Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Eddig féltünk a mesterséges intelligenciától, most felturbózzuk

163133206
2016.05.11. 15:29
Elon Musk Tesla- és SpaceX-vezér egy éve azt mondta, az emberiségre leselkedő legfenyegetőbb veszély a mesterséges intelligencia (MI). Aztán tavaly év végén beindította az OpenAI-projektet, amitől sokan az MI-kutatás forradalmát várják. Nem arról van szó, hogy a kettő között megőrült volna, hanem hogy a kutatás nyitottá tételével akarja biztosítani, hogy a technológia is fejlődik, de mi is életben maradunk. Az OpenAI múlt héten ki is adta az első bárki által felhasználható eszközét, egy MI-tréningelő csomagot. Ha bejön a tervük, tényleg felpöröghet az MI-fejlesztés. De miért adogatja mostanában mindenki tök ingyen a mesterséges intelligenciáját, a Google-től a Facebookig?

Az OpenAI nevű MI-kutató csapatot tavaly decemberben hozták létre neves befektetők és kutatók. A cég nonprofit, mert a célja az alapítók szerint az, hogy mindenféle gazdasági kényszertől mentesen segíthessenek felpörgetni az MI-fejlesztést. Április végén már be is jelentették az első nagyobb projektjüket: egy bárki számára elérhető szoftverkészletet. A projekt neve OpenAI Gym, vagyis szó szerint egy MI-edzőterem, ahol az OpenAI által összeállított edzőprogramokra bármelyik fejlesztő ráeresztheti az algoritmusát, hogy még intelligensebbé gyúrja.

A készlet különféle tesztkörnyezetekből áll, amelyekben a gépi tanulásra szakosodott MI-algoritmusokat lehet próbálgatni, finomhangolni, tanítgatni, illetve összehasonlítani a különböző algoritmusokat és a teljesítményüket. Az egyszerűbb alapfeladatoktól a klasszikus Atari-játékokon és a gó társasjátékon át a komplexebb robotvezérlős szimulációkig sokféle környezet közül lehet válogatni.

A Gym tehát gyakorlatilag egy feladatgyűjtemény, amely két problémát szeretne megoldani:

  • Az eddiginél változatosabb és könnyebben használható kínálatot próbál létrehozni, hogy olyan algoritmusok írását segítse, amelyek nem csak egy-egy feladattípust képesek nagyon ügyesen elvégezni, hanem a végső cél, az általános intelligencia felé mozdítják az MI-kutatást.
  • Sztenderdizálni akarja ezeket a teszteket, hogy az eredmények összehasonlíthatók és reprodukálhatók legyenek. Ettől remélik, hogy felpörgeti a tudományos munkát, mert enélkül nem nagyon lehet egymás eredményeire építeni.

Ezek a gyakorlatok az MI-n belül is a megerősítéses tanulás nevű technikát hivatottak javítani. Ez a gépi tanulásnak az a formája, amelyben a döntéshozatalon van a hangsúly: a gépnek minél hatékonyabban kell komplex feladatokat megoldania, egy-egy próbálkozás után értékeli, hogy az adott szituációban melyik lépéssel járt a legjobban, és ennek megfelelően finomhangolja magát.

Az együttműködés az új verseny

Az OpenAI legnevesebb alapítója és reklámarca Elon Musk, aki amellett, hogy a Tesla elektromos autóinak és a SpaceX űrhajóinak útját egyengeti, többször mutatott már erős érdeklődést az MI iránt is. Leglátványosabban akkor, amikor a démonidézéshez hasonlította, illetve a legnagyobb egzisztenciális veszélynek nevezte.

Persze Musk okos ember, nagyon jól tudja, hogy elképesztő mértékű fejlődést hozhat a mesterséges intelligencia, ráadásul ha akarná, se tudná megállítani, ezért nem is azt a következtetést vonta le a veszélyből, hogy hagyjuk a fenébe az egészet. Ehelyett elkezdett MI-kutató cégekbe fektetni, és azt hirdetni, hogy körültekintően kell a kérdéshez nyúlni, mert az elején – vagyis most – kell lefektetni a játékszabályokat, hogy ne a kezünkben robbanjon fel az egész, mint az óvatlanul meggyújtott tűzijáték. És társakra is talált, az induláskor több más neves techguru is az OpenAI mellé állt – és itt a melléállás valójában azt jelenti, hogy összedobtak rá egymilliárd dollárt.

Azt most hagyjuk is, hogy a félelem mennyire megalapozott, vagy hogy egyáltalán reális várakozás-e, hogy valaha valódi, erős MI-t tudunk fejleszteni. (Ezekkel ebben a korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk.) Mindettől függetlenül a nyílt fejlesztői munka és a biztonságot középpontba helyező megközelítés biztos, hogy csak jót tehet a területnek.

A nyíltság persze kettős célt szolgál. Egyrészt ha bárki hozzáfér a technológiához, nagyobb eséllyel elkerülhető, hogy egy-egy óriáscég kezében túl nagy hatalom összpontosuljon. Másrészt ha konkretizáljuk a dolgot, azért az is látszik, hogy ez az egy-egy óriáscég ma elsősorban a Google-t és a Facebookot jelenti, és akik szívesen megakadályoznák, hogy az ő kezükben túl nagy hatalom összpontosuljon, azok a legfőbb riválisaik, például az OpenAI-t támogató Amazon, vagy épp a Google önvezető autóinak közvetlen konkurenciát gyártó Tesla. A két társelnökkel (Musk mellett Sam Altman, a Y Combinator nevű befolyásos inkubátorcég vezére) készült decemberi interjúban is mindig a Google neve merül fel mint a legkézenfekvőbb példa a mesterséges intelligencia monopolizálására.

Az OpenAI alapítói minden nemes szándék mellett már csak azért se tudnak teljesen kimaradni a konkurenciaharcból, mert

már az induláskor éppen a Google-től és a Facebooktól csábították el a legjobb kutatókat.

Az MI-kutatásra ugyanis még más hasonló területeknél is fokozottabban igaz, hogy egyetemi kutatócsoportokból nőtt ki, a kutatók a projektek erőforrásigénye miatt kötöttek ki a nagy techcégeknél. Ezért a tudományos életben megszokott nyíltság és függetlenség sok top kutató számára csábító, és döntő érv volt az OpenAI mellett. Ez különösen azért fontos, mert a mélytanulással foglalkozó kutatók köre még mindig viszonylag szűk, így a cégek óriási küzdelmet folytatnak a legnevesebb szakemberekért, és egymás orra elől, vagy sok esetben konkrétan egymástól halásszák el őket. Az OpenAI kutatási vezetője, Ilya Sutskever például egyenesen a Google-től érkezett, pedig állítólag őrült mennyiségű pénzt ajánlottak neki, hogy maradjon.

Az Open AI fejlesztői.
Az Open AI fejlesztői.
Fotó: Open AI

A másik fontos üzleti érv a nyíltság mellett, hogy az adat egyre fontosabb a fejlesztésben, hiszen az MI-re épülő algoritmusok lényege, hogy képesek a fejlődésre. Minél többet látnak, annál jobban fognak működni, ehhez viszont töménytelen mennyiségű adattal kell megetetni őket. A nyitás nélkül egyszerűen sokkal kevesebb az adat, így minél jobban elzárkózik egy cég az együttműködéstől, annál jobban el is szigeteli magát, és végső soron könnyen lemarad a versenyben.

Vagyis ahogy a Wired cikke fogalmaz, átalakulóban van a verseny fogalma, és meglepő módon a cégek egyre gyakrabban éppen az osztozkodáson keresztül tudnak versenyelőnybe kerülni. Már csak azzal is, hogy az adott terület egészét fellendítheti egy ilyen lépés. Láttunk már hasonlót éppen Elon Musktól is, amikor két éve megnyitotta a Tesla összes szabadalmát a vetélytársak előtt, amivel végső soron mégiscsak jól járhat üzletileg is a Tesla.

Szabad hozzáférési láz

Mindennek ellenére a nyitás a tudomány számára is mindenképpen hasznos, és kétségtelen, hogy az egész iparág ebbe az irányba mozdult el. A Google novemberben nyitotta meg a maga MI-motorját, a pletykák szerint éppen azért akkor, mert tudták, hogy heteken belül beindul az OpenAI is. A TensorFlow tetszés szerint felhasználható, például bárki beépítheti a Google termékeiben is használt MI-megoldást a maga szolgáltatásába.

A Google szabad hozzáférésűvé tett eszközeiről is kérdezték Muskot és Altmant a decemberi interjúban. Altman elismerte ugyan, hogy a vetélytárs is sok eredményét közkinccsé tette, de szkeptikus, hogy akkor is ennyire közreműködőek lesznek-e, amikor később már az emberi intelligenciát közelítik majd a kutatások. Persze ez visszafelé is igaz, azt például Greg Brockman, az OpenAI technológiai igazgatója is elismeri, hogy hosszú távon nem biztos, hogy minden eredményük azonnal elérhető lesz bárkinek, és az sem kizárt, hogy szabadalmakat is be fognak később jegyeztetni – Brockman szerint megelőző jelleggel (hogy más ne sajátíthassa ki), de innentől már inkább csak találgatni lehet, hogy a jövőben kinél milyen érdekek fognak hangsúlyosabban érvényesülni.

Ami viszont igazán jelentős különbség az OpenAI-hoz képest, hogy a modern MI-kutatás gyújtóanyagát, az adatokat a Google megtartotta magának, és esze ágában sincs megosztani másokkal. Nem véletlenül, hiszen mára közhely, hogy a Google és a Facebook igazi erejét is az a felhasználói adathalom adja, amelyet az évek során összegereblyéztek. (És ezért kevésbé járható ez az út az adatvédelemre egyre inkább brandet építő Apple számára.)

A szabad hozzáférésű MI nem teljes újdonság, de a trend a Google bejelentése után kezdett el nagyon felpörögni, jelezve, mekkora verseny rejlik a jótékonykodás mögött, és milyen nagy az üzleti tét is. A Facebook még decemberben kiadta az MI-algoritmusok futtatásához használt hardverek terveit, majd idén januárban egyes szoftveres MI-megoldásait is elérhetővé tette. Őket követte januárban a Microsoft, aztán a kínai Baidu, de februárban még az ezer sebből vérző Yahoo is felugrott a vonatra.

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek

Na és hogy mindez hogyan is lenne hivatott megakadályozni a robotapokalipszist? Hiszen az egyik kritika az OpenAI-jal szemben, hogy a szabad hozzáférés a rossz szándékú vagy csak simán ügyetlen fejlesztőknek is szabad hozzáférést jelent, vagyis az ilyen nyílt fejlesztés akár visszafelé is elsülhet. Musk és társai a nyilvánosság erejében bíznak:

Úgy hisszük, sokkal valószínűbb, hogy sok-sok MI fog azon dolgozni, hogy megállítson egy esetleges rossz szándékú szereplőt, mint hogy egyetlen olyan MI jöjjön létre, amely milliószor erősebb, mint bármi más

mondta erről Altman.

Vagyis minél több erős MI-kutató központ létezik, annál kevésbé valószínű, hogy az egyik monopolhelyzetbe kerüljön, és úgy alakuljon észrevétlenül Skynetté, hogy senki más nem tud ez ellen semmit tenni. Ebben még akkor is lehet valami, ha közben a piac minden szereplője egymás lábán taposva próbál minél nagyobb szeletet kiharapni az MI-tortából a nagy nyíltság és együttműködés közepette.

(Borítókép: Mesterséges robot Hannoverben, a CeBIT-en. Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?