Az sem lesz titok, milyen színű az alsógatyánk
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Már csak Donald Trump elnöki aláírása hiányzik ahhoz, hogy az Egyesült Államokban működő internetszolgáltatók szabadon begyűjthessék és eladhassák az ügyfeleik böngészési előzményeit, a felhasználó hozzájárulása nélkül - írja a Verge. Az erről szóló törvényt már szenátus és a képviselőház is elfogadta. Ezzel elkaszálják az Obama által tervezett szigorítást, amelyet tavaly ősszel fogadtak el, és megakadályozta volna a korlátlan adatgyűjtést.
Ezzel a netszolgáltatók több személyes adathoz férnek hozzá majd, mint a Google vagy a Facebook valaha, és áruba is bocsáthatják ezeket. Korábban anonimizálva, vagy a felhasználó hozzájárulásával adhattak el adatokat a netszolgáltatók.
Kicsit olyan ez, mintha egy autópályakezelőnek joga lenne tudni, hogy a nadrágunk alatt milyen színű alsóban, vezetés közben milyen teát iszogatva, a rádióban milyen zenéket hallgatva haladunk az úton. Hogy aztán a benzinkútnál ránk szabadíthassa a teaárust, és eladó cd-ket ajánljon tankolás közben.
Na de térjünk vissza az amerikai netszolgáltatókra. Az első pillanattól fogva, hogy bekapcsoljuk a böngészőt, egészen a számítógép kikapcsolásáig, ők minden böngészési tevékenységet látnak, hiszen a kezükben van a nethozzáférés, amin minden adat átmegy.
Megveszik a képviselők adatait
Máris elkezdtek szervezkedni a nezetők, hogy a politikusok jobban megérezzék a döntésük súlyát. A Search Internet History oldalon gyűjtenek adományokat ahhoz, hogy megvehessék a netszolgáltatóknak szabad utat adó politikusok minden online személyes adatát, és nyilvánosságra hozzák a böngészési előzményeiket. Szavazni lehet arról, hogy kinek az adatait vegyék meg először, és a listán természetesen ott vannak a legnagyobb internetszolgáltatók, a Comcast és az AT&T vezérei is.
A kritikusok szerint a fő gond ezzel az, hogy az ügyfelek, ha nem tetszik nekik a szolgáltató adatkezelési gyakorlata, a legtöbb esetben nem választhatnak másik szolgáltatót, mert nincs másnak kiépített vonala. Ezzel szemben a weben szabadon dönthetünk arról, hogy a böngészőt inkognitó módba kapcsoljuk, hogy ne jelentkezzünk be Facebookra, és hogy a Google helyett másik keresőt használjunk.
Az amerikai netszolgáltatók tehát sokkal nagyobb adatbrókerek lehetnek, mint a Google és a Facebook, persze csak az Egyesült Államok területén. Bár nagyjából azt csinálnak az adatokkal, amit akarnak, bizonyos mértékben korlátozni lehet, hogy milyen információkat szereznek meg. A megoldások nagy része viszont nem a felhasználón múlik és/vagy plusz pénzt igényel.
- Ha nincs titkosítva a weboldal, akkor az ott elolvasott információk is a netszolgáltatók birtokába kerülnek, és eladhatják, hogy mi mindent láttunk. Ez főleg akkor lesz izgalmas, ha valaki mondjuk betegségre keres rá, és ezt az adatot a biztosítója megveszi.
- Ha titkosított a weboldal, azaz https:// előtaggal kezdődik a címe, és a böngésző kiírja, hogy az oldal biztonságos, akkor csak azt fogják tudni, hogy ezeken az oldalakon mennyi időt töltött el a netező.
- VPN kapcsolattal vagy Tor böngészővel minden böngészési adat titkosítható, de ennek néha plusz költsége van, bonyolultabbá, és lassabbá teszi a netezést. Az Opera böngészőben van beépített VPN, elképzelhető, hogy az USA-ban nő majd az érdeklődés iránta.
Önmagában az is nagy változást hoz, hogy a személyes adatokat egyre több helyen fogják tárolni, hiszen mindenkinél ott lesznek, akik megvették. Ez újabb játszóteret nyit a hekkereknek, hogy megszerezzenek minél személyesebb infókat, amelyek alapján célzott, nehezebben kivédhető támadásokat tudnak indítani bárki ellen, vagy más személyes adataival visszaélve, annak nevében garázdálkodjanak a neten.
Egyelőre kérdéses, hogy a Google és a Facebook hogyan jön ki ebből. Most kapnak néhány erős versenytársat az online adatok piacán, a Verizon, Comcast és a többi nagy amerikai netszolgáltató személyében. Ugyanakkor, ismerve a Facebook adatszerzési gyakorlatát, ez azt is jelentheti, hogy csak nyertek egy újabb lehetőséget, hogy még több adatot vásárolhassanak fel a felhasználóikról.
A szabályok megkövetelik a netszolgáltatóktól, hogy védjék meg a felhasználói adatokat, és értesítsék az ügyfeleiket az adatok kiszivárgásáról. De van itt még valami, amiről a törvények - egyelőre? - nem szólnak, mégpedig az, hogy valószínűleg az amerikai kormány is be fog jelentkezni érdeklődőként, hogy szívesen ránézne a netezési információkra - írta az Electronic Frointier Foundation digitális jogvédő szervezet a weboldalán.