Zsófia
17 °C
21 °C

Ne csak tovább éljünk, de legyen is értelme

2016.06.03. 16:09
Az egészségügy se menekül a digitális forradalomtól, de rá is fér a reform, mert hiába élünk egyre tovább, nem mindegy, hogy milyen minőségűek azok a plusz évek. Sok a kihívás is persze, a rengeteg adatot például fel is kell tudni úgy dolgozni, hogy hatékonyabb döntések épülhessenek rá, akár valós időben. A digitális életmódfejlesztésben még a magyaroknak is lenne esélye befutni, de ehhez hatékonyabb támogatási rendszer is kéne, mert ma még egy appra is nehéz pénzt szerezni. Szuperfelbontású mikroszkópiában viszont már most is menők vagyunk. A digitalizálódó egészségügyről szóló konferencián jártunk az MTA-n.

A digitalizáció hatása az élettudományokban címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Ez már egy közös sorozat második felvonása volt, miután februárban rendeztek egy konferenciát a digitális technológia társadalmi hatásairól is, októberre pedig már tervezik a következő közös eseményt. Ezúttal olyasmikről lehetett előadásokat hallgatni, mint az agrárinformatika vagy a digitális biológia. Mi az egészségügy digitalizációjára voltunk leginkább kíváncsiak.

Az MTA díszterme a maga freskóival, oszloptartó szobraival és a közéjük kivetített prezentációs diákkal mindig különösen stílszerű helyszín az olyan témákhoz, hogy a modern technológia hogyan alakít át hagyományos területeket. Laufer Tamás, az IVSZ elnöke is ehhez passzoló felvezetőt tartott, lényegében abban a szellemiségben, amelyben az Indexre is írt az Uber és a taxisok háborújáról. Szerinte aki kimarad, lemarad, a régi rendszert védőket elmossa a digitális lavina. A változásokkal haladni kell, nem ellenállni nekik, nevetséges például, hogy gyakran még ma is kényelmi díjat számítanak fel egyes cégek az internetes jegyvásárlásra, ahelyett, hogy éppen azt szorgalmaznák. Pedig szerinte Magyarországnak a változás jó esélyt jelent, hiszen nyersanyagban nem állunk túl jól, de a tudásra épülő gazdaságban lenne esélyünk.

Az innovációt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem

– nyitotta meg a rendezvényt.

Iparosított személyre szabás

Az egészségüggyel foglalkozó előadások sztárvendége Hans Hofstraat, a Philips kutatói részlegének alelnöke volt. Arról beszélt, hogyan forgatja fel az egészségügyet a digitalizáció, de végig hangsúlyozta, hogy a technológia továbbra is csak egy eszköz az egészségügyi ellátás előtt tornyosuló problémák megoldására.

E problémák legégetőbbike, hogy bár a várható élettartam folyamatosan növekszik, ez nem azt jelenti, hogy az egyre tovább élő embereknek minőségi életet is tud biztosítani az egészségügy az utolsó éveikben. Például

Magyarországon a várható élettartam tíz évvel magasabb, mint a várható egészséges élettartam.

Márpedig éppen az a cél, hogy ez a tendencia megforduljon: két évvel szeretnék megemelni az európai átlagot, közben pedig egyúttal visszaszorítani az ellátás költségeit. Ehhez a big data, vagyis a páciensek egyre több és egyre nagyobb tempóban felhalmozott egészségügyi adatai jelentik a kulcsot, illetve az ezeket az adatokat összegyűjtő eszközök – a hordható kütyük és a Dolgok Internete –, az adatokat feldolgozó algoritmusok, és az ezt az egészet összekötő platformok.

A digitalizáció lényege, hogy összeköt: nemcsak a pácienseket az egészségüggyel, illetve az orvosokat egymással, de a sok eddig elkülönülő adatforrást is integrálja, hogy minél megalapozottabb döntéseket lehessen rájuk építeni, és ezeket minél gyorsabban tudják meghozni a szakemberek. Mindez persze egyáltalán nem könnyű, már csak azért se, mert rengeteg és rengetegféle adatot kell kezelni.

Hofstraat szerint a digitalizáció egyszerre iparosítja és személyre szabottá teheti az egészségügyi ellátást. A deskriptív, leíró diagnosztika helyébe pedig a remények szerint egyre inkább a megelőzés, a kockázatok előrejelzése és a betegségek megakadályozása lép.

Még a magyaroknak is lehet esélyük

A megelőzés jelentőségéről beszélt Kozmann György, a Pannon Egyetem professor emeritusa is. Nemcsak egyre tovább élünk, de az alacsony születésszám miatt egyre nagyobb is az idősek aránya, így a társadalom egyre nagyobb része szorul gondozásra, ami óriási költségekkel jár. Másrészt a halálokok között magasan vezetnek a szív- és érrendszeri illetve a daganatos betegségek, ami ami arra utal, hogy sokunknál életmódbeli rendellenességek vannak.

A két trend együtt azt mutatja, hogy nem az időskorú kezelésekre kéne sokat költeni, hanem már jóval előbb közbelépni, mielőtt még a betegségek kialakulnak. Vagyis óriási az egészségfejlesztés, az életmódkorrekció szerepe. A magyar egészségiparnak erre a területre kellene összpontosítania Kozmann szerint – nem azért, mert a hagyományos egészségügy digitalizációja nem fontos, hanem mert

EKG a zsebben

Kozmann maga is részt vett egy intelligens egészségügyi termék létrehozásában: a WIWE egy hitelkártya méretű eszköz, és a hozzátartozó mobilappokkal megméri a felhasználó EKG-ját és véroxigénszintjét, megmutatja a stroke és a hirtelen szívmegállás kockázatát, lépést számlál, és később kalóriaszámláló és táplálkozási tanácsadó is lesz benne a tervek szerint. A lényege, hogy tudományos munka van mögötte, mégis könnyen használható, személyre szabott, és azonnali előrejelzést és tanácsokat ad. Januárban közösségi finanszírozással is próbálták megtolni a projektet.

az egészségfejlesztésben még nem vagyunk olyan súlyos lemaradásban, itt van nagyobb esélyünk a sikerre.

Az intelligens egészségügyi eszközök és alkalmazások terén van még hova fejlődni, nemcsak azért, mert az mHealth-piac folyamatosan növekszik, hanem azért is, mert Kozmann szerint hiába érhető el 100-160 ezer egészségügyi app, ezek fele fitnesz- és wellnessalkalmazás. Igazán hasznos csak néhány tucat van köztük, pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a komolyabb és személyre szabottabb szolgáltatásokra is.

Mindezzel együtt csak akkor van igazi esélyünk a sikerre, ha az ipar és a támogatási rendszer képes gyorsabban reagálni, és hatékonyabban támogatni az innováció motorját jelentő egészségügyi startupokat. A felsőoktatás kapcsolódó szektorain is javítani kellene Kozmann szerint, hogy hazai kutatás-fejlesztésre lehessen építeni.

KOKI a füveseknek

Barna László, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Nikon Mikroszkóp Központjának vezetője mutatott egy példát arra, hogy nemcsak a páciens-felhasználóknak szánt termékek terén, de a klasszikus kutatási fázisban is kikerülhetetlen a digitalizáció.

Barna a fénymikroszkópia digitális forradalmát mutatta be. Maga a fénymikroszkópos kutatás hosszú ideje fontos eszköze az orvostudománynak, de a felbontóképességét, vagyis azt, hogy milyen részletes képet lehet velő előállítani, behatárolja a fény hullámhossza: 200 nanométernél kisebb részletek megmutatására már nem nagyon alkalmas. Ennél lejjen sokáig csak elektronmikroszkópiával tudtak menni a kutatók, de az a módszer több szempontból se ideális az élettudományok számára. Az utóbbi években viszont igazi forradalom zajlik ezen a téren: megjelent a szuperfelbontású digitális képalkotás, amellyel már egészen 10 nanométerig használható, így sokkal pontosabb munkát tesz lehetővé.

Mi is írtunk tavaly arról a rockfesztivál-paradigmát vizsgáló magyar kutatásról, amelyben a KOKI kutatói STORM szuperrezolúciós mikroszkópiával nanoszinten tudták nyomon követni, hogyan söpri le a THC a kannabinoid receptorokat az idegvégződésekről – vagyis a rekreációs füvezés miatti eltompulás élettani folyamatát. Azért nevezték el ezt rockfesztivál-paradigmának, mert az egerekbe 6 napon át nyomtak annyi THC-t, mintha valaki becsülettel végigszívna egy fesztivált.