Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Néhány százalékot spóroltunk csak az okosfűtéssel

2016.06.02. 07:03
A fűtési szezon elején beüzemeltünk egy okosotthonba illő intelligens fűtésszabályozó rendszert. Most, hogy itt a nyár, megjött az összes számla, kiderül, hogy vajon mennyit sikerült spórolni a dologgal, és megérte-e.

Első cikkünkben ott tartottunk, hogy beszerelték a Siemens Synco fűtésszabályozó rendszert és elkezdtem megismerni, megtanulni működését. Akkor még csak addig jutottam el, hogy beállítottam egyszerű programokat, hogy melyik szobában mikor fűtsön és mennyire legyen ott meleg. Különböző értékeket adhattam meg szobánként, ami azért jó, mert felesleges energiát fektetni egy helyiség melegítésébe, ha tudjuk, hogy egész nap nem megyünk arra.

Persze nem arról van szó, hogy teljesen hagyjuk lehűlni, néhány fokos eltérésekről beszélünk. Hosszabb távon azonban ezek a néhány fokok is sokat jelenthetnek, legalábbis elméletben. Most azt vizsgáljuk meg, hogy valóban spórolunk-e azzal, hogy külön szabályozunk radiátorokat, illetve átlagos használat mellett hány év a megtérülési ideje ennek a nem éppen olcsó rendszernek.

Mielőtt továbbmennénk, néhány tapasztalatot mindenképpen megosztanék. Az már az első nagyobb hidegeknél kiderült, hogy ilyenkor nem érdemes engedni lehűlni a lakást. Egyrészt sokkal tovább tart, míg visszamelegszik az általam megadott hőfokra, másrészt valószínűleg több gáz fogy, ha hidegről kell felfűteni, mintha folyamatosan tartaná a hőmérsékletet. A január eleji mínuszoknál hamar megtanultam, hogy nem érdemes ugyanazzal a programmal működtetni a rendszert, mint az enyhébb időjárásnál. Egy-két fokkal azért így is lejjebb engedtem a hőmérsékletet, amikor hosszabb időre mentünk el otthonról.

A rendszer sokkal többet tud annál, hogy beállítom, hogy fél órával korábban kezdjen el fűteni, mint hogy hazaérnék. Be lehet állítani, hogy a helyiséget milyen könnyen lehet felfűteni és a szabályozó kiszámolja, hogy adott hőmérsékletről mennyivel kell előbb elindulnia, hogy a kívánt időpontra a komfort hőmérséklet meglegyen.

Azt is be lehet állítani, hogy a külső hőmérséklettől függően változzanak az alapbeállítások. Például 0 Celsius-foknál érvénybe lép a hőmérséklet növelése. Ha megadjuk a végpontját is (-15 °C), a külső hőmérséklet függvényében egy egyenes mentén emeli a csökkentett hőmérséklet alapjel értékét. Ha a korrigált külső hőmérséklet értéke eléri a végponti értéket, a komfort módból (21 °C) nem áll át csökkentett üzemmódba (18 °C), vagyis nem csökkenti a szoba hőmérsékletét.

Azt is fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályozók olyan fűtési rendszereknél működnek jól, amelyek képesek gyorsan reagálni a változásokra. Ha például feljebb tekerem a hőfokszabályozót, akkor azonnal elindul és érezhető is a változás. Ez jellemzően a radiátoros, konvektoros fűtés. A padlófűtés nem ilyen, ott jóval tovább tart a változás. Nálunk csak radiátoros fűtés van, úgyhogy ez nem jelentett gondot.

Jól szigetelt lakásnál kisebb a hőmérséklet-csökkenés is, még a legnagyobb hidegekben sem hűl le annyira, hogy sokáig tartson a visszafűtése. Persze szigeteléstől függetlenül az mérések nélkül is megállapítható volt, hogy a január eleji nagy mínuszoknál több gáz fogyott, mint a decemberi késő őszi időjárásnál.

Nem könnyű összehasonlítani két egymást követő évet, és ennek számtalan oka van. Nem ugyanolyan az időjárás két egymást követő év januárjában, de még olyan viszonylag hosszabb időszakokat sem volt könnyű találni, amikor hasonlóan alakult az időjárás, például két héten keresztül nagyjából ugyanolyan hideg volt. Amikor betegségek, szabadságok miatt otthon maradtam, nem vettem le a hőmérsékletet egész nap. Ezt idén feljegyeztem, de a tavalyira nem emlékszem, így nem tudhatom mennyire zavart volna bele az összehasonlításba.

Ezek miatt a nehézségek miatt inkább azt néztem meg, hogy az egész fűtési szezonban hogyan alakult a gázfogyasztás. Nagy vonalakban azt sikerült megállapítani, hogy 7-10 százalékkal fogyasztottunk kevesebbet. Ez nem kevés, de ha azt nézzük, hogy egy ilyen rendszer mennyibe kerül, akkor több mint egy évtized kell ahhoz, hogy megtérüljön az ára. A központi egység, a webszerver, a fűtésszabályozó modul nagyjából 250-300 ezer forint, ehhez jön még radiátoronként az elektromos szelepmozgató, amelynek darabja 25 ezer forint körül van. Egy házban akár a 400-500 ezer forintos költséget is elérheti az egész rendszer kiépítése.

Ami pénzben nem mérhető, hogy egyik szobában sem volt túl meleg vagy túl hideg. Mindenhol annyi fokot állítottunk be, amennyit szerettünk volna és a rendszer ezt tartotta is. A gyerekszobában például magasabbra tekertük a hőfokszabályozót, mint a hálószobában, így nekik is jó volt és nálunk sem volt túl meleg, ellentétben a korábbi évekkel. Kérdés, hogy ez kinek mennyit ér meg.