Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Így kell jól odacsapni a netszolgáltató asztalára

DSZZS20110616105
2016.05.07. 17:16

Egész évre fel tudnánk tölteni a Tékozló Homár blogot a netszolgáltatókra panaszkodó olvasói levelekkel, ami arra utal, hogy még nagyon nincs minden rendben a hazai netszolgáltatásokkal. A cikkünkre küldött reakciók közt megjelennek egészen átlagosnak mondható – de ettől még éppen elég kellemetlen – problémák, amikor szimplán csak hónapok óta rendszeresen elszáll a net, vagy annyira lassú, hogy az már 2006-ban is ciki lett volna. Néhányan azonban egészen szélsőséges csatákat vívnak azért, hogy modern és működőképes nethozzáférésük legyen.

Most szuper eszközöket mutatunk, amelyekkel megszorongathatják a szolgáltatókat, hatékonyabban érvelhetnek a vitákban, vagy megjavíthatják a saját hozzáférésüket.

Egy sima, egy fordított

Az talán a legfontosabb tudnivaló, hogy a szolgáltatónak törvényi kötelessége kötbért fizetni, ha 

a hiba bejelentését követően 72 órán nem sikerül helyreállítani a szolgáltatást.

Részlegesen teljesítés esetén az egy napra lebontott szolgáltatási díj 4-szeresét, egyáltalán nem működő szolgáltatás esetén a napi tarifa 8-szorosát kell fizetnie a szolgáltatónak. Ezen kívül a szolgáltatónak tájékoztatási kötelezettségei is vannak,  a hibabejelentés kivizsgálásáról 48 órán belül, a hibaelhárítást követően  24 órán belül nem értesíteni az előfizetőt. (Bővebben a szerződésekről itt, az NMHH oldalán.)

Profi tippet kaptunk egy olvasónktól: érdemes felírni a szolgáltató által közölt hibajegyeket. Ha a probléma elhárítása nélkül lezárják a hibajegyet, majd újat nyitnak ugyanazzal a hibával, az - ügyes trükk, ne dőljön be nekik! - nem számít, ettől még folytonos marad a hiba.

Akkor is, ha a hibajegy száma más. Így amikor kötbérről kell egyezkedni, hatóságnál panaszkodni, vagy esetleg perelni, ott lesz a bizonyíték, hogy a szolgáltató mennyi ideig nem javította ki a rendszereit. 

Olvasónk esetében egyszer csak eljött az a pillanat, amikor a folytonos hiba miatt egyre csak növekvő kötbér összege valószínűleg meghaladta a javítás költségét, és a távközlési cégnek már nem érte meg tovább halogatni a dolgot, és inkább kicserélte a fejállomás problémás berendezését.

A beérkezett panaszokból számunkra az derült ki, hogy a szolgáltatók folyamatosan trükköznek, és úgy is lezárnak hibajegyeket, hogy valójában az égvilágon semmit nem csinálnak. Legfeljebb ki- és bekapcsoltatják a hálózati eszközöket, hátha attól megjavul minden.

Gondolom ki van adva, hogy azt kell kommunikálni a parasztnak, hogy ő a netgyökér, így az újraindítás pszichológiájával egyrészt be tudnak avatkozni a rendszerükbe úgy, hogy az megjavuljon, hiszen nyernek egy kis időt, másrészt pedig az előfizető saját problémájaként éli meg a dolgot.

– fogalmazott kissé nyersen egy informatikus olvasónk, aki felvette a kesztyűt.

Persze olyan is sűrűn előfordul, hogy tényleg az előfizető problémája, pontosabban az előfizető saját eszköze áll a hibák hátterében.

Azt mindenki megtanulta az informatika órán, hogyan lehet fejléces és szépen formázott emailben elküldeni a szolgáltatót picsába, de a közoktatás figyelmét elkerülte az a tény, hogy a hálózati ismeretek bővítése úgy nagyjából az összes élő ember életét megkönnyítené (cserébe viszont megtanulja a gyerek, hogy mi az a gibibájt). 

A hálózati problémák kivizsgálása sokkal egyszerűbb, mint az autót ellenőrizni indulás előtt. Ha beindul a motor, akkor elég benézni a motorháztető alá, és mérnöki diploma nélkül meg tudjuk állapítani, hogy kevés az olaj vagy a hűtővíz. Ha nem indul, akkor derékig belemászhatunk, akkor sem fog beindulni (a totalcaros kollégák nyilván hangosan tiltakoznak odafent). Ennél sokkal többet megtudunk az internetről, ha az alábbi mérőeszközöket használjuk, és az így megszerzett információkkal jobb pozíciót szerezhetünk a szolgáltatókkal vívott harcban. 

Elvesztett csomagok

Kezdjük azzal az esettel, amikor a szolgáltató a hibás. Nagyjából mindenki ismeri a Speedtest nevű appot és annak különféle variánsait, amelyekkel a hálózat egészének az állapotát tudjuk felmérni. Ebből viszont csak annyi derül ki, hogy valamivel gond van, például nagyon nagy a válaszidő (ping), esetleg lassú a fel- vagy letöltés. Az okokról azonban semmit nem tudunk, és éppúgy lehet ludas a saját wifink, mint a szolgáltató valamelyik berendezése.

A PingPlotter nevű app segítségével (itt letölthető Windowsra, Macre és iOS-re) végig tudjuk nézni a hálózatot két végpont, a számítógépünk és egy általunk kiválasztott szerver között. Hogy pontos adatokat kapjunk a hálózatáról, a számítógépünket vezetékkel kössük rá közvetlenül a szolgáltató modemére vagy routerére. A wifi jelét ugyanis sok minden megzavarhatja, amiről a szolgáltató nem tehet.

Az app pénzbe kerül, de nekünk az ingyenes próbaverzió is bőven elég lesz. A kissé bonyolultnak tűnő táblázatban a PL% oszlopát kell figyelni, ugyanis ez jelzi a csomagveszteséget, és azt, hogy melyik IP-címen vesznek el a csomagok. Az átlagos válaszidő is fontos, ez is leleplezi a hálózat leggyengébb elemét. A táblázat tetején lévő hop 1 a lakásban vagy irodában lévő első eszköz, amire a gépünk csatlakozik, a legalsó pedig az a szerver, amit éppen pingelünk.

A késleltetésen kívül lehet gond a DNS-szerverrel is (többen panaszkodtak erre a Diginél). Ha ez nem elérhető, akkor nem töltődnek be a weboldalak. Ebben az esetben a routeren érdemes kipróbálni a Google DNS-ét (4.4.4.4, bocsánat, elírtuk, 8.8.8.8 lesz az). Csak előtte mindenképpen írja fel az eredeti IP-címet, hogy probléma esetén vissza lehessen állítani! 

A szomszédé mindig zöldebb

Ha vezetékkel kapcsolódva minden rendben van, akkor valóban gond lehet a wifivel. A PingPlottert ajánló olvasónk azt tapasztalta, hogy mikrosütők, energiatakarékos izzók, liftek, vezeték nélküli telefonok és kamerák, mozgásérzékelők és lézernyomtatók is megzavarhatják a jelet. És persze a szomszéd wifije is, amit a legkönnyebben egy ingyenes androidos app, a Wifi Analyzer segítségével állapíthatunk meg.

Az Index szerkesztőségében elindítottunk egy mérés, és az alábbi képen jól látható, hogy mekkora tumultus van a legtöbb eszköz által támogatott 2,4 GHz-es frekvencián. Ugyanilyen színes grafikont szoktunk látni a társasházakban, de amióta a Telekom és a UPC is bekapcsolta az ingyenes és nyilvános wifiszolgáltatását, a probléma megtöbbszöröződött.

A megoldás kissé drága, de nagyon hatásos volt. Van egy különálló router az asztalomon, amit úgy állítottunk be, hogy csak 5 GHz-en kommunikáljon. Így nem zavarja a nagyobb területet lefedő wifit, és mivel kevesen használjuk, mindig jó a vétel. Az alábbi képen látható, hogy ebben a tartományban van szabad csatorna. Minél magasabb a képen a saját wifink nevét viselő színes görbe, annál jobb minőségű a kapcsolat.

Sűrűn lakott környéken úgy érdemes beállítani a routereket, hogy 2,4 GHz-en a rendelkezésre álló frekvenciából csak egy 20 MHz széles sávot használjon el, ezzel ugyanis elkerülhető az interferencia. A modernebb, 802.11n-es wifi ugyanis a teljes 40 MHz-es sávot elhasználhatja.

Gigabitet is tudna, de minek?

Rendkívül hasznos tapasztalatot szerzett egy profi olvasónk, aki az átlagosnak mondható 40 Mbps-től egészen 1 Gbps-ig végigpróbálta a Digi kínálatát, és alaposan utánajárt a probléma okának. Először akkor kapott pofont, amikor a mindenkinek bővítették a sávszélességét 100 Mbps-re, de valamiért a korábbi 40 Mbps-nél nem jött több. Kiderült, hogy a DIGI titkosítja az előfizető és a szolgáltató közötti forgalmat, és az öreg router nem tudott megbirkózni az ezzel járó extra számítási igénnyel.

Egy új, profibb routerrel megoldódott a helyzet, elérhetővé vált a 100 megabit. Később, amikor a csúcskategóriás 1 Gbps is elérhetővé vált, megint a router bizonyult gyenge láncszemnek. 300 megabitnél megállt a mutató, a router processzora már ennél a sebességnél is 100 százalékon pörgött. A gigabites eléréshez már többmagos processzorral felszerelt, körülbelül 50 ezer forintos router kellett volna.

Hasonló problémákat okozhat a számítógép elavult, gyenge hardvere is. Az elavult hálózati csippel, gyenge processzorral és régi usb porttal egyaránt könnyű ráfázni. Az usb 1.0-as csatlakozó maximuma 12 Mbps, míg az USB 2.0 már 480 Mbps, de ezek az értékek is csak optimális esetben teljesülnek, a valóság ettől eltérő, és sokkal rosszabb is lehet.

Így buherál a szerelő, és javít az előfizető

Végül olvassanak el néhány zaftos sztorit arról, hogy a szolgáltatók miként végzik a dolgukat, egyenesen az olvasóink tollából. Köszönjük a több tucat emailt, és jó szórakozást kívánunk!

Ne próbáld ki otthon, vol. I.:

A kábeltévé lemondását úgy oldották meg, hogy valami béna szerelő kijött, és az oszlopon kihúzta a csatlakozót. Bár tériszonyos vagyok, de előrántottam a nagy létrát, kitoltam maximumra, nagy nehezen odatámasztottam az oszlophoz, felmásztam, visszadugtam a spagócát a helyére, mire lemásztam és visszamentem a kecóba, már hasítottak is a megabitek.

Már megint a router:

Egyszer leesett a sebesség alig 1 Mbit-re. Jött a szokásos: modemet-routert-gépet kikapcsolni-bekapcsolni, firmware frissítés, satöbbi.

...  

A Telekomot hívtam, három napig "javították", de mindent rendben találtak én meg szidtam őket. Utolsó ötlettől vezérelve lecseréltem a látszólag jól működő routert. Azonnal megvolt a 10Mbit (azóta már 50). 

Néha csak várni kell, mint a szülési fájásra:

Karácsony környékén teljesen elment a net. A szerelők azt mondták, hogy a házbalépési ponttól a faldugóig minden rendben van elvileg. A hálózati kábellel lesz a gond valahol az utcán. Valószínűleg megtörik a kábel és kontakthiba okozza az internet kimaradását.., A hibát viszont csak akkor tudják lokalizálni, ha éppen kihagy a net. Ez azt jelentette, hogy napokon, heteken keresztül kellett várnom a hibát, mint a szülési fájást, és felhívni a Digi Kft. munkatársait, hogy na most figyeljetek.

Ne próbáld ki otthon, vol. II.:

Harminc éve ugyanaz a régi, csavart telefonkábel jön be az oszlopról, így egy idő után elkorrodálódtak a csatlakozások, recsegett a telefonvonal, az ADSL is szaggatott. (...) A karbantartó felment az oszlopra, megkapargatta a régi rossz vezeték végződéseit, rácsavart (igen, nem forrasztott, hanem csavart) egy vékonyabb réz-toldalékot, és azt kötötte be a fali csatlakozóba. Mondom, ki kellene cserélni a kábelt és a fali csatlakozót újra. Kifizetem! Az nem úgy van, és most ideje sincs. Aztán elment. Nem kínáltam kávéval. (...) Viszont fogtam magam, felmásztam a létrámra, és fixen összeforrasztottam a kábelt és a fali csatlakozót. Azóta nem szaggat a net.

Nem ott, az utca másik oldalán:

A Szófia utcában az utca páratlan oldalán optikai netet árul a Digi, a páros oldalon viszont csak a hagyományos kábelnet érhető el, ennek is a legteteje 8 Mbps.

Nem ott, a másik kerületben:

A XII. kerület Alkotás utca, Márvány utca, vasút (Avar utca), Csörsz utca által határolt területen csak ADSL érhető el. Rossz+lassú szolgáltatás.

Ott aztán biztosan nem:

Az utcában, ahová költöztünk (Barát u) viszonylag friss építési házak vannak, nagyjából 15 db. Az összes környező utcában van nagy sebességű internet, a mi utcánk azonban egy kis szigetként szolgál a száguldozó bitek világában. Nincs, és NEM IS MEGVALÓSÍTHATÓ internet bekötése…azaz nincs olyan szolgáltató (se telekom, se upc), aki több 10 megkeresésre érdemben válaszolna.

Ne maradjon le semmiről!