválasztunk, azzal automatikusan kivonjuk őt az ellenfél által választhatók listájáról. A csapatösszeállítás külön taktikai ütközet, és a szabályok arra szorítják rá a játékosokat, hogy minél több karakterrel tanuljanak meg játszani, ismerjék ki a trükkjeit. Mert hát azt mondanunk se kell, hogy mind a 115 más-más képességekkel bír, más játékstílust követel.

Amint a térképen is látszik, az ellenfél bázisáig három út vezet, ezeket lane-nek hívják, mint az autópályán a sávokat. A top lane visz bal oldalt felül, a mid lane középen egyenesen, és a bot lane (mint bottom, vagyis alsó) jobb oldalon lenn. A sávokon kívüli rész neve a szlengben dzsungel, itt semleges szörnyekre lehet vadászni. Hogy melyik sávon indul a csapat támadni, illetve hogy együtt mozog vagy szétválik, mennyi időt fordít a semleges szörnyek levadászására, hogy erősödjön, mind fontos részei a taktikának.

Innentől pedig már nincs más dolgunk, mint hátradőlni és élvezni a meccseket (esetleg még felvezetésnek megnézhetünk párat a karaktereket bemutató oktatóvideókból). Vagy rájönni arra, hogy öregek vagyunk mi már ehhez, és maradunk inkább a focinál.