Jácint
16 °C
31 °C

21 évig építették ezt a tengeralattjárót az oroszok

2014.06.21. 10:27
Oroszország több mint húsz év alatt épített egy támadó atom-tengeralattjárót, amit védelmi célokra fognak használni. A finnek jobban tetszik, ha csendben maradnak, Helsinki túl közel van Szentpétervárhoz.

Az Orosz Haditengerészet bemutatta a legújabb atommeghajtású tengeralattjáróját, a K-560 Szeverodvinszket. A flottának ez a legfejlettebb nukleáris meghajtású járműve; 1993-ban kezdtek el dolgozni rajta, de csak most kedden avatták föl.

A hajó az oroszországi Szeverodvinszkről kapta a nevét. Csodálatos hely ez: a X-XIII. században a vikingek, a britek és a normannok ölték egymást érte, de csak a huszadik század szovjet kommunistái találták meg benne az igazi értéket. Ekkor építették a tengerpartra a hajógyárakat. Maga a város a Magyarországon is közismert Arkhangelszkben található, Efrájim Kishont majdnem ide deportálták, amikor az ötvenes években véletlenül rossz képaláírást tett Tito marsall fényképe alá a Ludas Matyi egyik számában.

1200px-Graney class SSN.svg.png
Fotó: Wikipedia

A csaknem kétszázezer fős település fellendülése az 1930-as években kezdődött: akkoriban még sok tengeralattjárót szedtek szét és raktak össze itt. Az utókornak dokumentálták az utóbbit:

Egy szeverodvinszki tengeralattjáró-szétszedő munkás.
Egy szeverodvinszki tengeralattjáró-szétszedő munkás.

A Szovjetunió széthullása után az utódállamok vezetőinek prioritási listáján hátrébb csúsztak a 120 méter hosszú, 13 800 tonna vízkiszorítású nukleáris energiával hajtott lopakodó hajók. A K-560 fejlesztése még 1993-ban kezdődött, de csak 2010 júniusában bocsátották vízre, és 2011 szeptemberében végezték el vele az első teszteket.

A figyelmes olvasónak valószínűleg feltűnt, hogy minél több Oroszországban az autokratizmus, annál gyorsabban épülnek az atom-tengeralattjárók, de a két jelenség között nincs ok-okozati összefüggés. A K-560 fémből, atomreaktorból, 90 fős személyzetből, 24 darab Oniksz és Kalibr típusú cirkálórakétákból áll, nem kommunizmusból. Meg nyolc, 533 milliméteres torpedóból.

A K-560 ugyanis, talán el sem kéne mondani, de támadó tengeralattjáró. Persze, a közepes hatótávolságú Oniksz rakétáról tényleg célszerűbb bevallani, hogy igen, ez az ellenséges vízfelszíni hajók szétlövésére szolgál, mert egy háromtonnás, 250 kilós robbanófejet cipelő rakétáról nehéz lenne bebizonyítani, hogy önvédelmi fegyver. Láttak már ilyet elindulni?

Az orosz haditengerészet tehát húsz év alatt megépítette az eddigi legcsendesebb támadó tengeralattjáróját, amit védelmi célokra szántak.

Annyi hajót fogunk építeni, amennyit csak kell, hogy megvédjük a hazánkat. [...] Megköveteljük az ipartól, hogy megállás nélkül, amint befejeződik az előző tengeralattjáró-generáció tervezése, lásson hozzá a következő generáció tervezéséhez.

– mondta Viktor Csirkov, az orosz haditengerészet főparancsnoka. Az RBK orosz hírügynökség szerint 2020-ig nyolc Jaszeny-osztályú atom-tengeralattjárót építenek Oroszországban. 

Helsinkit még eltalálnák

Nyilván mindannyiukban ott motoszkál a kérdés: mekkora veszélyt jelenthet a K-560 a szomszédos országokra? Röviden: kicsit. Hosszabban: ilyen hatótávolságú rakétákkal nem lehet tisztességes támadó hadműveleteket folytatni, legalábbis az orosz felségvizekről nem. Ha a K-560-nal lehajóznának Szentpétervárra, az oroszok éppenséggel porrá lőhetnék Helsinkit, mert addig elérhetnek a cirkálórakéták, és azok szárazföldi célpontok ellen is bevethetők. Ez persze nem valószínű, hogy megtörténik: Finnországnak sok atomerőműve, vodkája, metálbandája, felszíni víze és antidepresszánsok nélkül lakhatatlan északi régiója van, de ezekből Oroszországban is túlkínálat van.