Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Minden iskolának lehet őslénykoponyája

2015.01.26. 19:35
A technológia önmagában nem javítja az iskolák működését, de sok olyan eszköz van, amivel csökkenteni lehet a tanárok terhelését, növelni a diákok lelkesedését, és ha minden jól alakul, akkor a végeredmény egy modern, jól képzett és boldog társadalom lesz. Ehhez viszont olyan megoldások kellenek, amelyek még a leginkább felhasználóbarátnak tartott kütyüknél is egyszerűbbek.

Az őslénycsontvázak korszaka is véget ért

Nincs a biológiai szertárban egy jó dinókoponya, csak a húsz éve beszerzett Samu porosodik valamelyik szekrényben, és már annak is hiányzik a kulccsontja? A 3D nyomtatókat gyártó Makerbot szerint nincs gond, csak ki kell nyomtatni egyet műanyagból, az internetről beszerezhető tervek alapján. 


Ugyanígy a piramisok belső szerkezete is bemutatható egy szétszedhető makett segítségével. Amiről még nem készült 3D modell, azt a Sketchup segítségével a diákok vagy a tanárok is meg tudják tervezni, mondják a Makerbot szakértői, de ebben azért látunk még egy kisebb piaci rést. Nem valószínű, hogy a tanárok sok időt akarnak eltölteni a tervezőasztalnál.

Egészen apró feladatok automatizálására létrejönnek cégek: a SchoolVid termékének az a lényege, hogy automatikusan begyűjti az adott feladathoz tartozó videókat a diákok eszközeiről, és a védett tárhelyen rögtön meg is lehet vágni azokat. A tanár nem akar IMG_20133231 nevű fájlokkal vacakolni, mert nincs erre ideje.

Az is kiderült a BETT-en, hogy a britek nagyon szeretnek videózni, egy rakás cég foglalkozik azzal, hogy könnyebb legyen stop-motion felvételek létrehozni, a lehető legkisebb extra munkával, intuitív kezelőfelületen.

Az Osmo aprócska standján a digitális és a manuális fejlesztőeszközök összekapcsolására láttunk egy zseniális példát. Az iPad kamerájára ráhelyeznek egy tükröt, hogy a tablet lefelé lásson, a szoftver pedig felismeri az általa látott formákat és betűket. Egy Scrabble-szerű feladatban a keresett szó betűit kell összehúzni középre, míg a klasszikus műanyag síkodomokból a kijelzőn látható forma pontos másolatát kell kirakni. Ezzel a gyerekek a tipikus óvodai és iskolai feladatokat önmaguk is el tudják végezni, és a tanárnak több ideje van azokkal foglalkozni, akik valamiért elakadnak.

Az Intel Galileo alaplap bemutatóján tanultuk a legtöbbet arról, hogy mire is van szükségük a tanároknak. Nemrég kölcsönkaptunk egy ilyen alaplapot, amihez egy sokféle szenzor hozzáköthető, és akár időjárásmegfigyelő állomást is építhetünk belőle. Csakhogy az adott fejlesztői csomaghoz nem találtunk használható, kezdőknek szóló leírást sem, ezért szégyenszemre úgy adtuk vissza a kütyüt az Intelnek, hogy az égvilágon semmit sem tudtunk kezdeni vele. Mint a BETT-en kiderült, ugyanez a tanárokkal is előfordul.

Az Intel megoldotta a helyzetet, és ma már vannak olyan csomagjai, amelyekhez a tanóra pontos forgatókönyvét, a munka részletes leírását is mellékeli. Még az is benne van, hogy a hivatalos állami tananyagból milyen ismeretek adható át az adott projekttel.

Vannak sokkal hétköznapibb problémák is. Amikor arról beszélnek politikusok, hogy milyen jó lenne tableteket és laptopokat adni a gyerekeknek, nem szabad leragadni annál, hogy fejenként néhány tízezer forintért hipermodern eszközöket kaphatnak a gyerekek. Egy ilyen fejlesztés egy rakás extra költséggel jár. A hirtelen megnőtt eszközállomány biztosan túlterheli az iskola belső hálózatát, ha egyszerre hatvanan csatlakoznak fel a teszkóban vett olcsó wifirouterre, és valahogy az akku töltését is meg kell oldani. Nem, nem százforintos elosztókkal, hanem profi tablettároló szekrényekkel.

Bár a BETT-en nincsenek éneklő fogkefék és bilire szerelt iPadek, mint a CES-en, azért itt is találtunk inkább látványosnak, mint hasznosnak tűnő dolgokat. Ilyen például az alábbi műanyag ventillátor is, ami izgalmában majd leesik a pultról, és elég nehéz meglátni benne a tudományos potenciált. Hacsak nem légkondiszerelők képzésében akarják felhasználni.