Diána
12 °C
27 °C

A Google adatokat adott ki a WikiLeaksről

2015.01.27. 10:37

A napokban nem kis felháborodást okozott, hogy a Google ígérete ellenére sem értesítette ügyfeleit, hogy adataikat kiadták az amerikai hatóságoknak – írja az ITCafé. A Google közel három év elteltével, tavaly december végén fedte fel, hogy annak idején egy titkos szövetségi bírósági megkeresésnek eleget téve átadták az amerikai hatóságoknak három, a WikiLeaksnek dolgozó személy elektronikus leveleit, illetve a cég szerverein tárolt egyéb adatait – írta meg riportjában a megfigyelési ügyekben igen aktív brit Guardian. Az információ úgy derül ki, hogy a Google most értesítette az érintetteket az adatkiadásról.

A WikiLeaks természetesen nem hagyta annyiban az ügyet, és alkotmányos jogokkal foglalkozó ügyvédjük, a New York-i Michael Ratner levelet intézett a cég akkori vezetőjéhez, Eric Schmidthez, melyben felháborodva közölte, hogy az érintetteknek joguk lett volna azonnal megtudniuk, hogy adataikat és dokumentumaikat kiadták, a vállalatnak pedig kötelessége lett volna őket haladéktalanul értesíteni. Az ügyvéd ebből kiindulva felszólítja a Google-t, hogy mihamarabb közölje, kikről, mikor és mit adtak át a Szövetségi Nyomozóirodának (FBI).

A történet mindenképp fura. A Google egy médiaszempontból teljesen holt időszakban, karácsony este előtt egy nappal értesítette a brit állampolgár Sarah Harrisont, illetve Joseph Farrellt, a WikiLeaks szerkesztőit, valamint Kristinn Hrafnssont, a szervezet szóvivőjét, hogy adatkérés érkezett hozzájuk annak idején, ők pedig a hatályos törvényeknek engedelmeskedve ennek eleget tettek, és a konkrét szövegek mellett az összes metaadatot, valamint a Google-nál rögzített összes online tevékenység információit is átadták a nyomozóknak.

A történtek nyilvánosságra kerülésével meglehetősen kínos helyzetbe került Google a Guardian megkeresésére – szokás szerint – kitérő módon válaszolt, amikor szóvivőjük elmondta, hogy egyedi esetekkel nem kívánnak foglalkozni, annak érdekében, hogy „védjék az összes felhasználójukat”, valamint hangsúlyozta, hogy „Betartjuk a törvényeket, ahogy minden más vállalat is” – vagyis ha saját jogászaik megfelelőnek és törvényesnek tartják a kérést, akkor kénytelenek engedelmeskedni.

Nem ezt ígérték

Ám a cég ezzel érdemben nem válaszolt a panaszra. Az ugyanis nem arra vonatkozott, hogy vajon miért adták ki az adatokat – a törvények azok törvények, még ha nem is tetszenek, ezt tudják a Wikileaksnél is –, hanem arra, hogy a Google miért nem tartott be egy másik (vállalt) kötelezettséget, mégpedig azt, hogy haladéktalanul értesíti az érintetteket az adatkérésről. Az ügyvéd valójában a Google tavalyelőtt meghirdetett, jogászok által készített és ismertetett adatvédelmi elveit kérte számon a cégen, ugyanis ők 2013 januárjában a hivatalos blogon fejtették ki az adatkéréssel kapcsolatos álláspontjukat. Ezek szerint ez a következőképp működik az adatkiadás (minden esetben, nemcsak az amerikai adatkéréseknél):

  • a Google meggyőződik az adatkérés törvényességéről
  • a jogászok megvizsgálják, hogy a jogos kérésre alapozva nem kérnek-e tőlük túl sok adatot (a szükségesség betartása), és ha nem világos vagy túl széles az adatkérés, pontosításra szólítják fel a másik felet, esetleg megtagadják a kérést (vagy egy részének teljesítését)
  • értesítik az érintetteket, hogy azok megtehessék a megfelelő jogi lépéseket, hogy tudjanak az adatkiadásról, illetve ne érje őket váratlanul egy esetleges következő jogi lépés
  • bekérik az adatkérési felhatalmazást hivatalosan
  • mindezeket – a kérés tényét – nyilvánosságra is hozzák