Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Munkásököl vasököl, oda üt, ahova köll!

485332589
2015.05.02. 17:55
Legutoljára 2013-ban foglalkoztunk nagyobb léptékben robotikával, akkor a Google nyolc cégből, köztük a katonai beszállító Boston Dynamicsből álló felvásárlása adta az apropót. Azóta nem sokat hallani a projektről, az ipari robotok viszont megállíthatatlanul terjednek. A fő terület már nem a katonai alkalmazás, hanem az ipari és a szolgáltatói szektor: egyre több a szereplő, szabványosítási és nyílt forrású kísérletek is vannak már. Elértünk odáig, hogy már olcsóbb robotot foglalkoztatni, mint embert, akkor is, ha az átlagot nézzük, nemcsak a megszokott, robotizált iparágakat. A webkettő után jön az ipar 4.0, de mi lesz a munkahelyekkel? Egy ipari robot is lehet menő?

Amerikai kutatók tanulmánya szerint gyártók az USA-ban egyre több robotot használnak majd a következő évtizedben, mivel azok egyre olcsóbbak és több feladatot végeznek el. A bérek növekedése pedig korlátozott. Az eredmény:

Egyes számítások szerint már olcsóbb robotot, mint embert foglalkoztatni.

Nyilván nem minden területen, de még ma is rengetegen dolgoznak olyan gyárakban, ahol a munkavégzés előbb-utóbb automatizálható lesz. Ettől rengetegen rettegnek, hiszen szinte egyértelműnek tűnik, hogy elveszítik majd a munkájukat. Tüntetnek is pár éve aránylag rendszeresen a techcégek ellen, mivel a munkások bennük látják a munkájuk elvesztésének fő okozóját. A Google 2013 végén meg is vett nyolc, robotokkal, automatizálással foglalkozó céget, így a feltételezések nem is annyira alaptalanok. Már akkor felmerült, hogy hadsereget épít-e a cég (az egyik felvásárolt, a Boston Dynamics a hadsereg fő beszállítója) vagy az iparban, szolgáltatásokban forradalmasít valamit. Azóta lassan választ kapunk: bár kézzelfogható fejlesztés egyelőre nem született az arzenálból, a cég nem vállal már új katonai projekteket. Ha ez nem lenne elég: az Apple 2012-ben 10,5 milliárd dollárt költött robotikára, az Amazon pedig 750 millió dollárért megvette a Kiva Systems nevű, kerekes robotokat gyártó céget, amelyekkel nyilvánvalóan az áruházi pakolókat helyettesítenék.

Persze a katonai fejlesztések rengeteg pénzt hozhatnak, a Google-nek és az összes többi hasonló cégnek mégis a kereskedelem, szolgáltatások, ehhez való ipari fejlesztések a fő profilja, valószínűleg itt fogják kamatoztatni a felvásárolt technológiákat. A piacon ráadásul egyre több a szereplő, hiszen gyorsan fejlődő ágazatról van szó. 

A munkahelyek megszűnésével kapcsolatos képletviszont mégsem ennyire egyszerű: a Boston Consulting Group kutatása szerint az ipari robotok fejlődése hatalmasat lendít majd a gyártáson, mellékhatásként pedig lelassítja a gyárak elvándorlását az olcsóbb területekre. Az BSG szerint összességében az automatizálási hullám legnagyobb nyertese a gyorsan kapaszkodó Kína mellett az USA lesz: 2025-re a mostaninál 1,2 millióval (30 százalékkal) több robotot adnak majd el. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint világszerte nő az ipari robotok iránti igény: 2014-ben több mint 200 ezer ipari robotot telepítettek a világon, ez 15 százalékkal több az előző évnél.

Ez változáshoz vezet majd a számítógépes, elektronikai termékek gyártásában, a közlekedésben és úgy általában a gépeknél, főleg, mivel ezeken a területeken jelentik a legnagyobb spórolást az automatizált feladatok.

Viszlát ember, helló robot?

A kutatók szerint egyelőre a gyártási funkcióknak még csak 10 százaléka automatizált, ami nagyjából 25 százalékig emelkedhet egyetlen évtized alatt, ahogy a robotok látása és a markolórendszereik fejlődnek. A költségek viszont csökkennek: egy ipari robotokból álló fejlett gyártósor megvásárlása és beállítása a 2005-ben az USA-ban még 182 ezer dollárba került, 2014-ben ez az összeg már csak 133 ezer, 2025-re pedig újabb 22 százalékos csökkenés várható. 

Ebből egyenesen következik, hogy a gyártók robotokra cserélik az embereket. Kicsit nyers, de konkrét számokat is tudnak mondani a kutatók:

a munkáltatók akkor cserélik le a munkáskezet robotra, ha legalább 15 százalékos megtakarítást hoz.

Az elektronikai gyártásban már megtörtént a fordulat: egy rutinfeladatra a robot 4 dollárba kerül óránként, míg az amerikai minimálbér államtól függően 8-9 dollár között mozog. Az előrejelzések szerint két éven belül a fejlett ipari robotok évi tíz százalékos növekedésbe kezdenek a mostani 3-4 százalékról.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy egyre több lesz a munkanélküli, csak azt, hogy sok embert kirúgnak, ahogy fetntebb is említettük. A számítások szerint a robotizálás 700 ezer - 1,3 millió új gyári munkahelyet termthet csak az USA-ban 2020-ig. Sok, képzettséget nem igénylő munkahely megszűnhet, a helyükbe pedig képzett munkaerő léphet, akik üzemeltetik és karbantartják a robotokat.

Magyarországon még nincs forradalom

A BSG szerint hat országban terjednek nagyon gyorsan a robotok: az USA mellett Kínában, Kanadában, Japánban, Oroszországban és az Egyesült Királyságban. Még magasabb fokozatra kapcsolt ebben Indonézia, Dél-Korea, Tajvan és Thaiföld. Ilyen adatok után persze kíváncsiak voltunk arra, mi várható Magyarországon. 

A Nemzetközi Robotikai Szövetség elérhető adatai szerint 2013-ban Magyarországon összesen 555 robotot ipari adtak el, ami visszaesés az előző évekhez képest. A megrendelések szinte minden iparágban csökkentek. Magyarországon a legtöbb ipari robotot nem túl nagy meglepetésre az autóipar szívta fel,  nagyjából ötvenszázalékos részesedéssel. A szövetség 2014 és 2017 között viszont már itthon is növekedést vár.

Van olyan adat, amiben Magyarország pontosan leképezi a világot: az ipari robotok legjelentősebb használója az autóipar, bár nem ötven százalékkal, csak 39-cel, de így is bőven dominálja a felvásárlásokat, az utolsó adatok alapján több százalékot növekedett a részesedése egy év alatt is. A nemzetközi statisztikák szerint autóipar mellett rengeteg a robot fémgyártás, az elektronikai ipar és az élelmiszer- és italgyártók üzemeiben is. 

„A robotok azonban még egyik iparágban sem dominálnak az emberi munkaerővel szemben” – tudtuk meg Enrico Krog Iversentől, a Magyarországon is jelen lévő Universal Robots vezérigazgatójától. A vezérigazgató tapasztalatai szerint a robotok terjedése a megrendelések számát is növeli, ezért több robot több munkavállalót jelent.

De nemcsak mi nem rohanunk sehova: a Nemzetközi Robotikai Szövetség éves jelentése alapján 2014-ben a roboteladások 15 százalékkal nőttek, ami 2015-2017 között évente 12 százalékra csökken majd. Lassul majd az adaptáció az a most domináns autóiparban, de nő a műanyag-, élelmiszer- és italgyártás, valamint a gyógyszeripari, fém- és gépgyártási szektorokban.

Ipar 4.0

Az egyszerű növekedés mellett másfajta változások várhatók: ahogy az internetnek megvannak a maga korszakai, az iparnak is, át is vette a jól bevált kifejezéseket. A legújabb buzzword az Industry 4.0 (Ipar 4.0): a gyárakat, az ottani robotokat virtuális valósággal kötik majd össze, így nemcsak automatikusak, előre programozottak, hanem távolról is irányíthatóak lesznek. Bármennyire is meglepő, ez ma még egyáltalán nem alap, ráadásul nem is egyszerű: a robotok távoli vezérléséhez, átprogramozásához nemcsak magukat a robotokat, a hanem teljesen folyamatokat kell modellezni, gyártósorokat virtuálisan felépíteni. Ilyen 3D-s fejlesztéssel foglalkoznak Magyarországon is, az MTA SZTAKI-ban, Virca néven.

A másik fejlődési irány az úgynevezett együttműködő robotoké. Eddig a robotolás magányos tevékenység volt, minden kis fogaskerék a gépezetben csinálta a maga dolgát, mit sem törődve a másikkal, ennek viszont vége. Az Universal Robots is ilyen robotok gyártásával foglalkozik, a könnyűiparban terjednek, és nemcsak egymással tudnak együtt dolgozni, hanem az emberekkel is. Itt a másik dolog, ami miatt nem fogják egyhamar az embereket felváltani a robotok: „az emberi szakértelem nem helyettesíthető robotokkal, csupán kiegészíthető” – mondja az Universal Robots CEO-ja.

A fejlesztések nagy része itt már arról szól, hogy minél biztonságosabb legyen a dolog: az autogyártásban szépen lezártak egy területet, nem ment oda senki, dolgozott robot. Az együttműködő robotoknál viszont meg kell oldani, hogy akár egy asztalnál is lehessen közösen dolgozni. Emellett az autóiparban mindegy, hogy néz ki a robot, de együtt dolgozni ronda tárgyakkal már senki sem szeret, így a megoldás valami egészen dizájnos, futurisztikus valami:

Az együttműködő robotoknak persze virtuális hely is kell, ahol együtt dolgozhatnak, így már érthető az is, miért mozdult ebbe az irányba épp a napokban a Microsoft: felhőn keresztül kommunikáló, mobilról irányítható ipari robotot demóztak. (Majd kiderül, mennyire fog jól fogyni a KUKA nevű csoport által fejlesztett koncepció.)

És ha már kommunikáció: a másik egyértelmű igény, hogy a különböző gyártók különböző technológiái tudjanak majd együtt dolgozni. Ehhez nem ártana nyílt forrású szabvány, de legalább közös robotos operációs rendszer. Az első lépések már megvannak, de a vége még nem látszik a dolognak.  A jövő viszont mindenképpen a specializálódás: kisebb, dizájnosabb, emberi munkahelyi környezetbe illő robotok jönnek. A felhő és a nyílt forráskód pedig ott jön be a képbe, hogy a  sok azonos hardvert majd központilag lehessen egyedi feladatokra utasítani. Ezzel, ahogy a pécé univerzális lett és átkerült a nappaliba, valószínűleg a robotok egy része is sokkal szélesebb körben terjed majd el az iparban.