Szilvia
5 °C
16 °C

A Facebook többet tud rólunk, mint sejtenénk. Sokkal többet

cover.gif
2017.02.16. 12:54

Általában egy unott vállrándítással reagálunk arra, hogy az ingyenes Facebookon az adatainkkal fizetünk mindenért, mert már túl sokszor hallottuk ezt a semmitmondó figyelmeztetést.

Mégis, mit jelent ez?

Azt, hogy a Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a lájkjaink, megosztásaink és a megadott személyes adataink alapján sejtenénk. A közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat, akár más cégektől is megszerzi azt, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését nagyon nehéz elérni.

Erről az egészről a Githubra írt nagyszerű elemzést Vicki Boykis, aki több mint egy évtizede dolgozik adatbázisokkal. Egyik legizgalmasabb megjegyzése, hogy

a Facebook már a bejegyzések közzététele előtt elkezdheti az adatgyűjtést.

Volt már példa arra, hogy begyűjtöttek minden billentyűleütést, még mielőtt rányomtunk volna a KÜLDÉS feliratú gombra. Ezzel az öncenzúrát akarták kutatni, például azokat az eseteket, amikor a dühtől vörösen lángoló fejjel begépeljük, hogy a ROHADJON MEG A FŐNÖK, aztán két másodperccel később kitöröljük az egészet, és beírjuk helyette, hogy „Hú, de innék már egy kávét, őrület, mi van ma az irodában! :D”.

A begyűjtött adatainkon folyamatosan végeznek kutatómunkát, a Facebook adattudós részlegén többtucatnyian dolgoznak – sokkal többen, mint más, hasonló méretű cégeknél. Persze nem minden kutatásból lesz akadémiai publikáció, hiszen az esetek többségében csak a Facebook működését próbálják optimalizálni, hogy még többen kattintsanak a hirdetésekre. A belsős kísérletekhez nem is nagyon kell engedélyt kérni, ahogy a Facebook egyik volt alkalmazottja írja a blogbejegyzésében

Hogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik. A Facebook kutatói néhány témájukról publikáltak tanulmányokat, ami alapján sejthető, hogy mi iránt érdeklődnek. Tavaly nagyjából 800 000 amerikai vallotta be a heteroszexuálistól eltérő nemi irányultságát, és kutatták az USA migránsait is a szülőhelyükön és az új hazájukban kiépült kapcsolati hálójuk alapján.  

Ezt biztosan tudja, mert megmondtuk neki

Teljesen nyilvánvaló, hogy az általunk megadott adatokat tudja rólunk a Facebook, de a portálon ezekről is sokkal kevesebb jelenik meg, mint amennyi a láthatatlan, háttérben működő adatbázisban megtalálható. Ezeknek az adatoknak a nyilvános részét könnyen felfedhetjük, ha a Beállítások menüben az Általános fülön rányomunk a lista alján arra, hogy letöltenénk az adataink másolatát.

Képernyőfotó 2017-02-08 - 14.52.52.png

Ez egy kicsit körülményes eljárás, mert többször meg kell adni a jelszavunkat, érthető okokból, hiszen amit letöltünk, abban majdnem minden személyes adatunk benne lesz, a csevegésektől egészen a lájkjainkig. De csak majdnem minden. 

Ha a Facebookon önszántunkból megadjuk a politikai nézetünket, a munkahelyünket, a kedvenc filmjeinket és könyveinket, hozzászólunk és reagálunk bejegyzésekre, személyes üzeneteket írunk, és még be is csekkolunk helyekre, akkor ezek biztosan ott lesznek a Facebookról letöltött csomagban, ám ennél jóval izgalmasabb az a rész, amit nem is mi adtunk meg.

Ott van például a Hirdetések szekció, ahol azt látjuk, hogy az adataink alapján mire következtet a Facebook, milyen reklámok kelthetik fel az érdeklődésünket. Az esetemben van itt egy rakás munkához köthető adat, de olyan bejegyzések is, amelyekről nem tudnám megmondani, hogyan kerültek oda.

A képen látható lista utolsó bejegyzése leplezte le a Facebookot, hogy nem csak a saját adataival dolgozik. Valóban napok óta nézegetem az Asus routereit, hogy vajon melyik tud médiakiszolgálóként is működni, de erről egyáltalán nem csevegtem a Messengeren, és nem lájkoltam ilyen oldalakat.

Honnan tudja a Facebook, amit nem is tudhatna?

A ProPublica jelentése szerint körülbelül 29 ezer demográfiai indikátort követ nyomon a Facebook, hogy összeállítsa a hirdetési profilunkat, ám ezeknek csak a 98 százaléka származik a portálról. Nagyjából hatszáz adatpontot független adatbróker vállalatoktól szerez be (Acxiom, Experian), és a szerzett adatokat összefésüli a sajátjaival, hogy pontosabban ismerjen minket.

Bizonyos adatokat pedig megpróbál kitalálni, bonyolult algoritmusokkal megsaccolja a keresetünket, a lakásunk méretét, vagy akár az élethelyzetünket, ami alatt nemcsak a korunkat értjük, hanem az olyan jelentős eseményeket is, mint egy szakítás, eljegyzés, egy gyermek születése vagy egy ismerős halála.

Képernyőfotó 2017-02-08 - 15.29.39.png

Azokat az információkat, amiket nem mi adtunk meg, nem mutatja meg nekünk a Facebook. Sőt, azt mondja, hogy a külső adatgyűjtő vállalatok tevékenységével kapcsolatban a partnereknél kell panaszkodni, ha korlátozni akarjuk a tevékenységüket, akkor azt náluk kell elintézni. Van a Súgóközpontban egy lista az érintett cégekről, linkekkel a weboldalaikra.

Az viszont nem egészen világos, hogy például az Acxiom USA akkor is gyűjt-e rólunk adatokat, ha Magyarországról látogatunk meg alapvetően amerikai közönségnek szánt oldalakat, vagy csak akkor kerülhetünk a célkeresztjükbe, ha az Egyesült Államokba utazunk, és ott böngészünk a weben.

A hátraarc sem segít

Igazán aggasztó dolgok a képeinkkel történnek, és ez a helyzet egyre rosszabb lesz. Rendszeresen megjelennek hírek arról, hogy a képfeldolgozó algoritmusok milyen elképesztő módon válnak egyre pontosabbá. Minden egyes feltöltött arcképünkkel ezt a munkát segítjük, főleg, ha be is jelöljük magunkat, vagy mások bejelölnek minket a fotókon.

Azt viszont már nem árulja el nekünk a Facebook, hogy mennyi fotón ismert fel minket, anélkül hogy bárki odatűzte volna a nevünket. A portál kutatói 2015-ben mutattak be egy algoritmust, amely 83 százalékos pontossággal meg tudta határozni egy felhasználó személyazonosságát, ha egy fényképen részben vagy akár teljesen rejtve volt az arca. A Google is már képes arra, hogy néhány pixelből megmondja, kinek az arca lehet a fényképen.

Ebből az következik, hogy

amikor fénykép készül rólunk egy koncerten vagy egy tüntetésen, nagy eséllyel azonosíthatók leszünk a fotókról.

Jó esetben csak a Facebook tudja ezt, rossz esetben az állami hatóságok is.

Ha nem a Facebookon vagyunk

Ha a böngészőnkben belépve maradunk a Facebookon, csak más oldalakra navigálunk, akkor is nyomon követik a böngészési szokásainkat, hiszen egy rakás weboldalon van lájkgomb, és sok portálra – kényelemből – nem egy új regisztrációval lépünk be, hanem a Facebook beléptetőrendszerének segítségével.

Azzal is megvádolták 2011-ben a Facebookot, hogy a portálról való kilépés után is nyomon követi a felhasználókat, és lementi a böngészési előzményeinket, de ezeket tagadja a közösségi portál. Persze a Facebook-vezér Mark Zuckerberg azt is mondja, hogy nem vesznek részt semmilyen programban, sem az Egyesült Államokban, sem más államokban, amellyel hatóságoknak adnának közvetlen kapcsolatot a szervereikhez, de erre igazából nincs is szükség ahhoz, hogy a titkosszolgálatok minden apró részletet kiderítsenek a felhasználókról.

Máshol se jobb a helyzet?

Persze mondhatnánk azt is, hogy a Facebookhoz hasonló szolgáltatócégek mind elemzik a begyűjtött adatokat. Ez valóban így van, hiszen mindenki igyekszik  mérni és optimalizálni a működését a látogatottsági adatok alapján. Azt viszont a Facebookon kívül elég kevesen mondhatják el magukról, hogy nagyjából egy évtizedet átölelő adathalmazzal rendelkeznek, benne a lehető legszemélyesebb információkkal.

Ha ezt el akarjuk kerülni, elég sok mindenről le kell mondani a Facebook használata közben.

  • Nem szabad nagyon személyes információkat közzétenni.
  • Tilos fotókat feltölteni magunkról, vagy azon családtagjainkról, ismerőseinkről, akik ebbe nem egyeztek bele.
  • Politikai rendezvényeket érdemes inkább más platformokon megszervezni. A kiindulópont lehet a Messenger, de az érdemi szervezőmunkát inkább titkosított csatornákon (Tor, Signal) kell folytatni
  • Ne telepítsük a telefonunkra a Facebook egyik appját se! Nem elég, hogy elképesztő mértékben leterhelik a mobilunkat (az egyik legnagyobb akku- és tárhelyfogyasztók), de még az ott tárolt információk közül is szinte mindenhez hozzáférnek.
  • Érdemes mindig kilépni a Facebookról, amikor nem használjuk, és amikor bezárjuk a böngészőt.

Mindenkinek további jó facebookozást kívánunk!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?