Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A Pentagon más pénzéből csökkentené a 400 milliárdos vadászgép költségeit

2014.06.14. 16:53

A hírek szerint a Pentagon arra ösztökéli az F–35-ös vadászbombázón dolgozó cégeket és beszállítókat, hogy lehetőség szerint minél nagyobb részt vállaljanak át a költségekből, ráadásul a projekt résztvevői, illetve a repülőtípusra korábban rendelést leadó országok a jövőben csak pénzbüntetés terhe mellett térhetnek el a megállapodásban vállaltaktól. Minderre azért van szükség, hogy a mostanra 399 milliárd dolláros fejlesztési költség ne duzzadjon tovább.

A két rendelkezés annak a megújított erőfeszítésnek a része, amit a Pentagon az F–35-ös projektet érintő késések és egyéb terhek lefaragása miatt készül megtenni, mert az erre áldozható keretek az évek során zsugorodásnak indultak.

A fejlesztés legnagyobb beszállítói között olyan cégeket találni, mint a Lockheed Martin, a Northrop Grumman, a BAE Systems, a Pratt & Whitney, de a jelenlegi vállalások szerint 2015 júliusában lezáruló fejlesztési folyamatban több száz másik cég vesz még részt. Egy-egy repülő értékének nagyjából 30 százalékát adja az USA-n kívüli vállalkozás.

A Pentagon azért keményített be, mert nem tartják igazságosnak, hogy az ezer sebből vérző fejlesztés különböző javításait az amerikai védelmi minisztérium kell kifizesse. A költségcsökkentés egyik legjobb eszközének azt látják, hogy a közös munkában részt vevő cégek mindegyike beszáll valamennyire a számla kifizetésébe: ki több millió dollárral, ki kevesebbel. Érdekesség, hogy bár az egy gépre eső gyártási költség (főleg a tervezett mennyiség növekedése miatt) csökken, a fejlesztési és a javítási költségek folyamatosan növekednek. Ez a két dolog ráadásul össze is függ: azzal, hogy a költségcsökkentés miatt az évi negyvenről évi több mint százra emelt gyártási kapacitás miatt szükséges gyártósori és logisztikai fejlesztések miatt megnövekedett költségeket a Pentagon a beszállítókra hárítaná át.

Szerintük ez mindkét fél érdekét szolgálná, hiszen a gyártási költségek csökkentésével meggyorsulnának és biztosabbá válnának az eladások, amik után könnyebben lehetne kifizetni a beszállítókat.

Azonban az ötlet nem teljesen új, a hajtóműveket gyártó Pratt & Whitney például közölte, hogy ők már eddig is 65 millió dollárt öltek bele a költségmegtakarítási programjukba, és ha kell, további összegeket is lefaragnak. A Lockheed is jelezte, hogy hajlandó a költségek egy részének átvállalására egy bizonyos szintig. Az indítvány inkább a külföldi beszállítók és megrendelők megregulázása miatt hoz újdonságot az évek óta késésekkel és durva pluszköltségekkel küszködő folyamatba. Bár újabban Dél-Korea, Ausztrália és Törökország is rendelne a gépből, a korábban jelentkezők közül Olaszország és Hollandia is csökkentette a darabszámot az első megállapodáshoz képest, a dánok új vadászgéptendert írtak ki, a kanadai kormány pedig időt kért. A külföldi rendelések a legnagyobb rendelő Pentagonnak is fontosak, hiszen nem mindegy, mennyibe kerül darabja annak a 2443 repülőnek, amit az USA a saját haderejének gyártatna.

Az F–35-ös fejlesztése csak eleinte szólt a világelső vadászgépről, mostanra a világtörténelem egyik legdrágább hadiprojektjeként ismert. A fejlesztési és gyártási költségek mellett ráadásul a fenntartási költségekből is faragna az amerikai flotta, ez 2065-ig jelenleg 1 billió dollárnál is többe kerülne. A cél az, hogy a repülők teljes élettartamára számított költségeket 30 százalékkal csökkentsék, egyelőre kilencet sikerült.

Ezt a csökkentést a folyamatos tesztekkel érték el, olyan apróságokkal, mint hogy a karbantartóknak most már nem kell minden repülés után ellenőrizni a gép olajszintjét, és a korábban a bevezetést is gátló szoftverproblémát is sikerült kezelni (megoldani még nem teljesen, de a gépek már használhatók).