István, Vajk
20 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Windows-gyilkos? Ez?

2014.01.22. 23:09
A pécés játékok világa állítólag olyan forradalom előtt áll, ami megint egy szintre hozhatja a platformot a Sony és a Microsoft konzoljaival. Na nem erőben, inkább támogatás és kényelem szempontjából. Kár, hogy a pécés játékosoknak nem kell a kényelem.

Amikor a Valve nevű cég vezetője, Gabe Newell bejelentette, hogy a cég a Half-Life 3 helyett saját konzolon, kontrolleren és operációs rendszeren dolgozik, sokan nem értették, mire lehet jó ez az egész. Idén januárra jutottunk el addig, hogy mindhárom bejelentésből valóság lett, de a nagy megvilágosodás pillanata még mindig nem jött el: a gépek drágák, a kontroller minimum fura, az operációs rendszer pedig... nos, Linux.

Kétnapnyi szenvedés

A SteamOS nevű operációs rendszer elméletileg a tökéletes megoldás a játékosoknak. Ingyen van, csak az fut rajta, ami a játékoknak kell, ráadásul kontrollerrel is irányítható. A baj csak az, hogy a hangsúly az elméletileg szón van.

Két napot töltöttünk el azzal, hogy megpróbáltuk működésre bírni a SteamOS bátraknak kiadott béta verzióját, tökéletesen sikertelenül. A működő rendszerhez akkor voltunk legközelebb, amikor a telepítő lefutása után végtelen ideig bámulhattuk volna a Steam logóját, amúgy főleg terminálképernyőn gépeltünk vagy a netet túrtuk. Persze nincs ebben semmi meglepő, a Valve előre szólt, hogy könnyen ez lehet a vége, és valószínűleg lesz ez még jobb is. A nagyobb probléma az, hogy a tapasztalatok szerint ez egyelőre nem egy Steam-alapú oprendszer, hanem egy felpimpelt Linux (egy Debian, egész pontosan).

Ami egyébként jó, a Linuxnak soha vissza nem térő lehetősége ad arra, hogy ne csak a megrögzött Gates- és Jobs-gyűlölők, rendszergazdák és leendő rendszergazdák rendszere legyen. Mert amúgy tényleg kényelmes tud lenni, meg használható pont annyira, mint a Windows, csak bele kell tenni ugyanannyi időt a megtanulásába, mint amennyit a Windowséba beletettünk. A baj akkor van, ha ezt mondjuk a játékra szánt időnkből kell leírni. Mert a pécé és a konzol közti legnagyobb különbség, hogy a konzoloknál (márpedig a SteamOS és a Steam Machine valami ilyesmi akar lenni) az ember megnyom kábé két gombot, és játszik. Nem telepít, nem állítgat, nem berhel, trükközik vagy szív két napot, hanem minderről megfeledkezve önfeledten szórakozik. Első nekifutásra érthető, hogy a Valve szeretné ezt elhozni a pécéseknek, de van jó néhány olyan indok, ami a siker ellen szól.

Például hogy a kutya se kérte, hogy ezt megcsinálja bárki is. A Steam jelenlegi állapotában (mindenféle operációs rendszeren futtatható kliens, ami játékok letöltéséért felel) jól működik, kis túlzással még a pécés platform megmentőjének is nevezhetjük. Hatvanmillió körüli felhasználóbázisa van, akik nemcsak arra költenek, ami igazán kell nekik, hanem megfelelő tálalással olyasmit is megvesznek, amit aztán soha nem próbálnak ki.

Ehhez képest jön a Valve, és megpróbálja a játékosokra erőltetni a szebb jövőt. Például hogy ne Windowson játsszanak. A rossz hír, hogy az emberek szívesen játszanak Windowson, mert húsz év alatt megismerték, ráadásul ha másra nem is, játékok futtatására tényleg jó rendszer a Microsofté. Az sem indok, hogy a SteamOS ingyen van, mert most alakoskodhatnánk, de pontosan tudja mindenki, hogy a gyakorlatban, egy átlag játékos számára a Windows is az. Az egyik népszerű hazai torrentoldalon 2012 márciusa óta 256 ezerszer töltötték le a Windows 7 illegális aktiválásához szükséges kis programot, szóval nem kell ide másik ingyenes oprendszer.

Méretes kérdőjelek

Az is fura, hogy a Valve szerint a pécének a nappaliban a helye. Persze, van pécé a nappaliban, arról nézem a filmeket, de hogy azon játsszak? Vajon mit szól ehhez a család? Sőt, mit szól a pécéjét féltő gonddal őrizgető játékos ahhoz, hogy bárki hozzányúlhat a gépéhez? És ha már a szoba másik felébe vittük át a gépet, hogy irányítjuk?

Erre az utolsó kérdésre van ötlete a Valve-nak: a Steam kontroller. Ránézésre nem sok különbség van az Xbox vagy a Playstation irányítójához képest: a nyomott szemű legyet másoló irányító két tapipadból és néhány gombból áll össze. A tapipadokat amúgy karokkal szokták helyettesíteni, a Valve szerint pont ez a változtatás teszi majd lehetővé, hogy a kényelmesen csak egérrel irányítható játékok, mint például a stratégiák is játszhatók legyenek a megszokott (és istenített) billentyűzet-egér párosítás nélkül is.

A tapasztaltok alapján ez egyelőre még messze van, a Valve egyik fejlesztője nyilatkozta például, hogy a profi játékosok, akik a Dota 2-höz hasonló, nagy pontosságot és gyorsaságot igénylő játékokkal játszanak, sosem lesznek olyan jók a Steam kontrollerrel, mint egérrel. „Persze nem is ez a cél” – tette hozzá Jeff Bellinghausen. Kár, hogy ez olyan, mintha a Renault úgy reklámozná a legújabb kocsiját, hogy menni megy, de a Forma-1-ben nyilván nem ilyennel mennek, hát ez oda harmatos lófütty.

Kompatibilitási problémák

Persze az igyekezet érthető: a nagy fejlesztőstúdiók egyre inkább az egyszerűbb és rentábilisabb konzolok felé fordultak. Ennek két oka van: egyrészt a konzol fix összeállítású, nem kell kismillárd hardvert figyelembe venni a fejlesztésnél és tesztelésnél; másrészt bár konzolos játékokat is le lehet tölteni illegálisan, azért korántsem olyan durva a helyzet, mint a pécéknél. Szintén egy magyar torrentoldal statisztikáit megnézve a Call of Duty: Ghosts pécés változatát csak innen 22 ezerszer lopták el, az Xbox 360-as és PS3-as számok összesen sem érik el a nyolcezret.

Hogy ezek mennyire valós indokok, az mindegy is, ha egyszer a nagy címek pécés változata mindig csak késve készül el, az kiesés a szoftverbolt-üzemeltetésből élő Valve-nak. Mi a megoldás? A Windows 8 szisztematikus ekézése után bejelenteni, hogy Linuxon indul az új világ, ráadásul teremtettek hozzá egy kvázi-konzolt is, a Steam Machine-t. Ez valójában egy specifikáció, ami leszűkíti a rendszerbe építhető alkatrészek számát, így azt a kombinációs mennyiséget is, amire a játék fejlesztőkének tesztelni kell. A probléma csak az, hogy Linuxra eddig sem véletlenül nem fejlesztett igazán senki: amíg nincs egy kritikus tömeg, akiket érdekelne a linuxos játék, addig nem is fognak igazán. 

A kritikus tömeg viszont csak akkor jön össze, ha a SteamOS bebizonyítja: úgy alternatívája a Windowsnak játékplatformként, hogy közben a pécé nem veszíti el a legnagyobb előnyét. Egy konzolon ugyanis vért vizelve lehet szövegszerkeszteni vagy netezni, egy windowsos gépen meg csak kilépünk a játékból, és megírjuk a beadandó dolgozatot vagy a levelet a főnöknek. A Valve persze ügyes az ilyen átállások levezénylésében. Pár éve még mindenki azon problémázott, hogy a digitálisan megvett játékok nem olyan jók, mint a boltban vásárolt példányok, mert nem lehet őket kirakni a polcra. Mióta van digitális polc, ez az egész hiszti elmúlt, mintha sosem létezett volna.

Az sem feltétlenül baj, hogy a Steam Machine jóval drágább, mint egy konzol. Egy Xbox One vagy egy PS4 nagyjából 150 ezer forintnál áll meg, egy játékos pécénél ez nagyjából a belépő szint, ami meg sem közelíti azt a grafikát és csendességet, amit az új konzolok tudnak. Ahogy a CES-en bemutatott, nagy gyártók által összedobott konfigok árazásából kiderül, inkább két-háromszázezer forint lesz a szépen faragott ház és a harapós hardver ára, de volt 6000 dolláros versenyző is, azt inkább át sem számoljuk forinttá. Ettől függetlenül a játékosok megveszik a drágább gépet, a pécéeladások az irodai gépek megrendeléseinek csökkenés miatt húznak lefelé a grafikonokon.

Mert a pécés játékos egy külön állatfaj. Nem azért nem vesz konzolt, mert nincs rá pénze, hanem mert nem kér a kontrollerből és a leszűkített lehetőségekből. Mivel a Linux bámulatosan idomítható és hajlítható rendszer, előbb-utóbb biztos lesz olyan megoldás a megszokott szövegszerkesztők és videolejátszó programok telepítésére, ami nem igényel pilótavizsgát, de ez most még egyáltalán nem egyértelmű dolog. Ha ezt megoldják, a hardver ára a kutyát se érdekli majd.

Vegyünk viszont egy nagy levegőt, és képzeljük el egy pillanatra, hogy a SteamOS felmegy (egyébként nem megy fel) a nem túl drága (dehogynem az) gépünkre, és különösebb trükkök nélkül beidomíthatjuk arra, hogy mindennapi használatra, házi megírására, recept kikeresésére is alkalmas legyen. Ekkor tartunk majd ott, ahol ma is, ha a meglévő gépünket rákötjük egy LCD-tévére, és beledugunk egy kontrollert. A boldogság még ekkor sem lesz mindenképpen közel, hiszen két, igazán sikeres pécés játékokat gyártó cég, a Blizzard és az EA (a Diablo és a Sims fejlesztői) is saját szoftverboltot nyitottak, a játékaik nem is kaphatók a Steamen. Mekkora az esélye, hogy egyszer csak veszni hagyják azt a pár milliónyi befektetést, leállítják a Battle.netet és az Origint, és szépen átportolják a cuccot SteamOS-re? Pillanatnyilag semekkora.

Nem a mának dolgoznak

A lényeg az, hogy a Valve nem a pillanatnyilaggal foglalkozik. Érdemes tudni, honnan indult a mára milliárd dolláros bizniszt bonyolító Steam: nem volt több egyszerű keretprogramnál, ami segítette, hogy összetalálkozzunk a haverokkal a Half-Life 2 multijában meg a Counter-Strike-ban. A Steam nemcsak a Valve pénzügyeit oldotta meg, de úgy általában a fejlesztőkét is, kicsikét-nagyokét egyaránt. Magyar fejlesztők is mesélik, mit tesz az eladási statisztikáikkal, ha pár órára a Steam főoldalára kerülhetnek: úgy lő ki, mintha rakétára ültették volna.

A Steam utat mutatott a digitális disztribúció erdejében, ma már mindenki őket követi, akinek van pénze összerakni a szükséges szerverhátteret és sávszélességet (meg azok is, akiknek nincs). A Valve akkor sem dől be, ha ebből az egészből nem lesz semmi: a Steam működik tovább Windowson, az emberek játszanak és vásárolnak tovább Windowson. Viszont ha bejön a dolog, az megint a főnyereménnyel lesz egyenlő.

Akkor ugyanis meglesz minden kereskedő álma: a teljes függetlenség és szabadság. A Valve a Steammel megszabadult a játékok árából durva százalékokat leszedő csomagolástól, szállítástól, terjesztéstől, raktározástól és persze a bolthálózatoktól is. A SteamOS a következő lépés, ahol a Microsoft diktálta technológiai körülmények béklyóit is lerázhatják magukról, és ahol attól sem kell félniük, hogy a Microsoft egyszer tényleg meglépi, hogy a jövő Windowsaiban csak a Microsoft bedrótozott digitális boltján keresztül lehet szoftvert vásárolni. Ma még csak a magot ültetik el, ez az egész még csak nekik jó. Az első, a játékosok által is fogyasztható gyümölcsöket négy-öt év múlva kell keresni, addig meg hagyjuk, hadd szívjanak vele az őrültek.

Update: Január 22-én, tehát a cikk megjelenésének napján jött ki a SteamOS ISO formátumban letölthető és lemezre kiírható telepítője, ami valószínűleg könnyít valamennyit a telepítési folyamaton. Aki még nem szívott eleget az eredeti, USB-kulcsos lehetőséggel, az erről a linkről tudja letölteni az ISO-t.