Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

A Google is magához ölelné az online médiát

154220400
2015.11.11. 14:51
Nagy harc folyik az internet óriásai között a minél nagyobb médiabefolyásért. Mostanában a Google nyomul az AMP-pel, de már a Facebook, az Apple és a Snapchat is beszállt a médiába. A kimondott cél a gyorsabb internetes élmény, a kimondatlan a reklámokért és netes dominanciáért folyó birkózásban lenyomni a többieket. A Google megoldása elsőre nyitottabbnak és barátságosabbnak tűnik, de sokan azzal vádolják, hogy önös érdekből évekkel butítja vissza a mobilwebet.

Egyre több a gördülékenyebb olvasói élményt ígérő hírszolgáltatás, és mindegyik részben ugyanarra a problémára kínál megoldást: a mobilos web elburjánzott, a cikkekbe szuszakolt látvány- és láthatatlan elemek a tűréshatárig lassítják az oldalak betöltési idejét, amitől milliók kapnak idegbajt. A probléma alapja valós, és a maga módján mindegyik megoldás működik is, a kérdés mindig az, hogy milyen áron.

Google AMP

Most épp a Google nevével fémjelzett AMP-projekt áll tesztelés alatt, gyűjti a partnereket, és hamarosan elindul, hogy meghódítsa a telefonjainkat. A Google egy hónapja jelentette be a projektet, amelynek a neve az Accelerated Mobile Pages, vagyis Gyorsított Mobiloldalak rövidítése, egyúttal az angol erősítő szóra is utal. Szintén gyorsabbá tenné a hírolvasást mobilon, ahol amúgy is egyre inkább a híreket olvassuk, de sűrű mezőnybe érkezik.

Mindent akarok, de azt most rögtön

A hírolvasás területén nagyobb a lökdösődés, mint egy metálkoncert első soraiban, a legnagyobb cégek sorra jelentik be idén a maguk kapcsolódó szolgáltatását. A fő rivális a Facebook Instant Cikkek nevű funkciója, amelyet valamivel előbb jelentettek be, és iOS-en már pár hete el is indult. Ennek a lényege, hogy a Facebook a mobilappjába integrálja a médiacégek tartalmait, vagyis egy-egy megosztott cikk nem a New York Times, Buzzfeed, vagy BBC oldalán lesz olvasható, hanem mind közvetlenül a Facebook saját felületén fog megnyílni.

A nagy előny itt is a gyorsaság: ezek a cikkek sokkal gyorsabban töltődnek be, mintha külső oldalakat kéne megnyitni. Egyelőre mindenki jól jár, hiszen jobb a felhasználói élmény, a kiadók hatékonyabban elérik az olvasókat, a Facebook pedig közben mégis az oldalán tartja a felhasználókat. Mégis számos aggályt felvet hosszabb távon, hogy ezzel a Facebook kezébe kerül a médiapiac feletti kontroll. A hírpiac meghódítása iránti elszántságot pedig jelzi, hogy bármelyik pillanatban elindulhat a Notify, a cég kifejezetten hírekre összpontosító appja.

A másik nagy riválisnak az Apple épp beindítás alatt álló hírszolgáltatása, az Apple News ígérkezik, amely nagyjából hasonló elven és feltételekkel működik, mint a Facebook megoldása. De a két nagy vetélytárson túl nem szabad megfeleldkezni a Snapchatről sem, nekik már január óta óriási sikerrel fut a Discover nevű hírszolgáltatásuk, amely az app fő bázisának számító tinédzsereket szoktatná rá a hírfogyasztásra.

Minden szentnek maga felé hajlik a bevételi görbe

Bár a Google kicsit később érkezik a buliba, mint a Facebook, a legalább akkora lelkesedéssel veti bele magát. Ez érthető is, hiszen ha egyre több tartalom appokon keresztül jut el a felhasználókhoz, a Google körül fogyni kezd a levegő. Míg a vetélytársak a saját appjaikba csatornáznák be a híreket, az egész üzleti modelljét a webes hirdetésekre alapozó Google

magát a mobilwebet közelítené az appok gyorsabb és letisztultabb élményéhez.

A hirdetések eltűnése mellett a másik probléma, hogy bár egyelőre minden hír, amely a Facebook vagy az Apple appjában megjelenik, a weben is megtalálható, a Google-nek nem kedvez az a tendencia, hogy a zárt appokban megjelenő tartalom láthatatlan a keresőalgoritmusa számára – miközben a Facebook véletlenül éppen mostanában jelentette be a saját keresőjének a kiterjesztését minden nyilvános bejegyzésre.

search large.gif
Fotó: Facebook

Vagyis a keresőszolgáltatásból a webes hirdetési bevételekkel óriássá növő Google épp a keresésben és a hirdetésekben érezheti fenyegetve magát, joggal. Ezért a cég alapvető érdeke a nyitottság, a nyílt web előtérben tartása (pláne, hogy a saját területükön nem tudta megfogni a riválisokat a maga csúnyán megbukott saját közösségi appjával). Jelzésértékű, hogy az AMP nyílt forráskódú, ami kétségtelenül több betekintést enged, mint mondjuk a Facebook megoldása. A támogatói épp ebben a nyíltságban látják a legfőbb előnyét. Ráadásul nem a Google magánszámáról van szó, beálltak még mögé olyan nagy cégek is, mint a Twitter, a Linkedin, a Wordpress vagy a Pinterest.

A nyílt web előtérben tartása tehát a Google jól felfogott érdeke, de a kritikusok szerint éppen azért csalóka a dolog, mert az AMP támogatásával a kiadók a Google kezébe adják a web kulcsait, ami legalább olyan kockázatos, mint hagyni, hogy más cégek a saját appjaikba zárják az internetet. Az képek és a hivatalos demó alapján pedig nem az az ember érzése, hogy hejj, de nyílt ez a mobilweb, hanem hogy

bizony a cikkek a Google egy rétegeként nyílnak meg.

AMPutálni a felesleget

Az tény, hogy az AMP-os oldalak gyorsabbak. Ezt úgy éri el a Google, hogy létrehozta az AMP HTML-t, amely lényegében a web alapját adó HTML egy újracsiszolt változata. Ebbe egyrészt belepakoltak minden alapvető elemet, másrészt kigyomláltak mindent, amiről úgy ítélték meg, hogy lassítja a cikkek megnyitását, elsősorban a Javascriptet áldozták fel a sebesség oltárán. A korlátozásokon kívül a cikkek előtöltésével és agresszív gyorsítótárazással gyorsítják még tovább a folyamatot.

amp

A web gazdagságát féltők szerint az AMP a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti, és nemcsak az idegesítő reklámok és más bosszantó elemek, hanem a kiadóknak fontos analitikai eszközök, sőt az egyes oldalak egyediségét adó, a szöveg-kép-videó szentháromságnál bonyolultabb vagy dinamikusabb elemek (például az interaktív térképek és grafikonok) is eltűnhetnek a lefolyóban. Bár az alapvető stíluselemek beleférnek, a kritikusok szerint a minimalista dizájn nagyon hasonló oldalakat eredményezhet, meg úgy általában buta és lecsupaszított webet. Más szóval a lebutítással felgyorsítás a régi mobilweb reneszánszát hozhatja, azt az évtizede magunk mögött hagyott világot, amikor minden webes tartalomból külön mobilos változatot kellett készíteni, hogy az akkori korlátolt mobileszközök meg tudjanak vele birkózni. Márpedig a Google épp a külön mobilspecifikus oldalak ellen harcolt pár éve, amikor a kereséseknél előnyben részesítette a képernyőmérethez idomuló, reszponzív oldalakat.

Hirdess, alkoss, gyarapíts

Az egyik legérzékenyebb pont, hogy az AMP-pel szemben szkeptikusabb kiadók szerint a Google most megmentőként lépne fel egy olyan problémában, amelynek az előidézésében maga is tevékeny szerepet játszott a DoubleClick nevű piacvezető hirdetéskiszolgáló 2007-es felvásárlásával.

Különös, hogy a Google szerint a sebességről szól a történet, miközben az oldalak lassításában az első számú bűnös éppen az általuk kínált hirdetési technológia. Különös, hogy nem abból az irányból oldják meg a helyzetet, hanem gyakorlatilag megpróbálják létrehozni a saját HTML-üket

mondta Patrick Thornton, a Washingtonian Magazine digitális termékekért felelős igazgatója. Ugyanakkor semmi sem mutatja jobban a helyzet összetettségét – és a Google dominanciáját –, mint hogy ennek ellenére a Washingtonian is kész részt venni a projektben.

global

A Thornton által felvetett ellentmondást feloldhatjuk, ha számításba vesszük, hogy minden eddiginél gyorsabban terjednek a reklámblokkolók, amelyek már az eddig érintetlen mobilos területen is megjelentek, és a felhasználók egyre rutinszerűbben kerülik ki az ingyenes web finanszírozásában kulcsszerepet játszó hirdetéseket. Persze nem azért teszik ezt, mert nem szeretik az ingyenes tartalmakat, hanem azért, mert egyre több a zavaró tartalmú vagy formátumú reklám, plusz a tudatosabb felhasználókat egyre jobban bosszantják a minden kattintásukat követő – és a szokásaikból értékesíthető hirdetési profilt építő – szolgáltatások. Ebből a szögből nézve nem a lassú oldalletöltés zavarhatja a Google-t, hanem az emiatt célt tévesztő hirdetések.

Márpedig a reklámblokkolók visszaszorulhatnak, ha felhasználóbarátabbak a hirdetések.

Fontos kérdés még, hogy a Google, és ha már itt tartunk, a Facebook és az Apple, mennyire fogja idővel erőltetni a saját reklámjait. Mindhárom szolgáltatás esetében a kiadók választhatnak, hogy a saját hirdetéseiket viszik be a rendszerbe 100 százalékos részesedésért, vagy a szolgáltató által kínált hirdetési megoldásból kapnak egy alacsonyabb százalékot. A Google-t érték olyan vádak, hogy eleinte az AMP-szabvány hogy, hogy nem, előbb támogathatja majd a saját megoldásokat, a Facebookot pedig azért nézik a kritikusai ferde szemmel, mert attól tartanak, később önkényesen változtathat a rendszerbe már beszívott kiadók részesedésén. Egyelőre azonban a kiadók jól járnak, és az AMP még a fizetési falakat is támogatja az ezt alkalmazó lapoknál.

Kiadós dilemma

Összefoglalva tehát egyelőre kétféle verzió csap össze a kiadók és a technikai szakemberek körében:

  • A pozitív olvasat szerint a Google végre élére áll egy széles összefogásnak, hogy megjavítsák, amit a kiadók és reklámozók önmaguk nem tudtak megoldani, vagyis hogy továbbra is felhasználóbarát legyen a webes hírolvasás mobilon – mindezt ráadásul kínosan átlátható módon, zárt appok helyett nyílt platformon teszik.
  • Ugyanez a negatív verzióban úgy néz ki, hogy szabad választásnak álcázva, a domináns helyzetükkel kényszerítik rá a kiadókat, hogy még a nyílt weben is az ő játékszabályaik szerint játsszanak. Kihasználják a felhasználók igényét a gyorsaságra, így lenyomva a kiadók torkán a saját hirdetési megoldásaikat – mindezt ráadásul úgy, hogy báránybőrbe bújt farkasként a vetélytársak zárt rendszerei ellen a nyitottság látszatával kampányolnak.

A kiadók egyelőre mindenbe próbálnak beszállni, a legnagyobb nevek a Facebookkal, az Apple-lel és a Google-lel is együttműködnek. Ez persze egyre nagyobb terhet is ró rájuk, hiszen lehetőség szerint minden fontosabb platformon meg kell jelenniük, hogy ne maradjanak le a konkurenciától. Ehhez erőforrások kellenek, ami azt jelenti, hogy hiába tervezi minden szereplő, hogy egyre több tartalom-előállító felé nyit, a kisebbek hátrányba kerülhetnek. Pláne, hogy például a Google állítása szerint a keresések találatait nem fogja közvetlenül befolyásolni, hogy egy oldal AMP-kompatibilis-e. Csakhogy az algoritmusuk a gyorsabb oldalakat előnyben részesíti, ami a gyakorlatban ugyanazt jelenti.

Az mindenesetre látszik, hogy az igény olyan nagy – és annyira jogos – a felhasználói oldalon a gyorsabban elérhető tartalomra, hogy ha a kiadók maguk nem tesznek vagy nem tudnak tenni ezért semmit, akkor a techcégek maximum egymás útját fogják tudni állni abban, hogy még az eddigieknél is nagyobb befolyással bíró, globális médiaelosztóvá váljanak.