Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Kezdődik a startup-apokalipszis

000 DV2021210
2016.05.09. 14:53
2015 csodálatos év volt a startupvilág számára, eszelős mennyiségű pénz ömlött a feltörekvő techcégekbe. Mindenki tudta, hogy egyszer meglesz még ennek a böjtje – és úgy tűnik, ez a pont most érkezett el. A pénzcsapok elzárultak, a tejben-vajban és dollármilliárdokban fürdő startup cégek új kihívás elé néznek, meg kell mutatniuk, hogy tényleg életképesek. A szilícium-völgyi szleng máris kitermelt egy új kifejezést: unicorpse, avagy egykor milliárdos értékűnek tartott, aztán összedőlt startup cég. 2016 az ő évük lesz.

2016 januárjában 229 unikornis, vagyis minimum egymilliárd dollárra értékelt, tőzsdére még nem lépett, de befektetői tőkeinjekciót már kapott, feltörekvő startup cég létezett a világon. A befektetéseik alapján az összértékük papíron 1300 milliárd dollár volt, forintra inkább át se számoljuk, mert félő, hogy ekkora szám rá se fér az internetre.

A CB Insights aktuális felmérése szerint mára 161 maradt belőlük, 564 milliárdos összesített értékkel. Vagyis az ilyen cégek harmada, az értéküknek meg több mint a fele pár hónap alatt egyszerűen eltűnt. És nagyon úgy néz ki, hogy ez még nem maga a lavina, hanem csak a hógolyó, ami a lavinát elindítja.

A 161, milliárdos értékűre tartott startup ugyanis még mindig irreálisan sok. Az unikornis-osztálynévsorban a szokásos sztárok (Uber, SpaceX, Spotify, Xiaomi, Airbnb és a többiek) mellett tucatjával szerepelnek olyan egzotikus nevek, mint a nigériai AIG, az argentin Decola vagy 32, Kínán kívül jórészt ismeretlen kínai cég.

Csak különféle online piacterekből 37 van a milliárdosok listáján, akik mind arra a piacra ácsingóznak, amit Amazon és Ebay kaliberű óriások uralnak. Elég nyilvánvaló, hogy nem lesz mindnek elég hely.

A startupok finanszírozása 2015-höz képest 37 százalékot esett vissza. Az egymilliárdos értékhatárt áttörő új cégek száma az idei első negyedévben csupán 5 volt, miközben tavaly még 25 körül volt a negyedéves átlag. 2014-ben negyedévenként 15-20 startup lépett tőzsdére, volt olyan, hogy 25 milliárd dollár összkibocsátási értékben – idén eddig négy hónap alatt, írd és mondd, nulla. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy a rengeteg (bár jórészt virtuális) pénzzel hajtott, száguldó startup-vonat 2016 elején elkezdett lassulni, azóta nagyjából meg is állt, és most ott áll a sínen a puszta közepén, várva a katasztrófát.

De hogy a fenébe jutottunk ide, és most mi fog történni?

Elszaladt a ló az unikornisokkal

Hogy hogyan és mitől fújódott a startuplufi ekkorára, arról egy éve írtunk bővebben, amikor a piac bedobta a gyeplőt az unikornisok közé; de azért vegyük végig vázlatosan, mi is történt.

  • A válság után elég jól látszott, néhány iparág a techvilág tempójához képest is brutálisan fejlődik, és látványosan hozza a pénzt: online kereskedelem, okostelefonok, közösségi média stb.
  • Az Uber és az Airbnb nyomán kinőtt a semmiből egy közösségi megosztásra alapozó, egészen forradalminak tűnő biznisz, a világ megtanulta a sharing economy kifejezést.
  • A harmadik világ ugrásszerű technikai fejlődésével gigászi méretű új piacok tűntek fel például Kínában és Indiában.
  • Adóoptimalizálási okokból úgy alakult, hogy néhány nagy techcég irtózatos készpénztartalékokat halmozott fel.
Az Apple készpénzállományának alakulása
Az Apple készpénzállományának alakulása

Mindez tökéletes környezetet biztosított ahhoz, hogy bárki, akinek volt némi önbizalma és pár újszerűnek tűnő ötlete, startupot alapítson; és bárki, akinek volt pár millió felesleges dollárja, ezekbe a startupokba fektesse. Hogy aztán közösen reménykedjenek abban, hogy dőlni fog a lé, nem is feltétlenül magából a startup termékéből vagy szolgáltatásából, hanem inkább további befektetőktől, a tőzsdéről, vagy egy óriáscéges felvásárlásból. Néhány extrém pénzeket megmozgató felvásárlás (Instagram, Waze, Whatsapp, Skype, Oculus) meg is mutatta, hogy egy kis szerencsével nagyon nagy pénzt lehet szakítani a startupbizniszben. Így aztán beindult a pszichológiában FOMO (fear of missing out) néven ismert jelenség: a befektetők attól való félelmükben, hogy lemaradnak a következő gigabizniszből, egymást taposva temették be pénzzel az összes, kicsit is trendinek és érdekesnek tűnő startupot. (Azt azért tegyük hozzá, hogy ők sem teljesen hülyék, általában ügyesen körbebástyázzák magukat külön szerződésekkel és titkos záradékokkal, ami védi a pénzüket). Innen már egyenes út vezetett az unikornis-ménes kialakulásához, hiszen:

  • A startupnak és a korai befektetőnek is az az érdeke, hogy a cég minél értékesebbnek tűnjön.
  • Aránylag olcsón lehet unikornist blöffölni: elég, ha az ember 10 millió dollárt betol egy startupba, és elkéri érte a cég 1 százalékos tulajdonrészét – hopp, már meg is van a papíron milliárdot érő cég.

Ez az össznépi játék ért el most arra a pontra, hogy ki kell teríteni a lapokat. Hogy miért? Elfogyott a befektetők türelme.

A Wall Street Journal összesítése szerint a 2014 óta tőzsdére ment 48 amerikai tech-startupból 35 árfolyama alacsonyabb most, mint a bevezetéskori árfolyam. Magyarul a tőzsdére vitt startupok közel háromnegyede bukóban van. Ez persze önmagában még nem halálos ítélet (a Facebooknak annak idején egy évébe telt, mire a kezdeti zuhanás után visszaküzdötte az árfolyamát a bevezetés napjának szintjére), de elég erős figyelmeztetés. Ahogy az is, hogy a startupok átlagos értéke egyetlen negyedév alatt közel 70 millió dollárról 27,5 millióra zuhant.

Vannak ugyan kivételek (lásd például a Magic Leap, ahol még mindig ömlik a pénz puszta ígéretekre és demókra), de az unikornis-startupok többségénél elérkezett az igazság pillanata, meg kell mutatniuk, hogy tudnak pénzt csinálni anélkül is, hogy a csapból is az folyna.

Megváltozott a játékszabály

Az alapvető szabály a startupbizniszben évekig az volt, hogy növekedést kell felmutatni, és nagyrészt erre költötték el a befektetők pénzét. Még több felhasználó, még nagyobb elérés, üzleti tervnek meg elég valami homályos elképzelés arról, hogy hát biztos elfér valahol pár reklám. Nem tűnik túl racionálisnak, de az Instagram például szó szerint ezzel kaszált annak idején egymilliárdot.

Mostantól

növekedés helyett bevételt, sőt, ha lehet, nyereséget kell felmutatni,

ami a blöffel felfújt startupok számára nyilván szörnyen hangzik. Bizarr módon az volt minden baj gyökere, hogy túl sok volt a pénz, túl könnyen lehetett szerezni, és ezzel túl sokan éltek vissza. Most az evolúció közbelép, elzárja a pénzpumpát, és kirostálja azokat, akik életképtelenek.

Az unikornis-listán várhatóan vérfürdő lesz, amit azok fognak túlélni, akiknek volt annyi eszük, hogy akkor is épkézláb üzleti tervre építsék a cégüket, ha az nem volt feltétlenül szükséges a befektetői milliárdok bezsebeléséhez. Különösen kínos helyzetben vannak azok, akik a startuplufi kidurranása-leeresztése közben éppen valamilyen hagyományos iparággal állnak háborúban: az Uber és klónjai a taxitársaságokkal, a Spotify a zeneiparral, az Airbnb a hotelekkel.

De akik életképesek, azok is valószínűleg kénytelenek lesznek kicsit összehúzni magukat. Lehet hogy a Snapchat belebarkácsolt az appba némi bevételi forrást, és optimista forgatókönyvek szerint akár 300 milliós bevétele is lesz belőle 2016-ban, de biztos elég indok ez a 16 milliárdos értékelésre?

cockroach
Fotó: NCSU

A csótány az új unikornis a szakértők szerint, és az egyre bizarrabb metaforával azt akarják mondani, hogy a startup cégeknél nem a látványos ötlet és a meseszerű ígéretek lesznek ezentúl a fontosak, hanem az, hogy bármit túléljenek, alkalmazkodóképesek és rugalmasak legyenek. És persze olcsók – mivel most éppen több százmilliárd mesedollár tűnik el éppen a startup-sztárok elméleti értékéből, a befektetők a következő időszakban várhatóan szűkmarkúbban fogják nyitogatni a pénztárcájukat.

Ennek megfelelően az unikornisok, ahol eddig a látszat jelentett mindent, alaposan visszavettek az arcból. Csak egy példa: az Evernote (jelenlegi értékelés: 2 milliárd dollár) nemrég még azzal csábította magához a programozókat, hogy tetszőleges mennyiségű szabadságot vehetnek ki, sőt, a vakációkat 1000 dollárral még meg is támogatja a cég. Mostanában inkább vezetőcserék, leépítések, kísérleti projektek leállítása kapcsán kerülnek a hírekbe.

Persze a technikai fejlődés közben kitermeli azokat az új trendeket, amelyekben beláthatatlan lehetőségek sejlenek fel, és máris fújódnak az új minilufik. A Techcrunch szakértői ilyen területnek látják a Slack nyomán divatba jött cégmenedzselésre optimalizált csetrendszereket; a virtuális, beágyazott, kevert és egyéb, nem valódi valóságokat; és a csevegőrobotokat, csetprogramokra épített ökoszisztémákat, vagy kicsit tágabban értelmezve az AI-fejlesztést. Mondjuk ehhez sem kell egy iparági vátesznek lenni, elég megnézni, hogy a Facebookra mire koncentrálja mostanában a kutatás-fejlesztési kapacitását: mit ad az ég, pont erre a három területre.

Ne maradjon le semmiről!