Magyarországot is elfoglalják a csevegőbotok

Elért hozzánk az a trend, hogy a magyar vállalatok is megjelennek a chathálózatokon, mert a vevőik is ott vannak a Messengeren, a WhatsAppon vagy a Viberen. A csevegést szoftveres robotok – botok – segítik, amelyek közül a legegyszerűbbek csupán kulcsszavakat értelmeznek, míg a mesterséges intelligenciára épülő csetbotokkal majdnem úgy társaloghatunk, mint egy emberrel. Az Index jelenleg csak kísérleti jelleggel, de már megjelent a Viberen, és nemsokára a Facebookon is bottól kérhetjük majd a híreket.

A chat platformok üzleti funkciói is gyorsan fejlődnek. A Facebook november óta kísérleteik a bankkártyás tranzakciók natív kezelésével, hogy a csevegéssel elintézett vásárlás közben ne kelljen megnyitni egy banki oldalt, elég közölni, hogy igen, valóban vásárolni akarunk. Ez persze csak abban az esetben működik, ha a felhasználó már felvitte a kártyaadatait a rendszerbe. Ezzel talán el tudja érni a Facebook, hogy a netező a csevegőappban maradjon, és ott töltsön el minél több időt, ne máshol.

Visszatér a szöveges interfész

Az emberi viselkedés a magyarázata annak, hogy a vállalkozások miért akarnak megjelenni a csevegőplatformokon.

Amikor új mobilt vagy számítógépet veszünk, milyen alkalmazásokat fogunk elsőként újratelepíteni?

- vetette fel a kérdést Deliága Ákos, a csevegőbotokat fejlesztő Talk-A-Bot vezetője. Szerinte a csevegőappok egészen biztosan ott vannak a listán. A mobil elsődleges célja a kapcsolattartás, és minden ismerősünk elérhetősége ott van a csevegőprogamban.

A többi app újratelepítse korántsem ilyen egyértelmű. Mindegyik 30-80 megabájt helyet foglal, az állandó frissítésekkel az ember agyára mennek, leszívhatják az aksit, és rendszeresen értesítésekkel bombáznak minket. Ezzel szemben a chatbotok csak akkor kommunikálnak felénk, amikor mi akarjuk, bármikor fel- vagy leiratkozhatunk.

A vállalatoknak pedig azért nagy biznisz a csevegőappban jelen lenni, mert a feliratkozásainkat minden új mobilunkra és számítógépünkre automatikusan magunkkal visszük, amikor belépünk a fiókunkba. Ezzel részben megszűnik az újratelepítés problémája. Az is előnyös számukra a csevegésben, hogy kevesebb energiát kell az interfész polírozására fordítani. A szöveges csevegésben nem kell nyitóoldal, a kommunikációban lehet használni gombokat, képeket, gifeket, hamar be lehet dobni az ajánlatokat, és egyenesen a kasszához tudják terelni a vevőt.

Irányított nyelvtanulás

Csak egyszer kell kitalálni, hogy egy bot miként működjön, utána ugyanazt a motort több csevegőhálózaton fel lehet használni - mondta Deliága Ákos. A Talk-a-Bot megrendelőknek gyárt egyedi chatbotokat, nemzetközi piacra dolgoznak, és idehaza többek közt az Index.hu és a Sziget botjait fejlesztik.

A mesterséges intelligencia a chatbotok csillagrombolója

- mondta Deliága Ákos. „Ezzel viszont óvatosan kell bánni, nem érdemes csak azért mesterséges intelligenciát használni, mert ez ma a menő. Egy ruhaüzlet csevegőappjánál például lehet értelme annak, hogy a kiválasztott termékek és megadott preferenciák alapján, adatelemzéssel próbáljanak további ruhákat ajánlani a vevőnek, hogy azokat nagy valószínűséggel kedvelje” - tette hozzá.

Sokkal fontosabb a természetes nyelvértelmezés, vagyis az a motor, amely a legkülönfélébb kifejezéseinkből, mondatainkból kihámozza, hogy mit is akarunk közölni vagy kérdezni. Ez a motor bármilyen nyelven használható, a működését leginkább az határozza meg, hogy milyen szótárat és tudásbázist tesznek mögé.

A Talk-a-Bot a biztonság kedvéért az irányított gépi tanulást/tanítást alkalmazza a chatbotokon, mert így elkerülhető az a botrány, amibe a Microsoft teljes gázzal belefutott. A szoftvercég egyszerűen kieresztette a Twitterre a chatbotját, és a netezőkre bízta a tanítását.

Irányított tanulásnál a bot fejlesztője kézzel bővíti a szó- és tudásbázist, így elkerülhető, hogy tévútra menjen a projekt. Ennek csak az a hátránya, hogy kicsit munkaigényesebb, és „eleinte kicsit butuska” a chatbot, ahogy Deliága Ákos fogalmazott. Idő kell a fejlődéséhez, és ahogy egyre többet beszélgetnek vele, úgy lesznek egyre kifinomultabbak a válaszai.

Belemásznak az agyunkba is

A chatbotok iránti töretlen lelkesedés arra a trendre is rávilágít, hogy a vállalatok miként próbálnak egyre közelebb kerülni hozzánk, egyénekhez. Ha végignézzük a számítástechnika evolúcióját és a meghatározó iparági szereplőket, abból az is könnyen megjósolható, hogy mi lesz a következő lépés.

• Elsőként voltak a számítógépek, és az lett a meghatározó szereplő, aki az operációs rendszert adta, hiszen adta a bázist a többi szoftvernek. Ez volt a Microsoft.
• Ezután jött az internet és a böngészők, ahol a Microsoft az oprendszerek piacán szerzett monopol helyzetét kihasználva emelte vezető pozícióba az Internet Explorert. A szolgáltatásokat mindenki igyekezett Explorer-kompatibilissé tenni. Ezt azóta elbukta a Microaodt, a Google Chrome és a Mozilla Firefox erősebb. 
• A következő a webes keresés, amikor a több milliárd internetező által keresett tartalmak váltak komoly bevételi forrássá. Ebben már a Google a legjobb, és mai is milliók munkálkodnak azon, hogy a keresőben az első találati oldalra kerüljön a weboldaluk.  
• Még közelebb kerültek a technológiai cégek az emberekhez az okostelefonok forradalmával. A szenzorokkal telepakolt eszközöknek hála ma már nemcsak a kereséseket ismerik, hanem - a beépített gps miatt - a tartózkodási helyünket is. Ebben is a Google az egyik legjobb. Ma már olyan is előfordul, hogy belépünk egy boltba, és ha be volt kapcsolva a mobilon a wifi/bluetooth, akkor hetekkel később a weben ennek a boltnak a hirdetései látjuk. Enélkül, hogy bármilyen adatunkat megadtuk volna. 
• Közben jött valami még személyesebb, az emberi kapcsolatok hálózata a Facebookal, és ennek már a csevegés is a része. Ez elképesztő méreteket öltött: több mint egymilliárd ember aktív felhasználó. 
• A Google csevegője kevésbé népszerű, de a keresőcég még egy lépéssel közelebb jutott az emberekhez. A hirdetők nem különálló csatornát kapnak, minit a Facebookon vagy a Viberen, hanem egyenesen az emberek közt zajló beszélgetésekbe másznak bele. Például amikor arról beszélgetünk valakivel, hogy együtt kéne ebédelni, a csevegőrendszer egyszer csak magától felajánl közeli éttermeket. (Hasonlóan működött a Facebook M nevű digitális asszisztens, de az csak szűkebb körben használt tesztverzióban él, és a mögötte lévő rendszerrel messengeres botfejlesztést segíti a Facebook.)

A következő lépés valószínűleg az lesz, hogy a netezőkről begyűjtött személyes adatok, a lájkok, a megosztások, az életkor, az aktuális ünnepek és egyéb tevékenységeink gépi elemzése alapján

Az se lenne meglepő, ha a mobilok prediktív szótárában hamarosan márkanevek is megjelennének, és amikor elkezdjük beírni egy privát csevegésben az „Úgy ennék egy...” kezdetű mondatot, akkor a felajánlott szavak közt cégek ismert hamburgerei is felbukkannának. Persze mindig a mi döntésünk lesz, hogy a felkínált lehetőségek közül mit választunk.