Valter
16 °C
31 °C

Kedves gyerekek, ugye ti is féltek a csúnya gonosz hekkerektől?

2017.02.08. 17:03

Tudjátok-e, hogy ma a cuki kiscicák, a magyar fociválogatott vagy az internetbiztonság világnapja van-e?

Nem nagyon tudnék elképzelni olyan szituációt, ahol ez a mondat ne hangozna viccesen, de ahol tényleg elhangzott, ott ráadásul még értelme is volt: a Momentán Társulat egyik tagja kérdezte az IMPRÓ színházban kedd délelőtt összegyűlt gyerekseregtől.

A helyes válasz persze a harmadik, február 7-e a Biztonságos Internet Napja. Ez egy nemzetközi figyelemfelhívó kampány az internet veszélyeiről és a biztonságos netezésről. A Microsoft 2004 óta minden évben csatlakozik a kezdeményezéshez, és idén a Momentán csapatát kérték meg, hogy mutassák be játékos formában, milyen veszélyekkel jár a netezés, amihez a közönséget a Herman Ottó Általános Iskola alsósai szolgáltatták.

Trollkodásra nem jó a pofon

Ha valaki nem ismerné a Momentánt, hasonló improvizációs jeleneteket adnak elő, mint a régebben a tévében is látható Beugró csapata, a közönséget is bevonva az eljátszandó szituációk kialakításába. Most a gyerekekre szabtak ugyanilyen interaktív színházi programot, csak a szituációkban a konfliktust történetesen mindig valamilyen netes galiba okozta.

A gyerekek nem csak azért jó alanyai az ilyesminek, mert pr-szempontból mindig biztos győzelem bedobni őket, hanem azért is, mert a neten tényleg a legkülönfélébb veszélyeknek vagyunk kitéve, és ezek ellen tényleg a tudatos felhasználók nevelése a legjobb ellenszer, még ha ez kétségtelenül rém unalmasan hangzik is. Szerencsére jóval kevésbé unalmas, ha például improvizatív színházi formában próbálkoznak ezzel a neveléssel, meg azzal, hogy bemutassák a veszélyeket.

Engem például rögtön az elején az a veszély fenyegetett, hogy elsöpör a gyerekáradat, mert egy perccel azután, hogy első felnőttként megérkeztem, és óvatosan beültem egy kisebb raj gyerek mögé, beömlött a sokkal nagyobb gyerekraj, és alig tudtam előlük a leghátsó sorba menekülni. Innen viszont legalább jól beláttam a nézőteret, így fel tudtam mérni a gyerekek válaszait arra a nem reprezentatív közvélemény-kutatásra, amelyet a programot levezénylő momentános színész rögtönzött. Eszerint az úgynevezett jövő generációjában már 9-11 éves korban

  • szinte mindenkinek van okostelefonja, és/vagy a szülei mobilját is használja,
  • a legtöbben videózásra, játékra, de sokan információkeresésre is,
  • ha már biztonság, különösen tanulságos, hogy a többség tudja valamelyik barátja vagy szülője valamilyen jelszavát is,
  • a szülők több fotót osztanak meg a gyerekekről, mint ők magukról, de szelfizni sokan szeretnek,
  • az önálló netes vásárlás szerencsére még nem jellemző,
  • de Facebookon is meglepően kevesen vannak fent.

Ennek ellenére úgy tűnt, nagyon is átérzik az első jelenet alapszituációját: egy fiú megtudta egy lány osztálytársa jelszavát, és valamit beletrollkodott a Facebook-fiókjába. Ezen az alapon kívül minden részletet a gyerekek találtak ki, és már az önmagában tanulságos, milyen ötleteket dobáltak be. Mihez kezd a fiú a hozzáféréssel? Kiírja a jelszót a lány Facebook-falára, hogy bárki megtrollkodhassa! Kiír róla valami ciki sztorit! Megszégyeníti! Kicseréli a profilképét egy bohócra!

Végül abban maradtak, hogy tényleg a profilképpel történt valami, mégpedig azért, mert a lány nem segített egy dolgozatban a fiúnak. Na de mit reagáljon erre a lány? Hát verje meg! – jött az első ötlet. Vagy találja ki ő is a fiú jelszavát, és trollkodja vissza! Sőt, ne legyenek többé barátok! A szituáció aztán úgy alakult, hogy valóban keresztbe trollkodták egymást a másik jelszavával. Na és a megoldás? A gyerekek megint lelkesen erőszakot követeltek, ha végül pofon nem is, de Bud Spencer neve például elcsattant, és csalódott morajlás fogadta, hogy a jelenet időugrással, a bunyó után folytatódott. Végül a két szereplő kibékült, és a lány a fő tanulságot is leszűrte:

Figyelj Bence, nem csinálunk jobb jelszót?

Amellett, hogy aztán a moderátor és a gyerekek együtt is jól megállapították, hogy bizony fontos a titokban tartott, erős jelszó, és mind felelősek vagyunk a saját biztonságunkért; arra is rávilágított az interaktív jelenet, hogy a cyberbullying, vagyis az online zaklatás és megszégyenítés annyira általános jelenség, hogy a gyerekeknél is ez az egyik első asszociáció az internet kockázataival kapcsolatban, még ha persze nem is ennyire expliciten.

A társulat előadott még egy második jelenetet is, ebben az szította a feszültséget, hogy az engedetlen gyerek engedély nélkül használta apa laptopját, az meg nyilván nem átallott éppen akkor elromlani. A gyerekek az okot eleinte a gép módszeres szétverésében gyanították, de aztán az a verzió nyert, hogy olyasmire kattintott a fiú, amire nem kellett volna, ezzel kinyitotta az ajtót mindenféle kártevők és hekkerek előtt, apa fontos munkahelyi adatai meg mentek a levesbe. (A microsoftos szervezésű esemény vicces mellékzöngéje, hogy micsoda mélységesen mély windowsos ismeretekkel rendelkezhet az a gyerek, aki bekiabálta, hogy a laptop vesztét az okozhatta, hogy rendszerfrissítés közben kikapcsolták.)

A pofon a közfelkiáltás ellenére is elmaradt, de a hazaérkező anyuka mindent megoldott, mert a szobafogságot ordibálva osztogató apával szemben neki volt esze minden héten biztonsági mentést készíteni a fontos adatokról. Ráadásul ezt a fordulatot is az egyik srác javasolta, bár ez azután nem is meglepő, hogy szintén a gyerekektől hangzott el, hogy gyanús, ha valami a neten ingyenes; nem szabad bármilyen oldalon csak úgy megadni az adatainkat; mindig frissíteni kell a böngészőt meg a vírusirtót.

Nem tudják, ki tud nekik segíteni

A Microsoft az előadás utánra szervezett egy kerekasztal-beszélgetést is, ahol egyrészt Hegedűs Judit, a Herman Ottó iskola pszichológusa beszélte meg a nagyobb, ötödikes gyerekekkel, mit tanultak a színházasdiból. Másrészt Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója mutatta be a cég erre az alkalomra időzített nagy kutatását, amelyről aztán Balázsy Panna tévés műsorvezető moderálásában beszélgettek a meghívottak: Grósz és Hegedűs mellett Tószegi Attila (a Herman iskolaigazgatója), Kiss Imi (a GameDay Iroda youtubere) és Bárdos András (Bárdos András).

A kutatás a Digital Civility Index, magyarul Digitális Civilitási Index, még magyarabbul egy nemzetközi felmérés arról, hogy az emberekre milyen trollok és más veszélyek lesnek netezés közben, és hogy mennyi atrocitás érte már őket emiatt ténylegesen. A 14 országban végzett reprezentatív felmérésben 13-17 éves gyerekek és 18-74 éves felnőttek vettek részt. A fő megállapítása, hogy

háromból két ember esett már áldozatul az internet veszélyeinek.

Azt hihetnénk, hogy a gyerekek vannak kitéve nagyobb kockázatnak, pedig közülük csak tízből hat tapasztalt ilyesmit, míg a felnőttek között tízből hét. A leggyakoribb veszélyek a felmérés szerint:

  • a kéretlen netes kapcsolatfelvétel,
  • a rosszindulatú, gonosz bánásmód,
  • a trollkodás,
  • a kéretlen szexuális tartalmú üzenet,
  • az online zaklatás.

Hogy ezek között mi is a különbség és hol a határ, az nem egyértelmű, de kevésbé is érdekes, mint az, hogy ezek a puhább veszélyek gyakran háttérbe szorulnak a hekkelések, adatlopások és hasonlók mögött. Pedig a tragikusan extrém eseteken, vagyis az öngyilkosságba zaklatott tinédzsereken kívül is komoly pszichológiai és egészségügyi következményei lehetnek a zaklatásnak, például stressz, idegrendszeri hatások, alvászavar és teljesítményromlás. Úgyhogy zárja a cikket a felmérés legaggasztóbb megállapítása, hátha jobban megragad a jelenlegi és jövőbeli szülőkben is:

a gyerekek 52 százaléka nem tudja, hova forduljon segítségért.