Elemér
-4 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Digitálisan kihajtogattak egy szénné égett ősi tekercset

2016.09.22. 21:57

Egy új képalkotó technológiával, egy különleges digitális szkenner bevetésével sikerült megfejteni egy kétezer éves tekercs elszenesedett darabjának a tartalmát. A tekercs az Ótestamentum valaha talált legkorábbi leiratának egy részlete, és a sérülékenysége miatt évtizedeken át feküdt érintetlenül egy izraeli raktárban – írja az MTI.

Az Én-Gedi tekercsként ismert írás legalább a 3. vagy 4. századból származik, esetleg még ennél is régebbről: néhány szakértő szerint a radiokarbonos elemzés által sugalltnál is régebbi lehet. A kézirat stílusának elemzése és a betűk rajzolásának módja alapján arra következtetnek, hogy akár az első évszázad második felében vagy a második század elején is keletkezhetett.

A tekercstöredéket 1970-ben találták Én-Gediben, a Holt-tenger nyugati partján lévő izraeli oázisban. Az itteni zsidó közösség az időszámítás előtti 8. századból származik. A különleges leletet évtizedeken át az Izraeli Régészeti Hatóság őrizte. Régóta azt gondolták a tudósok, hogy a tekercs tartalma örökre elveszett, mert megégett egy 6. századi tűzben, ezért

lehetetlen megérinteni anélkül, hogy porrá hullana.

Hogy megakadályozzák a megégett papírtöredék további szétesését, egy digitális szkenner segítségével virtuálisan bontották ki a tekercset, hogy a megérintése nélkül nézzék meg a tartalmát. Egy röntgenalapú, mikroszámítógép-tomográfos (micro-CT) szkenner segítségével először rétegenként beszkennelték és digitálisan modellezték a tekercset, aztán ebben a modellben azonosították a fényesebb pixeleket, amelyek a tintában található fémes anyagokat jelölték. Ezután a háromdimenziós modellt kiterítették, és miután az elszenesedett töredék összes darabkáján végigmentek, végül összeillesztették őket, és megkapták a valóságban összeégett tekercs kiterített modelljét. Valahogy így:

Bámulatba ejtő a képek minősége. A szöveg nagy része annyira olvasható, vagy olyan közel van az olvashatósághoz, mint a tényleg sértetlen holt-tengeri tekercsek vagy az azokról készült nagyfelbontású képek

– mondta Michael Segal, a Jeruzsálemi Héber Egyetem filozófiai és vallástörténeti tanszékének vezetője. A digitális megfejtéssel kiderült, hogy a Leviták könyvéről, azaz Mózes harmadik könyvéről van szó. Ezzel

ez a valaha talált legkorábbi Pentateuchus.

A Pentateuchus, más néven a Mózesi könyvek a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány Mózesnek tulajdonít.

"Azonnal megdöbbenve észleltük, hogy ezekben a részletekben az Én-Gedi tekercs minden részletében megegyezik az úgynevezett maszoréta szöveggel, a Szentírás mai napig használt egységesített héber szövegével" – mondta Segal. A tekercsen minden oszlopban az eredeti 35 sorból 18 sor látható. Mint más ősi héber tekercsek, ez is csak mássalhangzókat jelöl. A magánhangzók jelzéseit csak a 9. századtól kezdték használni a héber írásban.

A nyomozóknak is jól jöhet

A kutatók remélik, hogy a speciálisan az Én-Gedi tekercs megfejtésére kidolgozott technika más tekercseken, például a még megfejtetlen holt-tengeri tekercsgyűjteménynél, vagy a Vezúv vulkán 1. századi kitörésekor megsemmisült iratoknál is használható lesz.

Maga a volume cartography nevű technológia pedig, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával fejlesztettek ki, a következő évtől szabadon elérhető lesz nyílt forráskódú szoftverként. Hasznos lehet hírszerző ügynökségek és nyomozók számára is.

A kutatás eredményei a Science Advances szaklapban jelentek meg.