A drónok már a szaúdi spájzban vannak
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A Tactical Reports azt írja, Szaúd-Arábia másfél-két hete vette meg az első drónflottáját. A szaúdi királyi család hercege, Szalmán írta alá a szerződést a kínai Wang Guangzhong tábornokkal az első szállítmányról.
A szaúdi légierő a kínai, Pterodactylus nevű Wing Loong drónokkal bővül; ezek leginkább az amerikai Predatorokra emlékeztetnek. A drónokat megfigyelésre használják, de két levegő-föld rakétával is fölszerelték őket.
Mindenkinek lehet drónja
Ha a jelentés igaz – olvasható a Verge cikkében –, Szaúd-Arábia is bekerül azon országok közé, akiknek saját, pilóta nélküli robotrepülőgépeik vannak. Az elitklubnak mostanáig csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Izrael, Kína illetve – állítólag – Irán voltak a tagjai.
A dróngyártáshoz szükséges technológia azonban egyre elterjedtebb, és mindenkinek lehetnek drónjai, aki meg tudja fizetni őket. Az amerikaiak a terrorellenes háborúban élesben tesztelték a drónokat, és az eredmények sokakat meggyőztek arról, hogy milyen hatékony eszközök. Nem csoda, hogy más országok is fantáziát látnak bennük.
De hát hol volt az megírva, hogy egyedül Amerika gyárthat és birtokolhat drónokat? Sehol. És ezt még az amerikaiak sem vitatják.
Ha abból a szemszögből vizsgáljuk a dolgot, hogy a harcászati robotika egyre szélesebb körben elérhető, az a gondolat, hogy a miénk lenne a technológia fölötti monopólium, elég erőltetettnek tűnik. Az amerikai dróngyártás monopóliuma véget ért – ha egyáltalán elkezdődött valaha.
– jegyezte meg a Pennsylvaniai Egyetem politológusa, Michael Horowitz.
Kínai drón = nemzetközi drón
A nemzetközi kereskedelmi korlátozások ugyan lelassították a drónok tömeges elterjedését, de nyilván nem akadályozhatták meg. Az amerikai cégeket köti a Missile Technology Control Regime-mel kötött megállapodás, ami tiltja a technológia exportját. A drónokra ugyanaz a korlátozás vonatkozik, mint a robotrepülőgépekre (vagyis a magyarul cirkálórakétának is fordított cruise missile-okra).
Az MTCR-nek Izrael és Kína nem tagjai, így őket nem köti semmilyen korlátozás: annak adnak el drónt, akinek akarnak. A két ország igen agresszíven hirdeti a saját drónjait a külföldi piacokon is, hogy lépést tarthassanak az amerikaiakkal. Becslések szerint 2005 és 2012 között Izrael 4,6 milliárd dollárnyi drónt adott el világszerte.
Hadiipari szakértők nem tartják meglepőnek a történteket; Szaúd-Arábiának – az Egyesült Arab Emírségek más országaihoz hasonlóan – régóta szándékában áll drónflottát építeni, és ők meg is tudják fizetni. Máshoz viszont nem fordulhatnak, csak Kínához, mert az USA-tól az exporttilalom, Izraeltől a politikai ellentétek miatt nem vásárolhatnak.