Jolán
2 °C
4 °C

A Google mindent feltett a gépi tanulásra

GettyImages-532149924
2016.05.20. 06:40

Szeretnék egy banános túró rudit. Szeretném újra végignézni a Mr. Robot tévésorozat első évadát, mielőtt kijön a folytatás. Szeretnék kiülni egy tengerparti teraszra, gyömbéres limonádét szürcsölni, bár ez most túl drága lenne, jó lesz az a tihanyi kávézó is, ott a hegyoldalban, ahonnan belátni az egész öblöt.

Folyamatosan ugyanaz kérdés jár a fejünkben, még ha nem is mindig tudatosan:

Mit szeretnék?

Önök most megismerték a személyes vágyaim egy részét, és ez egyáltalán nem zavar. A Google pontosan lát sok kis részletet, és az biztos, hogy a fentieknél jóval többet tud. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy a vállalat teljesen átdrótozta a keresőjét és minden egyéb szolgáltatását, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás trükkjeit felhasználva pontos választ tudjon adni az életünket meghatározó kérdésre.

Felskálázott múlt

A gépi tanulás a mesterséges intelligencia tudományának egyik ága, egy módszer arra, hogy a számítógépeket a rendelkezésünkre álló adatok segítségével megtanítsuk önállóan viselkedni, pontosabban jósolni. A gépnek fel kell ismernie bizonyos szabályszerűségeket, mintázatokat, hogy ezekből általános következtetéseket vonjon le, és a későbbiekben ismeretlen adatokkal kapcsolatban is önállóan tudjon helyes döntéseket hozni.

A tanuló gép tehát nemcsak bemagolja azt, hogy szeretem a banános túró rudit, hanem azt is kitalálja (remélem!), hogy érdemes nálam bepróbálkozni a Schokobananen édességgel. Amint a Google I/O-n bemutatott példákból is kiderült, a gépi tanulást alkalmazó csevegőrobotok képesek megtanulni a kedvenc szófordulatunkat, emojinkat, és ezeket javaslatként elődobják a megfelelő pillanatban. A képek tartalmát is egyre jobban megértik, felmérik az állatos képek cukiságfaktorát, és azonosítják az ételeket.   

Ez elmúlt évtizedben hatalmas fejlődést láthatunk a gépi tanulás területén, ennek a megnyilvánulása például az orvostudományban és a főzésben alkalmazott IBM Watson, valamint a Go-játékosokat megverő Google AlphaGo. Ezekben a rendszerekben az 1970-es és 80-as években kitalált algoritmusokat fejlesztették tovább, de most látható fejlődésben két másik tényezőnek volt döntő szerepe:

nagyságrendekkel gyorsabbak a mai számítógépek, és elképesztően sok adat áll a rendelkezésünkre. 

Ezt a tényt a Google sem titkolja el. Sundar Pincha vezérigazgató arról beszélt az I/O konferencián megtartott nyitóbeszédében, hogy a Knowledge Graph (tudás ábra vagy tudás gráf) több mint egymilliárd dologról (emberről, helyről és tárgyról) rendelkezik ismeretekkel, és a köztük lévő kapcsolatokat is érti. Ez pedig úgy jött össze, hogy a világban naponta 3 milliárd keresést futtatnak le az emberek a Google weboldalán, és a keresőcég fő termékeit, a Gmailt, a Térképet és a Chrome böngészőt egyaránt több mint egymilliárdan használják.

Több mint száz részleg használja a Google-nél a gépi tanulást. Ez hajtja meg az Utcaképeket, ezek az algoritmusok találják ki az Inbox levelező automatikus válaszait, ez dolgozik az önvezető autókban és a hangvezérelt keresőben is. Idén először történt meg az, hogy mindegyik új termékben a gépi tanulás volt a legfontosabb összetevő. Az Allo csevegője, a Google Home központ és az Assistent egyaránt a mesterséges intelligenciára épül.

Egy új hardvert is bemutatott a Google, amiről kevés szó esett. A Tensor Processing Unit (TPU) elnevezésű integrált áramkört a gépi tanulás algoritmusaival hangolták össze, és ennek köszönhetően az adatközpontok sokkal hatékonyabban végzik el az ilyen feladatokat, mint az általános célú CPU-k vagy GPU-k. A Google leírása szerint a TPU jobban tolerálja az alacsonyabb számítási precizitást, és kevesebb tranzisztort igényel egy művelet elvégzése.

Még nem tudják

Ötven évvel ezelőtt még csak annyit lehetett biztosan tudni, hogy a számítógépnek fontos szerepe lesz az emberi civilizáció fejlődésében, de azt senki sem látta előre, hogy internet és a mobilok lesznek a legfontosabb eszközeink. Most sem tudja senki, hogy a gépi tanulás milyen területen fejti majd ki a legnagyobb hatást.

Ennek fényében egész jónak tűnik a Google hozzáállása, hiszen egyszerre százféle területen teszteli a módszert, és a digitális asszisztens csak egy nagyon általános kérdést tesz fel:

Miben segíthetek?

Még mielőtt elkezdenénk válaszokkal bombázni a Google csevegőrobotjait, nem ártana tisztázni néhány igen fontos dolgot. Az mindenkinek világos, hogy a Google most a reklámbizniszből él, és amikor indítunk egy keresést a weben, akkor a találatok közt hirdetések is felbukkannak. Az viszont még nem igazán látszik, hogy amikor már nem keresésről lesz szó, hanem a gép magától kitalálja, hogy mire van szükségünk, sőt, belepofázik a csevegésünkbe, akkor hol lesz majd a reklámok helye.

Minél inkább hasonlít a csevegőrobotok viselkedése a hús-vér emberekére, annál könnyebben tudják majd észrevétlenül manipulálni a felhasználókat. Vad fantázia sem kell ahhoz, hogy elképzeljük, miként fognak majd a beszélő asszisztensek a hanglejtésükkel és szóhasználatukkal hatni az érzelmeinkre. Most erre törekszik mindenki, aki a kereskedelemben dolgozik.

Úgyhogy nekünk, felhasználóknak, mindig a nyelvünk hegyén kell tartani a kérdést:

Mikor fogod már be?

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?