Inkább playboy-, mint autószimulátor az új Forza
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A Forza-sorozat az egyik leghíresebb az autós játékok között. Itthon a PC-s kultúra miatt talán nincs akkora neve és rajongótábora, mint külföldön, de az tény, hogy akinek valaha is volt Xbox-konzolja, és egy egészen kicsit is szereti az autós játékokat, a Forzát kipróbálta.
Cruis'n EU
Az új rész a Test Drive Unlimitedre (és persze a Forza Horizon első részére) hasonlít a legjobban, annyi különbséggel, hogy olyan elképesztően részletes grafikája van, hogy az ember szívesen leparkol az út szélén csak azért, hogy nézegesse kicsit, hogy a fejlesztők milyen ügyesen görbítik a nullákat meg az egyeseket autó formájúra. A lényeg: egy teljesen nyitott világban elérhetetlen autócsodákkal száguldozhatunk, és ha nagyon muszáj, időnként egy-egy versenyt is futhatunk. A történet szerint valami angol fickó úgy dönt, hogy a legjobb móka az, ha Dél-Európa egy meghatározott részének útjait autós örömünnepé változtatja. Az átlagos innentől odáig tartó autóversenyek mellett lesz mindenféle érdekesség is, például kötelékben száguldó vadászrepülők ellen is versenyezhetünk, aminek pont annyi értelme van még egy játékban is, mint amennyi a mondat olvasása közben megfogalmazódott önben.
Az, hogy egy új Forza-részben fontos szerepet kap az autók gyűjtögetése és tuningolása, nem annyira meglepő, inkább az a fura, mennyire eltolódott ez most olyan értelemben, hogy mennyire nem őrülten vérre menő küzdelmek mennek. Tényleg olyan érzése van az embernek, hogy egy halom autóőrült bulizik és versenyezget, de azért csak visszafogottan, hát nem itt dől el, hogy akkor Alonso vagy Hamilton lesz a világbajnok.
Ezt a tételt két dolog is alátámasztja: egyrészt tök mindegy, ki ül le játszani a családból, a tízéves profi vagy a vendégségbe hívott nagybácsi, mindenki ugyanannyira élvezi a játékot. Lehet, hogy az utóbbi csak harmadik lesz a versenyben, de ő közben annak örül, hogy úristen, mennyire gyönyörű már, ahogy ez kinéz, és tényleg olyan, mintha Toszkánában lennénk, vagy a francia Riviérán. Mondjuk a helyszínre a villák utalnak csak, meg a körforgalmak és a tengerparti sétányon parkoló robogók, mert hát mi más lenne európai, ha nem az ilyen apróságok.
Halál a mezőgazdaságra és a termőföldekre
Persze csak azért, mert papírmasé, még jó a teljesen nyitott világ egy autós játékban. A teljesen nyitott itt azt jelenti, hogy néhány fix, áttörhetetlen korlátot leszámítva bármin keresztülhajthatunk, akár több kilométeren át csapathatunk szőlőültetvényeken anélkül, hogy aszfaltcsíkot érintenének a kerekek. Ez a második dolog, ami kicsit elveszi a vérre menő versenyek élét, hiszen ki tud komolyan venni egy olyan autóversenyt, ahol az offroad szó szerint azt jelenti, hogy árkon-bokron át, de nem ám óvatoskodva, az autó egyensúlyát a gázló egyik kövéről a másikra átbillentve, hanem ahogy a csövön kifér. És az autó persze nem lassul számottevően csak azért, mert elütünk kétmillió darab szőlőtőkét, de a játék legalább konzekvens: se a táblák, se a buszmegállók elcsapása nem jelent lassulást eredményező fizikai kölcsönhatást.
Eggyel érdekesebb, mikor belefutunk az autós bakancslistának elnevezett lehetőség egy-egy részébe az út szélén. Itt általában valami olyan vár minket, amit tényleg mindenki szívesen kipróbálna, például ezerrel végigszáguldani itt, esetleg ezerrel végigszáguldani ott. Nem túl változatos ez sem, de ez épp akkor, az autót vezetve nem fog feltűnni senkinek, mert nem az a lényeg, hogy változatos legyen az élmény, hanem hogy ezer lóerős csodával húzzunk ki a délutáni csúcsforgalomban a belvárosból a tengerpartra még azelőtt, hogy lenyugodna a nap.
Ha elmúlik karácsony
Érdekesség a Drivatar nevű rendszer is, aminek a lényege röviden annyi, hogy az ellenfelek nem simán gép irányította robotautók, hanem olyan féllények, akik az élő játékosok stílusában és képességei szerint mennek egy-egy útvonalon. Hát, legyen, én ennek bizonyságát mondjuk főleg abban láttam, hogy versenyen kívül baromi óvatosan kell vezetni, mert a kocsik többsége az alapvető KRESZ-szabályokra magasról fütyülve közlekedik. Ez elég kellemetlen lehet akkor, mikor a beállítások között bekapcsoltuk a valósághű sérülésmodellt, és épp 234-gyel száguldunk a traffipax felé egy új rekord reményében, mikor a mellékútról kikanyarodik elénk valaki.
A Forza Horizon 2 kiváló karácsonyi ajándék lehet akkor, ha a megajándékozottnak van Xbox One konzolja, szereti az autós játékokat és/vagy nem akarunk olyan játékot vásárolni, amiben vér folyik, vagy ami túlságosan erőszakos, vagy amire az izgalmas, mint jelző, túlságosan illik. Ha a célpont megértő, és tényleg szereti az autós játékokat (vagy mi őt), inkább rejtsünk egy cetlit a csomagba azzal a felirattal, hogy „megkapod a Project CARS-t, ha megjelenik ;)”.