Fejszecsapás a homlokra

Meg tudná mondani fejből, milyen vezetékes netcsomagot használ? Az árát és a sebességét még csak-csak, de hogy milyen néven adták el? Betoljuk az adsl-modemet a polc alá, és a következő öt évben csak az ott tanyázó pókok találkoznak vele. Néha talán a porszívó feje is. Az Indexnél több mint egy évtizede figyeljük az internetes iparág fejlődését, de úgy ráhangolódtunk a mobilitásra, hogy el is feledkeztünk a vezetékes szolgáltatókról. Pedig a vezetékes hálózat ma is fontos: letöltésre, feltöltésre és online videózásra, és hogy ne fogyjon el a mobilos adatforgalmi keret a hónap első hetében.

Látszólag nincs nagy választási lehetőségünk, ha vezetékes hozzáférést akarunk: vagy kábelnetet, vagy adsl-t választunk. Ami a legtöbb ember fejében nyilvánvalóan úgy csapódik le, hogy vagy T-Home, vagy UPC. Adódott, hogy az egyik legrégebbi magyar internetszolgáltató a mai is tőzsdén jegyzett Externet vezérigazgatójával Lévay Örssel, beszélgessünk az adsl-piac helyzetéről. Az óriáscégek árnyékában ők ugyanis már kevésbé látszanak. Abból a pár tízezer forintos haszonból, ami évente ügyfelenként lecsapódik náluk, nehéz  beszállni a klasszikus elsősorban tv-s hirdetési versenybe.

Az alternatív szolgáltatók helyzete azért nehéz, mert

• drámai az ügyfelek fizetési fegyelme,
• még mindig a kábeltévéseknek kedvez a szabályozás,
• a cégek távközlési költésének több mint 90 százaléka a mobilra megy el,
• a Magyar Telekom a kiskereskedelmet részesíti előnyben a nagykereskedelmivel szemben
• a telekomadó a nagyoknak csak pofon volt, a kicsiknek „fejszecsapás a homlokra”.

Ez a helyzet hatékonyabb működésre és újabb fejlesztésekre ösztönözte az adsl-es cégeket, és behoztak új termékeket, például az IPTV-t. Ami egy kicsit olyan, mint 19-re lapot húzni a blackjackben. Lévay Örs elmondta, hogy a tévészolgáltatás önmagában nem éri meg nekik, mint a Magyar Telekom viszonteladóinak, viszont az ügyfelek pillanatok alatt el tudnak költeni több ezer forintot az online videotékában, és lehet aggódni, hogy a hó végén kifizetik-e a számlát. Elmondása szerint sok adsl-szolgáltatót az tett tönkre, hogy az ügyfeleik több tízezer forintos tartozásokat hagytak hátra.

A helyzet nem drámai, mert az adsl-előfizetők száma akár zuhanhatna is, de csak stagnál a piac. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint egy év alatt kétezer fővel bővült az adsl-előfizetők száma. Miközben kábelmodemes előfizetőből 72 ezerrel lett több, és 37 ezer üvegszálas kapcsolatot kötöttek be.

Ami pedig megakadályozza az adsl-előfizetők számának zuhanását, így többek között az Externet stabilitását is biztosítja:

• nő a sebesség, két éve még 5 megabit volt az átlag, most 10 megabit
• nem lassul be, amikor egyszerre sokan töltenek le
• extra szolgáltatások egybecsomagolva

Most az adsl-szolgáltatók a különleges részpiacokon még találnak ügyfeleket. Kínálnak tárhelyet, domaint, szerverszolgáltatást, virtualizált telefonközpontot és mobilon kicsöngő vezetékes számot. Az Externet még a mobilnetes szolgáltatásában (a Vodafone partnereként a hálózatát használják) is talált olyan extrát, a fix IP-címet és a vezetékes-mobil átirányítást, amit a nagyok nem kínálnak. Viszont az is sokat elárul a jövőről, hogy az Externet elkezd kábelmodemes szolgáltatást értékesíteni. 

A kábeles piacon nagyobb horderejű változásra addig nem számíthatunk, amíg az NMHH nem változtatja meg az arra vonatkozó szabályozást. Amikor a kábeltévés piac még kicsi volt a telefonos hálózathoz képest, az NMHH úgy határozott, hogy a kábeleseknek nem kell az alternatív szolgáltatók előtt megnyitniuk a hálózatukat. Ezért most csak a telefonhálózat alapját adó rézdróton van verseny a hálózatot birtokló és működtető cégek, például a Magyar Telekom és az Invitel, valamint az alternatív szolgáltatók között. (Erre pedig azért van szükség, mert nem lehet minden lakásba 5, 6 vagy 8 különböző kábelt behúzni.)

Lévay Örs szerint ez a szabályozás elavult, amit az NMHH számai is alátámasztanak - több a kábelmodemes előfizető, mint az adsl-ügyfél, és gyorsabban is nő a számuk. Hamarosan tehát eljöhet az az idő, hogy a UPC és a többi kábeles cég kénytelen lesz nagykereskedelmi áron hozzáférést biztosítani az alternatív szolgáltatóknak, hogy azok is értékesíteni tudják a hálózaton elérhető internetes és tévés szolgáltatást.